FARSANGI MÁMOR

The Carneval Dizziness (angol), Faschingsrausch (német)

Alkotók

Garas Márton rendező
ifj. Radó Antal forgatókönyvíró

Szereplők

Dénes Oszkár Sir Mortimer Talbot
B. Marton Erzsi Mary, a felesége
Lenkeffy Ica Margarette, Mary húga
Petrovich Szvetiszláv  Sir Richard Dennis, az ifjú arisztokrata 
Zátony Kálmán French / Margaret bátyja 
Jatzkó Cia  

Technikai stáb

Eiben István operatőr

Produkciós stáb

Barna Károly producer
Engel Fülöp producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.  forgalmazó cég
1921. november 4. (Corso, Mozgókép-Otthon) bemutató
1922. április 28. (Bécs), 1500 méter  
159/1921, - 16 éven felülieknek,  1389 méter cenzúra

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 5 felvonásos, a 159/1921 számú O.M.B. határozat szerint  1389 méter.

Fellelhetőség, források

kópia MNFA, rövid töredék

Bibliográfia

  • Magyar Film, 1921/7, 10
  • Színházi Élet, 1921/36, 45
  • Mozihét, 1921/35
  • Film-Ujság, 1921/6
  • Mozgókép-Otthon, Műsorfüzet, 1921. november 4.
  • Mozi és Színpad, 1921/69
  • Belügyi Közlöny, 1921/46. 2008. p.
  • Paimann’s Filmlisten, 1922/311
  • Filmművészeti Évkönyv, 1922. (Szerk: Lajta Andor) 70. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 57. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  360. p.

