HAVASI MAGDOLNA

Magdolna of the Snow-capped Montain (angol címfordítás), Magdalena de la munte (román)

Alkotók

Garas Márton rendező
Janovics Jenő  forgatókönyv
Incze Sándor  forgatókönyv

Szereplők

Szakács Andor  Öreg Pavel, a pásztor
Laczkó Aranka  Mariora, a felesége
Berky Lili  Flórika
Várkonyi Mihály  Juon, parasztlegény
Fáy Flóra  Juon anyja
Ihász Aladár  Szentkalotay gróf
Hetényi Elemér  színházigazgató
Báthory Elza  nevelőnő
Fekete Mihály  börtönigazgató
Berky József  rendőrtiszt
Nagy Ilonka  
Kozma Hugó  

Várady Miklós

 

Technikai stáb

Bécsi József operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Proja gyártó cég
Projectograph forgalmazó cég
Kino-Riport laboratóriumi munkálatok
1915. december 16. sajtóbemutató
1916. január 4. (Színkör-mozgó,  Kolozsvár) bemutató
1916. január 17. (Royal-Apolló) bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár
  • Szászfenes (Gyalui birtok)
  • Erdélyi havasok: Tordai-hasadék
  • Magura-hegység

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hossza: 1540 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát OSZK, BTM, MNFA (grafikus: Diósi)
fotó MNFA (20 db)

Bibliográfia

  • Kolozsvári Szemle - Színházi Újság, 1916/4
  • Mozihét, 1915/23, 41, 45, 46, 1916/1
  • Színházi Élet, 1916/3
  • Újság (Kolozsvár), 1916/11
  • Pesti Hírlap, 1916. január 15, 16.
  • Budapesti Hírlap, 1916. január 16.
  • Brassói Lapok 1940/10
  • Pásztortűz (Kolozsvár) 1935. március 15.
  • Képes Vasárnap 1940. december 1.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 40, 52. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 40, 349. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 103-104. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 149-152, 399-400.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 184. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 108. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 73-74, 137. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 83. p.
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 36-37.p.

Tartalom

Flórika, az oláh pásztorlány mindennap kihajtja a juhnyájat a legelőre, a város távoli magas tornyát nézegeti vágyakozva, s a városi életről ábrándozik. Szerelme Juon, a parasztlegény óvja, nehogy itt hagyja a szép pásztoréletet, mert a város csak megrontja az embereket. Egy nap Flórika virágot szed az erdőben, s összetalálkozik az arra vadászgató Szentkalotay gróffal, aki hintót, fényes lakást és minden földi jót ígér neki, ha a városba jön. Flórika megszédül, és a gróf szeretője lesz. Boldogsága nem tart sokáig, mert a gróf ráun, s mind ritkábban keresi fel a lányt. Egy év múlva megérkezik az erdei kaland gyümölcse, s Flórikának nincs maradása a faluban. Gyermekét szüleinél hagyja, Kolozsvárra megy, s felkeresi a grófot. Szentkalotayra új ingerként hat a lány szomorú, asszonyos szépsége, lakást bérel neki, nevelőnőt fogad mellé és elegáns dámává művelteti, majd beajánlja egy színigazgatónak, aki jó pénzért szerződteti. A gróf azonban nemsokára újra megfeledkezik a lányról, nem küldi a pénzt a színigazgatónak, s így az elbocsátja. Lerongyolódva, sok viszontagság után találkozik a Kolozsváron katonáskodó Juonnal. A legény boldog, hogy viszontlátja kedvesét. Flórika azonban csak eltűri a társaságát. Továbbra is a grófot szereti, de az hallani sem akar megunt kedveséről, s kiutasítja a lányt. Szenvedélyes jelenetük akaratlan tanúja az ajtó mögött álló Juon, aki beront és védelmébe veszi Flórikát, mire a gróf tettlegességre vetemedik. Élet-halál küzdelem kezdődik, melynek során Joun megöli a grófot. A lármára összecsődül a háznép. Juont elfogják és rendőrkézre adják. A bíróság börtönbüntetésre ítéli. Flórika magára hagyottan egyre jobban elzüllik, meglátogatja bebörtönzött kedvesét. A fiatalember bánatosan emlékezteti a lányt egykori figyelmeztetésére. A züllött életmód kikezdi Flórika egészségét. Érzi, hogy már nem él sokáig. Hazamegy a falujába, hogy még egyszer lássa elhagyott gyermekét és agg szüleit. Utolsó erejével Juonék házához vonszolja magát, mert megtudja, hogy csendőrök helyszíni szemlére hazahozták a legényt. Juon anyja azonban elzavarja a haldokló lányt, s szerelme sem segíthet rajta, kezén bilincs, mögötte szuronyos csendőrök. Flórika vánszorogva indul az erdő felé, hogy felidézze ifjúsága emlékeit. Alakja egyre távolodik. A bűnös város háttérben felködlő tornyát, egy kanyarban útszéli fakereszt takarja el. Flórika ereje elfogy, leroskad a kereszt lábához, s onnan már nem kel fel többé.

