GAZDAG EMBER KABÁTJA

Tartalom

A gazdag ember bemegy a kávéházba, ahol nagyon tetszik neki a kaszíros kisasszony. A pincér pedig direkt szerelmes a kaszírnőbe. Mármost a gazdag ember leteszi a kabátját a székre. A pincér fel akarja akasztani, de a gazdag ember nem hagyja:
- A kabátom éppen olyan vendég, mint én. Külön szék kell neki. Hozzon Kabát úrnak egy pikoló feketét.
Kabát úrnak hozzák a feketét. Közben a gazdag ember elalszik és álmodja a moziképet. Azt álmodja ugyanis, hogy a kabát valójában megelevenedik, sétál az utcán, kimegy a Ligetbe, költekezik az ő pénzéből, bemutatkozik Fedák Sárinak, szóval előkelő életet él, sőt végül a kaszírnőt is elhódítja az orra elől. Mindez tarka, kacagtató és roppant ötletes élményeken keresztül történik, a film a legnagyszerűbb és legfantasztikusabb kalandokon vezeti keresztül a kabátot.
A darab vége természetesen az, hogy a gazdag ember felébred, és álmának tanulságain okulva, részint nem gorombáskodik többet a pincérekkel; részint pedig lemond a kaszírnőről a derék és tisztességes szándékú pincér javára. (Forrás: Színházi Hét 1912/11)

Short English content: A short fragment of the film sketch survives in a documentary made in 1964: Képek a magyar némafilm történetéből.
The story takes place in a Budapest cafe, in the street, at the water tower and in the Margaret Island. A rich man goes to the cafe where he really likes the lady who sits at the cash desk. The waiter was in love with this lady. Now the rich man puts his coat on the chair. He doesn’t let to hang it, and he orders a café for it. And then he falls asleep and dreams that, the coat comes to life, it is walking down the street, it goes to the park, it spends the rich man’s money, it introduces itself to Sári Fedák, it has a noble life, and even it finally seduces the lady at the cash desk from him.
At the end of the piece, of course, the rich man wakes up and learns from the lessons of the dream, that he will be no more rude to the waiters, he renounces the lady at the cash desk for the benefit of the waiter.

Érdekességek

• Újsághír a próbákról: „A néhány nap múlva bemutatóra kerülő Gazdag ember kabátja című budapesti bohóságból az illusztris szerző Molnár Ferenc vezetése alatt javában folynak a próbák, elkészültek a mozgófényképek is, úgy, hogy az új kinema-szkeccs immár teljesen készen várja a bemutatót.” (Népszava, 1912. március 5.)
• Újsághír a századik előadásról: „Századszor és utoljára kerül bemutatóra vasárnap, március 31-én Molnár Ferenc nagysikerű kinema-szkeccse, a Gazdag ember kabátja, az Apolló színházban.” (Budapesti Hírlap, 1912. március 28.)
• Boda Dezső rendőr főkapitány rendelete 1912. április 1-től kitiltotta a mozikból a szkeccset, de később ezt a rendeletet visszavonták.:„A kinema-szkeccsek. A főkapitány a magánszinházak igazgatóinak följajdulására tudvalevőleg betiltotta az úgynevezett kinema-szkeccseket. Mi elmondottuk. ismételten a vélekedésünket a tilalom jogosulatlanságáról, mert arra még Boda Dezső főkapitányt sem tartjuk illetékesnek, hogy gyámkodjék a közönség szórakozása felett, amíg ez az ízlés és erkölcs hatarain belül mozog. A kinema-szkeccseket a közönség szereti, teli ház nézte végig naponként Bródy és Martos Feleségem hű asszony című ötletes művét az Apolló moziban, és valósággal tódulnak az emberek Molnár Ferencz mulatságos szkeccsére is, melynek Gazdag ember kabátja az elnevezése. Megtelik a mozi és ennek dacára táblás házak előtt játszanak a színházak is minden olyan estén, amikor jó darabot jó előadásban adnak elő. Nem akarjuk ez állításunkat példákkal is illusztrálni, a főkapitány úr meggyőződhetik. róla, ha úgy tetszik, személyesen. Ámde a kinema-szkeccsek április hó elsején (ha ugyan Boda Dezső úr meg nem másítja határozatát) megszűnnek. Azaz megszűnnek a mozik részére. De élni és virágozni fognak továbbra is az orfeumok és varieték színpadán. Bálint Dezső elég ötletes igazgató ahhoz, hogy a pénzt nem hagyja az utcán, ő lesz az első, aki a mozikból kitiltott szkeccseket átplántálja a saját színpadára. Már szerződést is kötött több kiváló magyar íróval, a nagy színházak legkedveltebb szerzőivel, hogy komponáljanak a Royal-Orfeum számára kinema-szkecseket. A legifjabb irodalmi műfajt tehát nem sikerül eltörölni a föld színéről, feltéve hogy a zsúfolt színházak szegény direktorai nem mennek majd panaszra az orfeumok ellen is és mindenki ellen, aki máshol merészel mulatni, mint az ő műintézetükben.”  (Az Újság, 1912. március 17.)
• "A szkeccs műfaja ezzel belelépett a rendes színházi életbe, szerzőit, színészeit, színpadját, énekszámait vicceit a rendes színházi élet mindennapos eseményei között emlegetik és bizony ott állunk, amitől a magánszínházak nem minden ok nélkül tartottak, hogy tudniillik a szkeccs nem elégszik meg a rendes moziközönséggel, hanem mivel érdekes, kedves, olcsó, színes és mulattató, erősen kiveszi a maga részét a színházi életnek kijáró érdeklődésből. A magánszínházaknak tehát igazuk volt, mikor a szkeccs konkurenciájától féltek és sürgősen meglátogatták Boda Dezsőt. Az aztán egész más kérdés, hogy Boda helyesen cselekedett-e, mikor a szkeccset minden további nélkül meg akarta ölni. Hogy nem helyesen cselekedett, az most a következményekből derült ki. Jelenthetjük ugyanis, hogy a szkeccs nem hagyta magát elpusztítani: az Apolló-színház korántsem hagyja április elsején a szkeccsek bemutatóját, mert a Boda Dezső felettes hatósága meggyőződött a betiltási rendelet igazságtalan voltáról és csak napok kérdése, hogy a belügyminisztérium publikálja a Boda rendeletének a megváltoztatását, amellyel most már végleg át fogja venni birodalmát a szkeccs. Az Apolló a jövő hónapban zavartalanul tovább fogva játszani a szkeccset." (Színházi Hét, 1912/12)

