AZ ÖRDÖG MÁTKÁJA

Tartalom

Botár Márton féltékenyen őrzi fiatal feleségét, Annát. Andor, Botár első házasságából származó fia szemet vet a menyecskére, és Annának is tetszik a deli legény. Márton gyanút fog. Anna húga Judit nem nézi jó szemmel Anna és Andor barátságát, s mindenáron azon van, hogy eltávolítsa egymástól a szerelmeseket, nehogy a gyanakvó Márton rajtakapja őket. Juditért bolondulnak a falu legényei, de ő mindegyikük közeledését visszautasítja, ezért a falusiak azt terjesztik róla, hogy eljegyezte magát az ördöggel, s a neki nem tetsző legényeket mátkájával elteteti láb alól. A pletyka miatt kerülni kezdik a legények, csak a híres Firtos Estván nem ijed meg az ördögi vetélytárstól. Boszorkányitalt készít, s azzal akarja Judit szívét maga felé fordítani. Meglesi ezt cimborája, Miklós, elcseni az italt, s ő issza meg, hogy szerelme, Borika szívét elnyerje. Anna napot ünneplik Márton portáján. Anna és Andor a nagy zűrzavarban szökésre készülnek, de Judit kilesi őket és keresztülhúzza a számításukat. Épp idejében, mert Márton is gyanút fog, keresi feleségét. Judit, hogy megmentse nénjét a botránytól, elhiteti Mártonnal, hogy őt szereti a legény. Márton megnyugszik, és áldását adja rájuk, s mint új jegyespárt mutatja be a vendégeknek. Márton, hogy minél előbb szabaduljon Andortól rákényszeríti Juditot a házasságra. Anna nem tud belenyugodni szerelme elvesztésébe, s hogy találkozhasson vele, ráveszi férjét, hogy látogassák meg az ifjú párt. A házasság boldogságot hozott Andoréknak. Anna ezt látva kétségbeesik, bevallja urának, hogy sosem szerette őt, s ha Andor nem lehet az övé, nem akar tovább élni. Beleveti magát a forgó malom kerekei közé.

A színdarab tartalomleírása:
A darab meséje a torockói népéletből van. Botár Márton második felesége, Anna szerelmes lesz mostoha fiába, Andorba. Andor elkábitva mostohája nagy szerelmétől, azt hiszi, hogy ő is viszont szereti. A két szerelmes vakon rohan a bűn ösvényén; karácsony éjjelén Anna találkozót ad mostoha fiának, midőn Anna nővére, Vermes megtudva a két vétkes szándékát, meggátolja őket a bűnösségben. Mig Judit, kit az ördög mátkájának csúfolnak, lelkére beszél a két elkárhozandó léleknek, Botárt a gyanú hazahajtja a szomszédból, mivel már hosszabb idő óta rossz szemmel nézte felesége és fia folytonos együttlétét. Judit észrevéve Botár közeledtét, Annát eltávolítja, Andort pedig arra kényszeríti, hogy vele találja őt az apja, nehogy szenny érje nővére becsületét. A megérkező Botár felháborodva látja, hogy fiának az ördög mátkája a szeretője és bosszút akarva rajtuk állni, követeli, hogy házasodjanak össze. A jegyesek huzzák-halasztják az esküvő kitűzésének napját; az öreg Botár végre megunva a hosszú halasztgatást, határozottan követeli az esküvő kitűzését. Anna ezalatt napról-napra fogy, asszonyi szive megérzi, hogy a jegyesek szeretik egymást és Andor elhidegült tőle. Az utolsó felvonásban Andor és Judit már házaspárok, szeretik egymást és boldogok. Anna a viszonzatlan szerelemtől sorvasztva a halált megváltásnak venné. Eltökéli magában, hogy mindent megvall urának, hátha az első haragjában megöli, vagy ha ezt nem teszi vele, úgy . . . úgy . . . öngyilkossá lesz. Tervét végre is hajtja és midőn férje faggatja bánatának oka felől, föltárja előtte szivét és megvall neki mindent. Botárt szivén találja a vallomás, azonban már nem képes arra, hogy büntessen, sirva bocsát meg féleségének. Annát urának könnyei a végsőre késztetik, magát a törő kerekei közé dobja és meghal. (Székesfehérvár és Vidéke, 1897. december 21.)

