Lázár Lajos | rendező |
Julius Horst | író (színdarab: Eheurlaub, 1917) |
Karinthy Frigyes | forgatókönyv |
Karinthy Frigyes | feliratok |
Szalkay Lajos | Bollmann |
Gizella Werbezirk | Thekla, Bollmann felesége |
M. Szirmay Hajnal | Gerda Bollmann, a lányuk |
Szőke Sándor | Félix, Gerda férje |
Boyda Juci | Erna, Bollmannék hajadon leánya |
Vándory Gusztáv | Dr. Lényeges |
Friedrich Becker | a hordár |
Mattyasovszky Ilona | |
Zoli bohóc |
Zsitkovszky Béla | operatőr |
Vértes Marcell | a feliratok rajzos illusztrációja |
Lázár Lajos | producer |
Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | gyártó cég |
Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | forgalmazó cég |
1918. február 25. (Corso) | bemutató |
1918. november 29. (Bécs) | bemutató |
92/1920 | cenzúrahatározat |
Némafilm, 35 mm-es, 3 felvonásos, hossza a 92/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 964 méter, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1150 méter.
kópia | nem maradt fenn |
plakát | OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Vértes Marcell) ♦ MNFA, Plakáttár (1 db, grafikus: Vértes Marcell) |
Bollmann és veje, Félix titokban olvasnak egy nagy feltűnést keltő könyvet, dr. Lényeges Jobbra én – balra te című művét, melyben a szerző álnév alatt terjeszti korszakalkotó gondolatát a házassági szabadságról. Elmélete szerint minden házasságnak évenként négyheti szellőztetésre van szüksége, mert akkor a házastársak kettőzött gyöngédséggel térnek vissza egymáshoz. Bollmann felesége, Thekla és Félix asszonya, Gerda előtt lehetetlen titkot tartani. Az asszonyok megkaparintják a titkos olvasmányt, s ettől kezdve ők falják az izgalmas sorokat. Bollmann hajadon lánya, Erna szintén megvásárolja a könyvet, s mivel utolsó fillérjeit is kiadta rá, a villamoson kénytelen elfogadni húsz fillért egy ismeretlen úriembertől, akiről hamarosan kiderül, hogy ő dr. Lényeges, a híres szerző. A kettős gyöngédség reményében mindkét asszony „szellőzni” küldi férjét. Miután Bollmann és Félix eltávoznak, az asszonyoknak is kedve kerekedik egy kis szabadságra. A hajadon Ernát rokonukra, Bárányka bácsira bízzák, és elutaznak. Erna megtudja, hogy dr. Lényeges Siófokon fürdőorvos, ráveszi Bárányka bácsit, hogy ők is menjenek oda. Siófokon összetalálkozik az egész társaság. Mivel Thekla és Gerda szemtanúi lesznek férjeik heves udvarlásának, elhatározzák, hogy ők is udvarló után néznek. Nyugalmuk biztosítása érdekében Bollmann és Félix is besegít ebbe, felbérelik a hordárt, hogy báró Stieglitz néven csapja a szelet Theklának. Nemsokára előkerül Erna és Bárányka bácsi is. A lány szigorú anyai intelmekben részesülne a szökésért, ha elő nem lépne dr. Lényeges, és meg nem kérné a kezét. Az örömteli esemény azonban elsimítja a kedélyeket.
„A Jobbra én — balra te ! a német a német „Eheurlaub" Horst vígjáték jogos filmesítése. A főszereplők Werbezirk és Becker olyan erők, hogy ez a film internacionális súlyú szenzációja a magyar filmiparnak. Werbezirk klasszikus játéka nemcsak a színpadokon, de ebben a filmben is a legnagyobb tetszést fogja elérni. A cég a legkiválóbb vígjátékot produkálja ezzel a filmmel.” (Mozihét, 1917/30)
„A műsor domináló filmje természetesen a Lux-gyár új megjelenése a Jobbra én — balra te című vígjáték, mely a bécsi Jarno-színházak közismert és rendkívül népszerű komikájának, Gizella Werbezirk-nek legsikerültebb alakítása. A film Julius Horst világhírű Eheurlaub-jából meríti tárgyát, aminek fordulatos meséjét a főváros közönsége is jól ismeri, mert a tavalyi szezonban színdarab alakjában a Budai Színház is bemutatta Tessék szellőztetni címen. A filmcselekmény mulatságos beállításban adja a házaséletnek azt a modern elméletét, mely csak időközönkinti „szellőztetéssel" vezethet boldogságra. Férj és feleség minden évben néhány hetet töltenek idegenben, hogy a „szabadság" lejárta után annál nagyobb élvezettel találják meg egymás mellett az élet igazi örömeit ... A Jobbra én — balra te ilyenképpen egy öreg és egy fiatal házaspár családi „szellőztetését" illusztrálja a legpompásabb, jelenetekben. Páratlanul mulatságos figurák elevenednek meg a vásznon, és a hatást a színészek játékbeli stílusa impozáns mértékben emeli. Werbezirk mellett kiválóan érvényesült — mint becses férje -— Szalkay Lajos, míg a fiatalokat M. Szirmai Hajnal kedves, elegáns lénye, az elismert játékú Szőke Sándor, a szimpatikus, ellenállhatatlan Vándory Gusztáv és a bájos Bojda Juci személyesítik. Kitűnő még egy hordár szerepében Friedrich Becker, a bécsi Karl-Theater művésze. A filmvígjáték nagyszerű felvételei megkapó látványosságot nyújtanak, mert a legtöbb epizód Siófok festői strandján játszódik le. A feliratokat Karinthy Frigyes írta a tőle megszokott kedves humorral, míg — és ez a filmcsinálás világában teljesen újszerű — a feliratokat Vértes szellemes kisérő rajzai illusztrálják. A fotográfiák ragyogó tisztaságáért Zsitkovszky mestert illeti elismerésünk. Bizonyos, hogy a Jobbra én — balra te derűs miliője harsogó derültséget kelt a legelőkelőbb mozikban, ami a művészi színvonalával vezető Lux-gyár érdeme. A Lux-gyár egyébként a múlt héten a Tüzpróba és Az impreszárió filmjeivel olyan gazdag sikereket aratott, hogy ez a nagyszerű teljesítmény dr. Lázár Lajos, a Lux-gyár művészlelkű és nagykoncepciójú vezetőjének hivatottságát úgyis a legfényesebb piedesztálra emeli.” (Színházi Élet, 1918/9)
„Egészen másfajta, de szórakoztató erőben egyenértékű e filmmel az a film, amiben Gizella Werbezirk játssza a főszerepet. Ez a kifogyhatatlan kedélyű komika évek óta kedvence a pesti közönségnek is. Érthető tehát, ha már csak az ő kedvéért is zsúfolásig megtelik a Corso. Aminthogy megtelt mindjárt a premierre is és rengeteget mulattak a Jobbra én, balra te című bohózatnak temérdek bohókás helyzetén.” (Pesti Hírlap, 1918. február 26.)
„(A végtelen kacagások sora) a Corsoban a Jobbra én, balra te c. bohózat, melynek fő női szerepében Gizella Werbezirk ellenállhatatlanul mulatságos, ö különben ebben a magyar, Lux-gyártmányú filmben az egyetlen külföldi szereplő, a többiek mind magyarok, és pedig Bojda Juci, Szalkay Lajos, Szirmai Hajnal, Vándory Gusztáv, akik egytől-egyig derekasan állják meg a helyüket. A film nagy sikerében része van Karinthy Frigyes ötletes feliratainak is . . .” (Pesti Hírlap, 1918. február 27.)