Tartalom

„Tündöklő, ragyogó farsang utolsó éjszakája tombol: a fékevesztett, szilaj és mámoros jókedv áttörte gátjait. Az éjszaka havas utcáit elárasztja a karnevál csillogó, tarka népe. A fehér hóhullásban a szerpentinek serege kígyódzik kanyarogva a táncoló tömeg felett. Tobzódó mámor, virágeső és csókzápor. A farsangi örvényből kimerülten és kábultan távozik Sir Richard Dennis, a lányok pillangóraja kíséri, az autója megtelik virággal, pezsgővel, kacagással. az utca elsötétedik és ott áll egyedül egy zokogó leány, selyem köpenye tele konfettivel, rázza a zokogás és hull rá a hó…Richard egy tavaszi estén hazafelé tart, mikor meglátja, hogy egy gyanús alak környékez egy úriasszonyt. Richard odalép, a csavargó eltűnik, az asszony hálásan köszöni a védelmét. Hazakíséri a nőt, ahol megismerkedik a férjével, Sir Mortimer Talbottal és húgával, Margarettel. Rövidesen meleg barátság fejlődik ki Richard és a Talbot család között. Richardnak megtetszik Mary asszony és szokásához híven, minden megfontolás nélkül magáévá akarja tenni. Hevesen udvarolni kezd neki. Az asszony kétségbeesetten védekezik, szereti az urát és fél tőle, mert erőszakos és hatalmas ember. A veszedelmes játékot észreveszi Margaret és Richard, hogy elterelje a leány figyelmét, neki is udvarolni kezd, könnyen, lelkiismeretlenül és meggondolatlanul játszik egyszerre két női szívvel, nem akar semmi mást, mint egy kellemes futó kalandot és nem törődik vele, hogy ennek az ára egy összetört boldogság lehet.
Az ostrom heves és gyors. A férj elutazni készül, Richard kezdi a győzelmet, belopódzik az asszonyhoz. A megrémült és kétségbeesett nő ellenállása egyre gyöngül. Az utolsó pillanatban megszólal a ház előtt a férj autójának szirénája: Talbot a vasútnál levelet kapott, amely visszahívja. Pillanatig halálos rémület, aztán az asszony reszketve vonszolja magával a férfit a szobákon keresztül a revolverrel kezében belépő férj elől és hálószobája egy kis tapéta-ajtaján át egy kis sötét szobába tuszkolja be.
A férj belép, szemében ölni kész gyanú. A szőnyegen a tapéta-ajtó előtt megpillantja Richard kesztyűjét, vadul betör a szobába, Richard utolsó pillanatát érzi közeledni, a férj felgyújtja a villanyt. A két férfi egymással szemközt áll és mellettük függönyös, csipkés ágyban fekszik Margaret. Halálos feszültség, a leány nővérére néz, aztán halkan szól: „Nálam volt!” Talbot vad dühre gerjedve dobban Richard elé, ez azonban visszatartja és megkéri Margaret kezét.
Az esküvő után a fiatal pár egyedül ül nászlakomájánál, a leány finoman kedves és Richard kezdi látni, hogy elragadó szép. A férfi könnyű vére megmozdul, amikor egyedül ül bájos, szőke feleségével. Kissé mámoros, amint nézi a fiatal nőt. Hirtelen feltámadt vággyal közeledik hozzá, mikor a leány egyszerre feláll mellőle és visszatartja. Hideg és nyugodt arccal mondja a meglepett férfinak, hogy nem szabad hozzányúlnia. Az egész szerelmi játék kezdve Richard megismerkedésétől Mary Asszonnyal, a heves udvarlástól egészen az ő hálószobájáig, előre kicsinált komédia volt és mikor Richard azt hitte, hogy ő játszik két szerelmes nő szívével, tulajdonképpen vele játszottak keserves komédiát, melynek végső célja az volt, hogy olyan helyzetbe kényszerítsék Richardot, melyből nincs más út, minthogy meg kell kérnie a leány kezét. Minderre pedig azért volt szükség, mert Margaretnek férjhez kellett mennie. Ő már nem leány, egy lelkiismeretlen ember megejtette és szégyenét legitim házassággal kell lepleznie, amelyben az áldozat senki más, mint Richard. E rettenetes vallomás után otthagyja urát.
Richardot teljesen összetöri a borzalmas helyzet, amelybe belekerült saját könnyelműsége révén. Az első pillanatban vére vadul fellángol, gyilkolni akar, De aztán erőt vesz magán elhatározza, hogy meg kell tudnia, ki volt a másik s aztán leszámol mindkettőjükkel.
Együtt maradnak továbbra is és élnek szomorú nagyúri életet.
Richard állandóan figyeli feleségét. Az asszony bizalmas viszonyban látszik lenni a fiatal Sir French-el, aki két hete tért vissza indiai útjáról. A férfi, aki egy fedél alatt él a csudaszép feleségével, akihez nem nyúlhat hozzá, mert idegen kéz szennye tapad rajta, akinek látása egyre jobban felkorbácsolja vérét, egyre kínosabban kezdi érezni, hogy amit eddig bosszúvágynak hitt, nem egyéb, mint vad féltékenység, forró szerelemnek forró féltése. Végre fantasztikus és kalandos jelenetek után, amelyek egyre halmozzák a nő bűnének bizonyítékait, Richard kezébe kerül feleségének egy levele, melyben bejelenti a másiknak, hogy ura szombat este vadászni megy: jöhet. Richard lesbe áll és látja Frenchet házába besurranni. Veszett düh önti el puskájával kezében betör a házba és ott találja egymás mellett bizalmas kettesben feleségét és a férfit. Richard szeme vérbe borul, keze a puska ravaszán, még egy pillanat és a tragédia befejezést nyer. Ekkor az asszony felkacag, félretolja a puska csövét és bemutatja férjének Frenchet, aki nem más, mint a nő bátyja, Montgomery. Most tért haza Indiából húga hívására és French álnév alatt nővérével együtt eljátszották azt az újabb kis komédiát Richardnak azért, hogy Margaret bosszút álljon Richardon, mert visszaélt mámorával és szerelmével egy virágos, elfüggönyözött fülkében, senki más nem volt, mint maga Richard. Az álarcos selyemköpenyes, rokokó nő Margaret volt, akiről Richard nem tudott semmit sem előbb, sem utána, csak a pillanat hevében, kíméletlen kézzel, gyönyörre szomjasan rántotta le a tiszta lányságából. Richard kábultan hallgatja az asszony szavait, rettenetes szégyenérzet önti el. Tehetetlenül, lesújtva és legyőzve áll az asszony előtt, aki most hozzáhajlik és egy szerelmes megbocsátó csókban forrnak össze.” (Mozgókép-Otthon, Műsorfüzet, 1921. november 4.)