Érdekességek

"Forgács Antal Az ördög mátkája egyik jelenetéhez egy vízimalmot keresett, de hetekig nem talált Budapest környékén. Végre megtudta, hogy Rákosszentmihályon, a Vigyázó grófok birtokán van egy vízimalom, kiment a színészekkel, hogy a felvételt megcsinálja, de a molnár elkergette őket.
— Hiszen nem megyünk be, csak kívülről folografáljuk le — mondta a rendező.
— Mindegy az nekem, — volt a válasz. — A gróf úrtól tessék engedélyt szerezni!
Autó, vágtatás ... be Budapestre, a grófhoz.
— Mozi? — kérdi a gróf indignálódva. — Mozifelvételre nem engedem át! .. . Különben tessék az ügyvédemhez fordulni!
Az ügyvéd úr nem volt ilyen rideg, csak éppen többet kért az engedélyért, mint amennyibe egy műtermi nap került volna.
így támogatja a magyar társadalom a magyar filmgyártást...
... De ha a gróf úr megnézi Az ördög mátkáját, bizonyára ki fog engesztelődni, mert a film egyik legszebb jelenetén mégis az ö vízimalma látható..." (Láttunk egy jó magyar filmet. In: 8 Orai Ujság, 1927. január 23.)

Látható a fílmben egy székely lakodalom 150 fős statisztériával

A film főszereplője, Somogyi Erzsi nyilatkozik a filmezésről: — Én és a film? — csodálkozik élénken Somogyi Bogyó, kerekre nyitva két kifejező szemét. — Még csak elgondolni is lehetetlen. Teljes lényemmel az élö színpadé: a Nemzeti Színházé vagyok és az is maradok. Annyi igaz a dologból, hogy nemrég játszottam el „Az ördög mátkája" című film főszerepét...
S amikor azt mondja „Az ördög mátkája", kis orrát kedvesen elfintorítja.
— Sőt mondhatom — teszi hozzá, — utoljára történt, hogy filmeztem!
— Miért? — kérdezem. — Olyan rossz véleménye van a filmszínészetről?
— Nem éppen — feleli, — csak nem tartom művészetnek. Hát művészet az, amikor az embernek glicerint csepegtetnek a szemébe, hogy könnyezzen? Ugyan kérem. Ha én a szerepemben nem sírhatok szívemből, igazán, igazi könnyekkel, akkor inkább nem is játszom. A film egyébként is merő technikázás a színpadhoz képest. Igazán élni, életet mutatni csak a színpadon lehet... (Nem szeretem a nyafogós szerepeket. In. Tolnai Világlapja, 1926/ 47. nov. 17.)

"A Film-Alap, amely 45.000 dollárral támogatta a Csárdáskirálynő révén a német filmipart, Forgács Antalnak nem tízezer, nem öt-, nem három- és nem egyezer dollárt folyósított, hanem egyetlenegy fillért sem. Az ördög mátkájára nem volt pénz, nem volt pénz Mikszáthra, nem volt pénz Rákosi Jenő Magdolnájára sem. Pénz csak a Csárdáskirálynőre volt. Forgács Antal saját pénzén csinálta meg Az ördög mátkáját, saját keserves kétszázhatvanmilliójávai tett hitet arra, hogy itt igenis lehet magyar filmet csinálni. Míg a Film-Alap a maga rettenetes felkészültségével, ugyanakkora hatalmával és 80.000 dollárjával egyetlenegy filmet sem tudott csinálni. Forgács Antal egy pár színésszel és egypár millióval, de olyan hittel és lelkesedéssel, amilyenről a Film-Alap nem is álmodik, megcsinálta az év egyetlen magyar filmjét." (Heltai Jenő: Egy magyar film vesszőfutása. In: Pesti Napló, 1926. dec. 23.)

"Az újonnan meginduló magyar filmgyártás egyik leglelkesebb harcosa ma is kétségkívül Forgách Antal, a tehetséges filmrendező, aki amióta csak filmgyártás létezik, szívvel-lélekkel és nagy tudással szolgálja a magyar film ügyét. Forgách Antal, aki több, mint húsz éve működik a filmélet terén, csaknem minden évben készített egy-egy sikerült magyar filmet és mint a Glória filmgyár igazgatója, a saját erejéből, minden idegen tőke hozzájárulása nélkül hozta létre alkotásait. Amikor a Filmalap megkezdte működését, Forgách is felajánlotta szolgálatait, ő is szeretett volna külföldi méretekhez méltó nagyobbszabású filmalkotásokat létrehozni, olyant, aminőt az ő szerényebb tőkebefektetése mellett eddig nem is lehetett, kívánni tőle, de a Filmalap pénzéből neki mégse jutott." (Az ördög mátkája. A magyar filmgyártás sikerült alkotása. In: Kis Ujság, 1927. jan. 11.)

