JÓ ÉJT, MUKI!

Good Night Muki! (angol), Noapte buná, Muki! (román)

Alkotók

Garas Márton  rendező
Max Neal  író (bohózat 3 felvonásban bemutató: 1914. december 26. Vígszínház)
Max Ferner író (bohózat 3 felvonásban bemutató: 1914. december 26. Vígszínház)
Faragó Jenő a darabot fordította
Incze Sándor forgatókönyv

Szereplők

Poór Lili  Bártfai Elza énekesnő, Puci
Vendrey Ferenc  Krumbanci Muki
Jakabffy Ilonka  Róza, a neje
Nagy Ilonka  Böske, a leánya
Rózsahegyi Kálmán  Kolos, gyáros
Mészáros Alajos Menyhért, a gyáros fia
Ujváry Lajos  Tatorka Gedeon, tanár
Simon Mariska  a méltóságos asszony
Nagy Gyula  

Technikai stáb

Bécsi József operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer
Ungerleider Mór producer

Gyártási és bemutatási adatok

Proja gyártó cég
Kino-Riport laboratóriumi munkálatok
Projectograph forgalmazó cég
1915. november 24. sajtó bemutató
1916. január 3. (Színkör-mozgó, Kolozsvár), 1916. január 10. (Royal-Apolló) bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, eredeti hossza: 1340 méter.

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn. Az adatok az alábbi forrásokból származnak:

  • Kolozsvári Tükör, 1915. november 30.
  • Mozgófénykép Híradó, 1915/52
  • Mozihét, 1915/23, 41, 43, 46, 1916/1
  • Színházi Élet, 1916/1
  • Műsor Ujság a Projectograph R.T. mozgószínházainak műsorával, 1916/20. január 3.

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 40. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 349. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 101-102. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 142-147, 401.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. ???? p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 184. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 73, 136-137. p.

Tartalom

Muki, a deres fejű, de lobogó szívű városi ülnök beleszeret egy félvilági hölgyikébe, Bártfai Elzába. Pénz kell azonban őnagyságához, pénz, az pedig Mukinak nincs. Mivel dühödten lángol benne a szerelem, elhatározza, hogy ha törik, ha szakad, pénzt szerez. Megdöbbentően merész tettre határozza el magát. Ellopja és zálogba teszi felesége ékszereit, s ezen a pénzen megy el imádottjához. Ám a zálogházban kapott pénz, mely egy egész vagyonnak tűnt, a hölgy kezében úgy elolvad, mint a tavaszi hó. S ahogy fogy a pénz, úgy lohad le a hölgy vonzalma, s mikor egészen elfogy, nem marad más, mint a tény, hogy hiányoznak az ékszerek. A kétségbeesett Muki ekkor főpincéri állást vállal egy éjszakai mulatóhelyen, hogy az ékszerek kiváltásához pénzt szerezzen. Nappal a hivatalban dolgozik, otthon felesége zsörtölődését hallgatva gondol elvesztett szerelmesére, éjjel pedig deres fejjel lót-fut a jókedvű vendégek között. A hivatalban alig tudja leplezni a fáradtságát, álmosságát, otthonról csak nagy ravaszsággal sikerül elszöknie, s hetekig egy szemernyi alvásra se jut ideje. Hála a mulató könnyelmű vendégeinek Mukinak sikerül összegyűjtenie az ékszerek kiváltásához szükséges pénzt, és végre kialhatja magát.

Galéria

Vélemények

„Jó éjt, Muki! Bohózat 3 felvonásban A Projectograph r.-t. újdonsága Bohózattal jelent meg a filmpiacon a Proja filmgyár. Örömmel állapítjuk meg, hogy a magyar gyár ezúttal is elsőrendűt produkált, s filmje nemcsak egy nívón áll a leghíresebb külföldi cégek produktumaival, hanem sok tekintetben felül is múlja azokat. A film, amelyet Incze Sándor dolgozott át a mozi számára, a finom és szellemes bohózat minden értékét megőrizte, sőt még egy sereg pompás ötlettel növelte a hatást. Kétségtelen, hogy az a kacagás, amely estéről-estére újra meg újra felhangzott a Vígszínház nézőterén, mikor ezt a vidám bohózatot adták, meg fog ismétlődni most a mozikban, amelyeknek kivételes sikerű slágere lesz ez a film. Hogy a Proja-filmgyár vállalkozása — első bohózata — ilyen minden várakozást felülmúlóan sikerült, nagyon természetesen jórészt a színészeknek köszönhető, akik megértve, hogy e vállalkozás milyen fontos a magyar filmipar szempontjából, minden tudásukkal az ügy szolgálatába álltak. Vendrey Ferenc, a Vígszínház kitűnő művésze, a népszerű „Tata", szinte önmagát múlja felül, olyan vidám, olyan ötletes és olyan eredeti, Rózsahegyi Kálmán értékes művészete is teljes fényében ragyog. Pór Lili is pompásan illeszkedik bele a művészi együttesbe s Újvári Lajos és Mészáros Alajos is legnagyobb sikerei közé sorolhatják a nagyszerű bohózatban való szereplésüket Garas Mártonról, a film avatottkezű rendezőjéről is csak a legteljesebb elismerés hangjain lehet megemlékezni. Mindent összevéve : a Proja-filmgyár első bohózata a magyar filmipar igen jelentékeny, örvendetes eredménye, amelyről remélhetőleg a külföldön is elismeréssel fognak megemlékezni.” (Mozihét, 1915/43)

"Jó éjt, Muki Vendrey, a Vígszínház népszerű színésze, hosszas idő után újra megjelenik a vásznon. Ott volt a legelsők között, kik a magyar filmet meg akarták teremteni. Azóta már évek multak el. A magyar film most már európai értelemben meg van. Nem kis pikantériája van hát annak, hogy az úttörő Vendreyt viszontlátjuk a Jó éjt, Muki cimü Prója-bohózatban." (Mozihét, 1915/46)