EGRI CSILLAGOK

The Stars of Eger (angol)

Alkotók

Fejős Pál rendező
Gárdonyi Géza író (regény: Egri csillagok, 1899)
Fejős Pál forgatókönyvíró
Angyal László kísérőzene

Szereplők

Bihary Sándor Dobó István
Jankovszky Mara Cecey Éva
Sziklai Béla Bornemissza Gergely
K. Takács Ily Ceceyné
Pogány Béla Török Bálint
Makláry Zoltán Jumurdzsák
Baló Elemér  
Szántó Rezső  
Fülöp Sándor  
Stella Gyula  
Szécsi Ferkó  
Réthey Lajos Bálint pap
Vaszary János  
Angyal László hóhér
Zilahy Gyula  
Sziklay Kornélné Jolán  
Szekula Dénes  

Technikai stáb

Papp Gyula operatőr
Básthy István díszlettervező
Básthy István jelmeztervező

Produkciós stáb

Löllbach Károly producer
Eckhardt Tibor producer

Gyártási és bemutatási adatok

Magyar Kultúrház Rt. gyártó cég
Magyar Kultúrház Rt. forgalmazó cég
1923. szeptember közepén (Gödöllő) zártkörű bemutató a kormányzónak
1923. december 6. (Royal-Apolló) sajtóbemutató
280/1923, 2093 méter cenzúrahatározat
124/1925, 2093 méter kiviteli engedély

Külső forgatási helyszínek

  • Phönix műterem
  • Mátyás templom
  • Óbuda környéke
  • A budavári bástya
  • Budavári palota (a későbbi Nemzeti Galéria területe)
  • Kisbéri méntelep
  • Pálvölgyi cseppkőbarlang
  • Csesznek vára (Zala megye)
  • A Kúria épülete (jelenleg Néprajzi Múzeum)
  • Eger és környéke

 

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 6 felvonásos, hossza a 280/1923 számú O.M.B. határozat szerint: 2093 méter

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozi és Film, 1923/34, 35 (augusztus 16, befejezték a forgatást), 38 (szeptember 16., Az  Egri csillagokat bemutatták a kormányzónak), 48, 49, 50, 52;
  • Színházi Élet, 1923/24, 51 (Sajtóbemutatóról)
  • Nemzeti Újság, 1923. december 8.
  • Esti Kurir, 1923. december 12. (Sajtóbemutatóról)
  • Belügyi Közlöny, 1923/59, 2178. p., 1925/16, 312 p.
  • Szöveges plakát 1924-ből (Győr Elite Filmszínház) (OSZK Plakáttára);
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 67-68. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 190, 361. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 177., 190. p.
  • Pánczél György: Beszélgetés egy némafilm zeneszerzőjével [Angyal László] az újjászülető „Egri csillagok”-ról. In: Ország-Világ, 1968. május. 8. 23. p.
  • A negyvenöt éves Egri csillagok (Magyar Hírlap, 1968/214.)
  • Nemeskürty István - Szántó Tibor: A magyar filmművészet képeskönyve. Bp. 1985. Helikon 44. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 230. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 269. p.

Tartalom

Egy szerelmespár, Cecey Éva és Bornemissza Gergely sorsát középpontba állítva mutatja be a török hódoltság idejét, az egri vár ostromát és védőinek hősies kűzdelmét.

A felvonások címe:

  1. Hol terem a magyar vitéz?
  2. Rabmadár aranykalitkában
  3. A leláncolt oroszlán
  4. Igaz szerelemnek igaz boldogság az ára
  5. Amikor a pogány volt az úr Magyarhonban
  6. Eger ostroma