Galéria

Vélemények

„A Proja-filmeket bizonyára külföldi ismerői előtt is az teszi a színmagyar miljőn kívül jellegzetessé, hogy mindegyike megkapó szépségü plein-air részletekben bővelkedik. E filmek rendezője valóságos festői szépségű háttereket keres, mikor a cselekmény is megengedi. A Havasi Magdolna egyes felvételein is valósággal elandalodik a szem, az erdélyi lankákon és hegyormokon. Már az első jelenet is – Flórika a nyájat hajtja maga előtt – oly festményszerüen szép, mintha egy olajfestmény elevenedne meg. Azután a kincses Kolozsvárból is bemutatja a legérdekesebb, legszebb részleteket.” (Mozihét, 1915/45) 

„A Színkör-mozgó jövő hetének szenzációja a legújabb Prója-filmnek, a Havasi Magdolnának bemutatása lesz. Ezt a filmet máris megvették úgy Ausztriára, mint Németországra, Skandináviára és Svájcra való jogosultsággal. A Havasi Magdolna melynek meséje a Kolozsvár melletti Magurán játszik le, ugyanazokon a napokon kerül színre Kolozsváron is, mint Budapesten.” (Újság, 1916. jan. 13.)

„A Proja-filmgyár legközelebbi újdonsága, amely hétfőn kerül a Royal-Apolló műsorára, dr Janovics Jenőnek filmdrámája, a Havast Magdolna. Talán egyik filmjében sem sikerült még a Projának ily magasra emelkednie, mint ebben a romantikus darabban, amely egy oláh parasztleánynak drámai epizódokban gazdag életéről szól. A legcsodásabb plen aire-ek ékítik ennek a darabnak jeleneteit. A Magurán, az elragadóan szép erdélyi vidékeken készültek ezek a felvételek, amelyek stílusos keretet szolgáltatnak a kitűnő szerző finom és előkelő tónusú színdarabjához.” (Pesti Hírlap, 1916. január 15.) 

„Lassankint kiderült, hogy a Proja-filmgyárnak mi az erőssége; hogy mikor tud igazán jót, kiválót nyújtani; olyat, amelyről nem akkor beszélnek sokat és jót, mielőtt még látták volna, de miután már megnézték. A Prója-filmgyár erőssége a falu. Falusi levegő, falusi tájak, falusi emberek. A tolonc, Az éjféli találkozás gyönyörű dokumentumok e megállapításra. És most harmadikul hozzájuk szegődik a Havasi Magdolna. Cselekményében lüktető, rendkívül lebilincselő dráma, az oláh nép színdús romantikájával; miliőjében pedig ez erdélyi havasok tájképeinek elragadó sora.” (Pesti Hírlap, 1916. január 16.) 

„Alkalom ez az összehasonlításra, hogy miben értük már el a külföldet, miben jutottunk, esetleg már messzebbre is nála és főként: miben áll a mai egyéniségünk, eredetiségünk? A magyar film, a Havasi Magdolna a Proja filmek immár európai hírű művészi jegyét hozza ismét elénk. A filmdráma szerzője Janovics Jenő dr. s róla már tudjuk, hogy épp oly gondosan ügyel darabjának drámai érdekességére, amint arra is. hogy a jeleneteknek ritka szép panoráma szolgáljon a hátteréül. A dráma hősnőjét, a szép és szilaj oláh fátát a Magura hegység havas világában szerepelteti s már ezzel végtelen érdekességet, ád a művének. Ehhez járul a szereplők felsőbbséges művészete. Berky Lili csodálatosan neki való szerephez jutott, Várkonyi Mihály pedig, a legjobb magyar moziszínész ismét tanúságot tesz róla. hogy nagy szeretettel és művészi elmélyedéssel szenteli magát a mozinak.” (Budapesti Hírlap, 1916. január 16.)

„Színre kerül a Royal-Apollóban a legújabb Prója-film, a Havasi Magdolna amely Janovics Jenő dr. ihletett s mély drámaírói vénára valló műve. Egy oláh parasztleány története a Havasi Magdolna. Egy parasztlányé, akit az élet mérhetetlen vihara a nagy városba, úri környezetbe vet, ahol ő maga is kiművelődik. E különös sorsnak azonban nagy az ára: a Havasi Magdolna boldogtalanul, csalódva ér vissza a tiszta és sugaras hegyi tájra, ahonnét elindult és családja tragédiája kiséri a sírba.” (Színházi Élet, 1916/3)