EGRI CSILLAGOK

Tartalom

Egy szerelmespár, Cecey Éva és Bornemissza Gergely sorsát középpontba állítva mutatja be a török hódoltság idejét, az egri vár ostromát és védőinek hősies kűzdelmét.

A felvonások címe:

1. Hol terem a magyar vitéz?
2. Rabmadár aranykalitkában
3. A leláncolt oroszlán
4. Igaz szerelemnek igaz boldogság az ára
5. Amikor a pogány volt az úr Magyarhonban
6. Eger ostroma

Érdekességek

• A regény megfilmesítésének terve először Damó Oszkár filmvállalkozóban merült fel, aki az első világháború miatt nem tudta filmre vinni barátjának, Gárdonyinak művét.
• A film valószínűleg Gárdonyi Géza 1922 őszén bekövetzkezett halála miatt vált aktuálissá 1923 elején.
• A film elkészítését a kormányzat is támogatta, így tehát az első kurzusfilmek egyikének is tekinthető. A belügyminiszter a stábnak és személyesen Fejősnek a forgatási munkákat az egész ország területén lehetővé tette: "Fejős Pál filmgyári főrendező budapesti (VII., Erzsébet-körut 35., I. 6.) lakos az »Egri Csillagok« című hazafias célt szolgáló mozgófényképnek Magyarország egész területén való felvételére kér engedélyt. A mozgófényképek felvételének szabályozása tárgyában kiadott 91095—1921. B. M. sz. körrendelet 3. §-a értelmében a kérelemnek kivételesen helyt adva, erről Címet azzal a felhívással értesítem, utasítsa alárendelt hatóságait, hogy a felvételek eszközlése végett ott esetleg megjelenő kérelmezőt vagy igazolt megbízottját támogatásban részesítsék. Egyben kötelezem kérelmezőt, hogy mindenütt, ahol felvételeket óhajt eszközölni, ezt a körülmény az illetékes elsőfokú rendőrhatóságnál bejelenteni tartozik."
• A belügyminiszteri engedélyt Nádossy Imre országos rendőrfőkapitány írta alá, aki később maga is aktív részese lett a magyar filmgyártásnak.
• Ebben a filmben készült az első engedélyezett templomi felvétel. Július 15-ről 16-ra virradó éjszaka a stáb a Mátyás templomban forgatott, amikor éjféltájt a közeli kocsmákból hazatérő budaiak felfigyeltek a templomból kiszűrődő fényekre és hangokra, és rátörtrék a templom kapuját a filmesekre. Rendőri segítséget kellett igénybe venni ahhoz, hogy folytatni tudják a felvételeket. A forgatáson épp jelen volt Hatvany Lili bárónő is. Az ügy hatalmas sajtóvisszhangot váltott ki, ami miatt a hercegprimás vizsgálatot rendelt el a Mátyás-templomban történt mozifelvétel ügyében. A filmeseknek felrótták, hogy a felvételhez egyházi ruhákat és az oltárt is felhasználták, valamint azt, hogy a papot igazi pap játszotta, Wlassits Géza, aki a hercegprímás koronázó palástját öltötte ez alkalommal magára.