Galéria

Vélemények

„(Gazdag ember kabátja.) Pénteken, március 8-án este mutatja be először az Apolló-színház Molnár Ferenc nagysikerűnek ígérkező kinema-szkeccsét, a Gazdag ember kabátjá-t. A legnagyobb gonddal készült az Apollo-színház a premierre, a mozgófénykép fölvételek kifogástalanul jók, a próbákat a szerző személyes vezetésével tartották meg s igy bizonyos az új szkeccs nagy sikere. Hudacsek Nelly, K. Kovács Andor és Szalay Gyula játszanak Molnár Ferenc darabjában, az ehhez készült mozgófényképekben pedig Újházi Ede, Fedák Sári és Bársony István jutottak pompás szerephez. Nagy népszerűségre predesztinált zeneszámokat szerzett Molnár Ferenc szövegére Szirmai Albert dr. s ha mindezt egybevetjük, úgy kétségtelen, hogy az új szkeccs állandó zsúfolt házakat fog vonzani.” (Budapesti Hírlap, 1912. március 8.)

„— (Gazdag emberkabátja.) Lapunk illusztris munkatársa, Molnár Ferenc, e címen „budapesti bohóságot“ írt egy felvonásban, melyhez Szirmai Albert szerzett szép kisérő muzsikát. Az egyfelvonásos kis darab az Apolló moziban került színre, azaz vászonra, tekintettel arra, hogy a darabban mozi is van, melyért a kinema-sketch hangzatos, de értelmetlen címet is kapta; de ugyanolyan jogon lehetett volna előadni akármelyik énekes színházunkban is. A „Gazdag ember kabátja“ tulajdonképpen színdarab, melyben a mozi csupán betétként szerepel. A mozi betétet egy részeg milliomos álmodja és a mozikép egyhangúsága, homályossága az álom misztikusságának nagyon jó interpretálója. A cselekmény frappáns vezetése, a szellemes apercuk, az élénk dialógok, azonképpen a szereplők is, K. Kovács Andor, Hudacsek Nelly, Szalay Gyula a legnagyobb mértékben biztosították a sikert. Ám ez nem zárja ki, hogy a szereplők a vásznon nagyon is — színtelenek ne legyenek.” (Pesti Hírlap, 1912. március 9.)