Vélemények

"Elkészült az Ördög mátkája című film. Forgács Antal főrendező rendezésében tegnap elkészült az Ördög mátkája cimü nyolc- felvonásos film. Ez egyike lesz ama filmeknek, amelyek a fejlődő magyar filmipart reprezentálni tudják a külföld előtt. A film főszereplője Somogyi Bogyó, akiről kitűnt, hogy nemcsak a színpadon, hanem a filmfelvevőgép előtt is nagyszerű és akinek első filmszereplése valósággal meglepetés lesz." (Elkészült az Ördög mátkája című film. In: Esti Kurir, 1926. okt. 15.)

"(Bonyodalom az Ördög mátkája körül.) Jelentettük, hogy Forgács Antal, az ismertnevű magyar filmrendező megfilmesítette Géczy István kitűnő színművét, az Ördög mátkáját, A főszerepeket Somogyi Bogyó, T. Mátrai Ernő, Fenyő Emil és Mihó László játsszák. Mivel a magyar mozgószínházak érthetetlemül nem a legbarátságosabban fogadták a népszínművet, Forgács Antal szakbemu- tatót rendezett, amelyre meghívta a budapesti sajtó képviselőit is. A szakbemutatón mindenki a legsikerültebbnek mondotta a filmet. Gyönyörű tisztaságú felvételek egymásután váltakoztak. Mégis a mozisok Forgács Antal legújabb filmjét, az Ördög mátkáját kedvetlenül fogadják. Lehet, hogy Forgács Antalnak előbbi filmjei gyengék voltak. Azonban az Ördög mátkája olyan jól sikerült, hogy a legelőkelőbb elsőhetes színházban is mint slágerdarab megállja a helyét.
A mozisok egy része azzal érvel, hogy számukra nem üzlet a magyar népszínmű, amelyben egyszerű paraszti embereket alakítottak a színészek. Ugyanakkor azonban egymásután mutatják be az amerikai népszínműveket, mert az amerikai farmtörténetek nem mások, mint a legegyszerűbb amerikai népszínművek. Szóval egyes urak azt akarják mindenkinek bemagyarázni, hogy minden nációbéli népies darabot szívesen fogad a magyar közönség, csak a magyar parásztdarabokat nem. Ez nem felel meg a valóságnak, már csak azért sem, mert nem egy olyan esetről tudunk, amikor az egyszerű népszínművekből készült filmeket óriási sikerrel játszották. Nagyon különös és szomorú lenne, ha a jó Ízlésű magyar közönségnek minden nemzetbeli paraszt darab tetszene, csak éppen a magyar nem. Egyébként bizonyosak vagyunk abban, bogy a mozisok elnöke beavatkozik a kellemetlen ügybe és a magyar filmkultúra érdekében minél hamarabb lejátszatja a mozikkal az Ördög mátkáját. A magyar mozisok részére a magyar filmeket előadni nem kegy, hanem kötelesség." (In: Új Nemzedék, 1926. nov. 19.)

"Géczi Istvánnak, az ismert népszínműírónak egyik leghíresebb népszínművét, Az ördög mátkáját irta át Forgách és a nagy gonddal kidolgozott szövegkönyvet épp oly gonddal, gyakorlattal és nagy tehetséggel rendezte meg a vásznon, mint akármelyik híres külföldi rendező. De különös érdeméül számíthatjuk neki azt is, hogy Az ördög mátkája ízig-vérig magyar. A magyar népélet jól megrajzolt alakjai, magyar tájak és szokások tükröződnek vissza a filmről, melynek egész levegője magyar. Az ördög mátkája külföldi vonatkozásban is elsőrendű filmgyártmány. A legnevesebb magyar filmművészek játszanak ebben a filmújdonságban. A fő női szerepet Somogyi Bogyó, a Nemzeti Színház ifjú művésznője játssza sok kedvességgel, kívüle Mátray Erzsi, Fenyő Emil és mások nyújtanak kitűnő alakítást." (Az ördög mátkája. A magyar filmgyártás sikerült alkotása. In: Kis Ujság, 1927. jan. 11.)