• Angyal László, a film zeneszerzője évtizedekkel később úgy emlékezett a Mátyás templomban történtekre, hogy a film rendezője a katonaság segítségét vette igénybe, és a közreműködő katonák annak örömére, hogy filmszereplőkké váltak, többet ittak a kelleténél. Angyal szerint a botrány híre még a Vatikánba is eljutott. Így azután a templomot sürgősen újból felszentelték. A botránynak ezt a változatát nem említik a korabéli források, így lehetsélges, hogy nem Angyal emlékei szerint történtek az események. Az viszont igaz, hogy a Kúria épületében folyt forgatársól a szemtanú megjegyzi, hogy az elsősegély helyen francia konyakot osztogattak.
• „MAKLÁRY ZOLTÁNRÓL, a Rákosi-díj nyerteséről egyébként legendák keringenek a kulisszák között. Lelkiismeretes pontossága a mai idők zűrzavaros forgatagában valósággal hihetetlen, meseszerű. Róla mesélik, hogy amikor az egyik filmvállalathoz szerződött, az „Egri csillagok" című film lókötő törökjének szerepére, dús haját tövig levágatta, egyetlenegy hajfürtnek kegyelmezett csak meg, amely tar koponyájáról villámhárítóként meredt az égnek. Így járt-kelt a városban Makláry, leborotvált fejjel és hónapokig nem merte levenni kalapját, mert ahol meglátták, mindenütt hangos kacajt fakasztott a komikus török frizura.” (Esti Kurir, 1925. április 18.)
• A film forgatása során a Korona nagymértékű inflációja miatt anyagi nehézségekkel küzdöttek. A válság méretét jól érzékelteti, hogy a filmkölcsöndíjakat ekkor már dollárban állapították meg. (Egri Népújság, 1923/275.) A felvételek befejezése előtt elfogyott a pénz. Újabb támogatások szerzése reményében a pálvölgyi külső felvételekhez előkelőségeket hívtak meg, s ezen a bemutató forgatáson nyersanyag hiányában üres géppel dolgozott az operatőr.
• A filmet a Fejőssel foglalkozó írások befejezetlennek tartják, ennek ellene szól, hogy a  filmet 1923. szeptember elején bemutatták Horthy Miklós kormányzónak és családjának a gödöllői Uránia Mozgóképszínházban, 1923. december  6-án tartották a sajtóbemutatót a Royal-Apollóban. Fejős Pál ezen már nem jelent meg, mert elhagyta az országot. (Október 15-én érkezett New Yorkba.) Két korabeli szöveges plakát tanúsága szerint a filmet vidéken is játszották. A kiviteli engedély pedig arra enged következtetni, hogy külföldön is forgalmazták.
• Az első magyar történelmi filmként tartották számon (Színházi Élet, 1923/51)
• Fejős Pál eredetileg Gárdonyi Géza A hosszúhajú veszedelem című regényét kívánta filmre vinni. Az író fiával, Gárdonyi Józseffel tárgyalva vetődött fel utóbb az Egri csillagok elkészítésének ötlete.
• Egy visszaemlékezés szerint ez volt az első magyar film, amelyhez külön zenekíséretet írtak.
• A filmet együtt vetítették a "Cibere és a patkóbanditák" című kétfelvonásos magyar artista burkleszkkel, amit a nagyfilm előtt vetítettek.
• A filmet az író, Gárdonyi Géza édesanyja is látta 1923 végén.
• A filmet Egerben megtartott országos premierje után bő egy hónappal Budapesten két másodhetes mozi, a Bodográf és a Népszínház mozgók vetítették.