Short English content: On the last night of the carnival sir Richard Dennis mets Sir Mortimer Talbot and his wife Mary and her younger sister Margaret. Richard and Mary fall in love with each other and one day when Mr Talbot takes a trip, Richard visite the woman. The husband arrives unexpectedly and Richard in order to save the honor of Mary tells him that he is there to propose to Margaret. After the wedding the couple married by necessity is unhappy. One day Richard finds her wife’s letter written to a man called French in which she propose a date  next Saturday when Richard goes to shooting.  Richard is in ambush with a gun. He wants to shoot the man, but Margaret tells him that the man’s real name is Montgomery, and he is her brother, who has just came from India to take Richard to task for having marry Margaret without love. 

Érdekességek

Ritka érdekességű levél érkezett a napokban dr. Karlához, a Corvin-filmgyár vezérigazgatójához. A levél egy magyar filmnek a Farsangi mámor"-nak egészen kivételes kairói sikeréről számol be. Az ottani angol filmvállalat annyira el van ragadtatva a magyar produkciótól, hogy idei egész szezonját a Corvin-filmek jegyében játszatja, amenynyiben a Corvin-filmgyárral kötött szerződésük értelmében ezentúl kéthetenkint mutatnak be egy magyar filmet. A Farsangi mámorután a „Little Fox", azután pedig a „Névtelen vár" kerül sorra, melyet a teljes Jókaisorozat követ. (Színházi Élet, 1922/42).

Galéria

Vélemények

„Garas Márton nagyszerű rendezésében heteken át készült a gyár tökéletesen felszerelt műtermeiben és a pompásnál-pompásabb plen-airekben, kétségkívül szenzáció lesz nemcsak nálunk, hanem Bécsben, Berlinben, Rómában, sőt nem lehetetlen, hogy Amerikában is. A rendezői művészet és a színjátszói kvalitás a legnagyobb anyagi áldozatkészséggel párosult ezen a filmen, amelyet a Corvin reprezentativ alkotásnak szánt, sokat jelentő ígéretéül ezidei szezon beváltandó terveinek. Ami újítás akadt az utolsó évek technikai fejlődésében, amit egy europa szerte elismert rendező egyénisége zavartalanul kifejthetett, amerikai nagyszerüségű, francia finomságú és németesen mély filmattrakció a Farsangi mámor.
A film cselekménye egy kalandra éhes ifjú, egy arisztokrata asszony és a húgának szerelmi háromszöge. Megkapóan érdekes és eredeti téma, amelyben domináló szerep jut R.Lenkeffy Icának, akinek filmművésznői kiválóságairól még a külföld sajtója is állandóan cikkezik, Petrovich Szvetiszláv alakítja hódítóan és melegen a szerelmes ifjú arisztokratát, Marton Erzsi az asszony szerepében megrendítő őszinteségével hatja meg a nézőt szivéig. Dénes Oszkár a férj és Zátony Kálmán,a jóbarát, szintén magasrendű eszményi alakítást nyújtanak.” (Színházi Élet, 1921/36).

„Farsangi mámor. Az ötfelvonásos színmű egy asszony tragédiáját mutatja be megrázóan eleven, természetesszínekben. Minden jelenete a darabnak tökéletesművészetúgy rendezés, mint megjátszás tekintetében. A film két főszerepet Lenkeffy Ica és Petrovich Szvetiszláv játsszákabszolútbiztonsággal. KülönösenLenkeffy Ica tűnik ki a különben is kitűnően megválasztott ensembleből. Az ő ragyogó, fiatal szépsége, megjelenésének impozánssága, játék tudásánakmagasrendűsége ez alkalommalis tökéletesenérvényesült. A néző nem tud eléggé betelni Lenkeffy Ica pompás, virulókülsőségeivel es nem tudja feladni azt a színtisztaművészetet, amelyet ez a legjobb magyar filmstar most is, mint mindig, belevisz alakításába. Petrovich Szvetiszláv méltóan illeszkedett az együttesbe. Úgyszinténelsőrangúanjátszottaknehéz szerepeiket Marton Erzsi es Dánes Oszkár.” (Mozihét, 1921/43)