"Mindenekelőtt ez a magyar film megérdemli, hogy komolyan számba vegyék. Olyan apparátussal lép fel, mintha ki tudja micsoda régi filmtradíciókkal rendelkező országban készült volna. Képei szépek, beállítása jó, meséje filmszerű. Pedig Géczy Islván népszínműve nem egészen alkalmas filmtéma, de az ügyes szcenárium átlábalja a nehézségeket. Inkább ott van a hiba, hogy a mozi-irók még mindig a színpadon keresik a filmtémákat, holott inkább a regényirodalomban kereshetnék, hiszen még a színpadról vett témákat is regényekké kerekítik ki. Forgács rendező jól oldotta meg ezt a feladatot, bár kissé hiba volt, hogy a harmadik párt is bent hagyta a filmben. A színpadon szükség van néha a mellékszereplőkre, hogy a főszereplők jeleneteit kitöltsék, de a filmen idegesítő minden, ami nem a főcselekményre vonatkozik, sőt azzal semmiféle összefüggésben sincs. De helyes lenne, ha a magyar filmek tartózkodnának a sok felirástól, mert a mozikban rendezett olvasási gyakorlatokat még D. W. Griffithtől is rossz néven veszi a közönség. Inkább a gyakorlat hiánya, semmint komoly hiba, hogy a magyar film túlságosan szaggatott és a cselekmény színhelyét állandóan változtatja. Az amerikai, a francia, az olasz és a német film nem szaggatja annyira szét a mesét s a filmmozgalmasságot inkább a premier, second és totál plánoknak az ugyanabban a színben való váltogatásával éri el. Mindenesetre nagy érdeme a filmnek, hogy hamisítatlan magyar levegőt teremt, minden erőszakoskodás nélkül. A szereplők közül Mátray Erzsi és Somogyi Erzsi kitűnő filmszínészek, Fenyő kissé vitásan szívdöglesztő, Szegő karakteres és Ujváry nagyon mulatságos. A film nemzetközi vonatkozásban is becsületes munka." (Ördög mátkája. In: Ujság, 1927. jan. 14.)

"Egy magyar filmet mutattak be a héten a mozik. A nagy amerikai filmekkel természetesen nem egyenrangú külsőségeiben és méreteiben ez a film és ilyen vonatkozásban nem konkurálhat más külföldi filmekkel sem. De van ennek a filmnek bizonyos erkölcsi értéke és ezért kedves nekünk különösen. „Az ördög mátkája" című filmről van szó. Magyar író munkája, magyar színészek játsszák, magyar vállalkozó csinálta. Szerény eszközökkel készült, nem lehetett sok ezer dollárt bele fektetni. És a film mégis kitűnő. Szépek a felvételei és nagyszerűek a színészek, akik játsszák. Mátrai Erzsi arca és figurája kitünően alkalmas a filmre. Mimikája, gesztusai, szemjátéka — kifejezők s művészi tartalmat adnak a néma játéknak. Mindent megértünk: a dráma egyes jeleneteit, bonyodalmát, fordulatait. Somogyi Erzsi és Fenyő Emil is klasszikus nívót adnak az új magyar filmnek, amely életrevalóságukat, tehetségüket, tudásukat hirdeti ezen a téren is." (Láttunk egy jó magyar filmet. In: 8 Orai Ujság, 1927. január 23.)

Lengyel Menyhért: "Az ördög mátkája és a Csodadoktor. Mind a kettő most fut — a mozikban.
Istenem, nem remekművek. Nincsenek a technika ama fokán, mellyel az amerikai és a német filmek dicsekedhetnek. De mégis — vannak, élnek peregnek és a mi színészeink játszanak bennük és megvan irántuk az érdeklődés. ... Ez itt a legnagyobb eredmény. Hogy a magyar film iránt, ha formába fog jutni, épp olyan nagy lesz az érdeklődés, mint a magyar színdarab iránt. És amit talán fotótechnikában még nem tud utána csinálni a külföldnek — azt behozza azzal, hogy a mi íróink és színészeink játéka nekünk hasonlíthatatlanul érdekesebb, mint a hideg idegen csillagoké.
A film szempontjából olyan ez a magyar talaj, mint a műveletlen, gazos magyar ugar, amelyen régen nem gazdálkodtak. Elhagyatottnak látszik és sivárnak, de amint belevágják az ekét, a pihent föld csodálatos termést ígér. A filmtehetségek egész sora fog itt rövidesen kibontakozni.
Ebben a két uj magyar filmben mindjárt két elsőrangú filmszínészi talentum bukkant elő. Somogyi Bogyó az „Ördög mátkájá' -ban. Lélekkel teljes arc- és szemkifejező játék. Nagy ígérete a magyar film játszásnak. És Vaszary Piroska a „Csodadoktor"-ban - a legjobb filmkomika.
Első villanásra őket ajándékozta nekünk a magyar film." (Lengyel Menyhért: A magyar film. In. Színházi Élet, 1927/4)