Galéria

Vélemények

Két nagyszabású magyar film készüléséről tudunk. Az egyiket Fejős Pál rendezi, aki néhány hónapja jött haza Párisból és most Egerben és Eger környékén dolgozza fel filmre Gárdonyi Géza hires regényét : az Egri csillagokat. Fejős tavaly az Eger melletti Mikófalván rendezte a passziójátékokat és akkor ismerkedett meg a környék szépségével és egyben sikerült neki egri tőkések utján a film elkészítéséhez szükséges hatalmas összeget biztosítania. Fejős a filmet egészen nagyszabásúra tervezi és óriási statisztéria bevonásával eleveníti meg a vár ostromának félelmetesen izgató epizódjait.
Színházi Élet, 1923/24.

Igaz gyönyörűsége telt az összegyűlt közönségnek a költői szépségekben és kitűnő beállítású, történelmi részletekben gazdag filmattrakcióban. Fejős Pál rendezte az Egri csillagokat és bebizonyította, hogy milyen ügyesen tud monumentális, megrázó és lebilincselő filmet rendezni. A díszletek és kosztümök tervezéséért Básty Istvánt illeti igaz elismerés, a fotografálásért pedig Papp Gyulát. A külföldi filmek mintájára a magyar filmslágerhez külön kisérő zenét is szerzettek, amely Angyal László zenei kulturáltságát és invencióját dicséri.
Színházi Élet, 1923/51.

A film külsőségekben stílusosan adja vissza a történelmi kort, s a cselekményt folyamatosan adja elő. A rendezés helyenként egész kvalitásos, csak az egri vár ostrománál marad adósunk. Igaz viszont, hogy az effajta jelenetekben Cecil B. de Miile (Az orleansi szűz), Griffith (Intolerance) meg Lubitsch alaposan elkényeztették a közönséget, úgyhogy azok monumentalitására gondolva, az egri vár ostroma primitívnek tűnik fel. A felvételek végig igen szépek, és a színészi játék is érdemes munka.
Mozi és Film (későbbi közlés a Magyar Hírlapban, 1968)

Akkoriban persze egészen más körülményei voltak a filmgyártásnak, így a tömegjelenetekhez a Honvédelmi Minisztérium nem adott katonaságot, s anyagi nehézségek is jócskán támadtak.
Jankovszky Mara, 1968.

Régen volt, nem sok emlékem van róla. Fejős Pál kért fel a szerepre. Hogy jól lovagoltam? Lehet. Negyvenöt év múlt el azóta...
Makláry Zoltán, 1968.

Nem hiába ment ki Fejős Pál Amerikába, filmjének elkészítése után, de tényleg, rendezői munkájában nagyon sok amerikai technika és ötlet van. Átérezte az amerikai filmek egyik legfőbb titkát, azt, hogy a jó filmhez szükséges a szereplőknek a regény figurái szerint való összeválogatása.
Színházi Élet, 1923/51.

Evvel a filmmel is úgy jártunk, mint — hogy csak egyet-kettőt említsünk — a Szerelem bolondjaival, vagy a Fekete gyémántokkal. Nincs bennök az aprólékosságig figyelő történeti hűség. Az Egri csillagokban mai nyergek vannak a lovak hátán, mikor Izabella királyné Budáról Erdélybe utazik, a kocsija ugyan korhű, de már a Czeczey Éva kalapja a mai divatnak hódol. A Czeczeyné fejdísze (az I. részben) szintén mai divatú háló. És így tovább. Még nagyobb baj, hogy nem találjuk meg benne a történelmi levegőt. Czeczeyék szervezkedése a török martalócok ellen ész nélküli kapkodás, lótás-futás (I. rész). A királyné jelenlétében lefolyó eljegyzési lakoma olyan ízléstelen dorbézolás, aminőt a XVI. század magyar nemessége soha meg nem engedett volna magának. Eger ostroma semmitmondó kapkodás, zűrzavar, amelyből a magyarnak halált megvető vitézsége ugyan ki nem tűnik. Czeczey Éva, mikor Bornemissza Gergellyel házasságot köt, nem halálosan szerelmes leányzó, hanem holmi XX. századbeli szubrett. És így tovább. (...) Az Egri csillagok filmjét így kár volt megcsinálni. És még nagyobb kár lesz belőle, ha a külföldre viszik. Ebből ugyan nem okul a külföld és nem fog csodálatot érezni az iránt a magyarság iránt, amely Nyugat kultúráját öntestével védte a keleti barbárság támadásai ellen. A nagy álmodó pedig ott, a Bebek-bástyán, ha látná ezt a paródiaszerű filmet, megfordulna sírjában.
Egri Népújság, 1923/292.

Pénteken odale voltam a városba, a moziba, az "Egri csillagok"-at adták. Szép volt, szépséges volt, csak az nem volt jó benne, hogy hamar vége lett.
Gárdonyi Géza édesanyja, Uj Nemzedék, 1923/291.