Érdekességek

  • Ebben a filmben készült az első engedélyezett templomi felvétel (Mátyás templom). Ez azonban felháborodást váltott ki a hívekből: „(A hercegprimás vizsgálatot rendelt el a Mátyás-templomban történt mozifelvétel ügyében.) Egy mozivállalat tudvalévően a minap a budai Mátyás-templomban az Egri csillagok című filmhez mozi-felivételt készített és ehhez a felvételhez az egyházi ruhákat és az oltárt is felhasználták. Az eset a főváros katolikusai körében nagy megütközést keltett, elannyira, hogy többen az illetékes egyházi hatósághoz fordultak, hogy az ilyen profanizálás megismétlődését a jövőben akadályozza meg. Csernoch János dr. bíboros hercegprímás értesülvén a dologról, szigorú vizsgálatot rendelt el, és ennek a vizsgálatnak az eredményétől tette függővé további elhatározását.” (Budapesti Hírlap, 1923. július 23.)
  • A film rendezője a katonaság segítségét vette igénybe. Egv alkalommal nagyon furcsa eset történt. A Mátyás templomban forgattak. A közreműködő katonák annak örömére, hogy filmszereplőkké váltak, többet ittak a kelleténél. Viselkedésükkel megszentségtelenítették a templomot. Az eset persze kiszivárgott, és a keresztény lapok nyomban támadást indítottak a film készítői ellen. A botrány híre még a Vatikánba is eljutott. Így azután a templomot sürgősen újból felszentelték. (Angyal László visszaemlékezése, Ország-világ, 1968/19.)
  • „MAKLÁRY ZOLTÁNRÓL, a Rákosi-díj nyerteséről egyébként legendák keringenek a kulisszák között. Lelkiismeretes pontossága a mai idők zűrzavaros forgatagában valósággal hihetetlen, meseszerű. Róla mesélik, hogy amikor az egyik filmvállalathoz szerződött, az „Egri csillagok" című film lókötő törökjének szerepére, dús haját tövig levágatta, egyetlenegy hajfürtnek kegyelmezett csak meg, amely tar koponyájáról villámhárítóként meredt az égnek. Így járt-kelt a városban Makláry, leborotvált fejjel és hónapokig nem merte levenni kalapját, mert ahol meglátták, mindenütt hangos kacajt fakasztott a komikus török frizura.” (Esti Kurir, 1925. április 18.)
  • A film forgatása során anyagi nehézségekkel küzdöttek. A felvételek befejezése előtt elfogyott a pénz. Újabb támogatások szerzése reményében a pálvölgyi külső felvételekhez előkelőségeket hívtak meg, s ezen a bemutató forgatáson nyersanyag hiányában üres géppel dolgozott az operatőr.
  • A filmet a Fejőssel foglalkozó írások befejezetlennek tartják, ennek ellene szól, hogy a  filmet 1923. szeptember elején bemutatták Horthy Miklós kormányzónak és családjának a gödöllői Uránia Mozgóképszínházban, 1923. december  6-án tartották a sajtóbemutatót a Royal-Apollóban. Fejős Pál ezen már nem jelent meg, mert elhagyta az országot. (Október 15-én érkezett New Yorkba.) Két korabeli szöveges plakát tanúsága szerint a filmet vidéken is játszották. A kiviteli engedély pedig arra enged következtetni, hogy külföldön is forgalmazták.
  • Az első magyar történelmi filmként tartották számon (Színházi Élet, 1923/51)
  • Fejős Pál eredetileg Gárdonyi Géza A hosszúhajú veszedelem című regényét kívánta filmre vinni. Az író fiával, Gárdonyi Józseffel tárgyalva vetődött fel utóbb az Egri csillagok elkészítésének ötlete.

Galéria

Vélemények

Két nagyszabású magyar film készüléséről tudunk. Az egyiket Fejős Pál rendezi, aki néhány hónapja jött haza Párisból és most Egerben és Eger környékén dolgozza fel filmre Gárdonyi Géza hires regényét : az Egri csillagokat. Fejős tavaly az Eger melletti Mikófalván rendezte a passziójátékokat és akkor ismerkedett meg a környék szépségével és egyben sikerült neki egri tőkések utján a film elkészítéséhez szükséges hatalmas összeget biztosítania. Fejős a filmet egészen nagyszabásúra tervezi és óriási statisztéria bevonásával eleveníti meg a vár ostromának félelmetesen izgató epizódjait.
Színházi Élet, 1923/24.

Igaz gyönyörűsége telt az összegyűlt közönségnek a költői szépségekben és kitűnő beállítású, történelmi részletekben gazdag filmattrakcióban. Fejős Pál rendezte az Egri csillagokat és bebizonyította, hogy milyen ügyesen tud monumentális, megrázó és lebilincselő filmet rendezni. A díszletek és kosztümök tervezéséért Básty Istvánt illeti igaz elismerés, a fotografálásért pedig Papp Gyulát. A külföldi filmek mintájára a magyar filmslágerhez külön kisérő zenét is szerzettek, amely Angyal László zenei kulturáltságát és invencióját dicséri.
Színházi Élet, 1923/51.

A film külsőségekben stílusosan adja vissza a történelmi kort, s a cselekményt folyamatosan adja elő. A rendezés helyenként egész kvalitásos, csak az egri vár ostrománál marad adósunk. Igaz viszont, hogy az effajta jelenetekben Cecil B. de Miile (Az orleansi szűz), Griffith (Intolerance) meg Lubitsch alaposan elkényeztették a közönséget, úgyhogy azok monumentalitására gondolva, az egri vár ostroma primitívnek tűnik fel. A felvételek végig igen szépek, és a színészi játék is érdemes munka.
Mozi és Film (későbbi közlés a Magyar Hírlapban, 1968)

Akkoriban persze egészen más körülményei voltak a filmgyártásnak, így a tömegjelenetekhez a Honvédelmi Minisztérium nem adott katonaságot, s anyagi nehézségek is jócskán támadtak.
Jankovszky Mara, 1968.

Régen volt, nem sok emlékem van róla. Fejős Pál kért fel a szerepre. Hogy jól lovagoltam? Lehet. Negyvenöt év múlt el azóta...
Makláry Zoltán, 1968.

Nem hiába ment ki Fejős Pál Amerikába, filmjének elkészítése után, de tényleg, rendezői munkájában nagyon sok amerikai technika és ötlet van. Átérezte az amerikai filmek egyik legfőbb titkát, azt, hogy a jó filmhez szükséges a szereplőknek a regény figurái szerint való összeválogatása.
Színházi Élet, 1923/51.