AZ ISTEN FIA ÉS AZ ÖRDÖG FIA

Isten fia és Ördög fia / Emberek vagyunk (címváltozatok), Son of the God, Son of the Devil (angol címfordítás), Der Sohn Gottes und der Sohn Teufels (német)

Alkotók

Lázár Lajos rendező
Lux Terka író (regény: Emberek vagyunk /Az isten fia és az ördög fia/ 1912)
Falk Richárd forgatókönyvíró

Szereplők

Törzs Jenő Levi Márton, az Isten fia
Petheő Attila Princ János, az ördög fia
Szentgyörgyi Márta Helén
Bárdi Ödön  
Hettyei Aranka  
Gellért Lajos  
Bera Paula  
Pártos Gusztáv  

Technikai stáb

Zsitkovszky Béla operatőr
Orbán Dezső díszlettervező

Produkciós stáb

Lázár Lajos producer

Gyártási és bemutatási adatok

Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1918. augusztus 28.  (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1920. január 8. (Corso) sajtóbemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Salgótarjáni bányák

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1919/22
  • Mozgófénykép Híradó, 1917/40, 1918/31, 33, 34, 1919/25, 1920/2
  • Mozihét, 1917/27, 28, 30, 31
  • Mozi-Világ, 1917/23, 1918/35, 1919/52
  • Magyar Színpad, 1917. szeptember 11.
  • Színházi Élet, 1918/21, 36
  • Pesti Hírlap, 1918. szeptember 1. (sajtóbemutatóról)
  • Vörös Film, 1919/1
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1918. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső)154. p.; 1920. 73. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 113. p.
  • Pánczél Lajos: Pereg a film. Bp. é.n. [1920 körül] 114. p.
  • Magyarország, 1925. augusztus 25.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  353. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 44., 82., 83., 190. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 236, 238, 239. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 177, 206. p.

Tartalom

Ugyanazon a napon, ugyanabban az órában jön világra a zsidó leányanya, Levi Lina törvénytelen gyermeke, Márton és Kővár dúsgazdag urának a fia, Princ János. A rendkívüli képességekkel megáldott Levi Márton az élet árnyékos oldalán nő fel, de még árván, nélkülözések közepette is három diplomát szerez huszonkét éves korára. Az életnek csak a napos oldalát ismeri Princ János, kinek megszületése előtt apja megfogadta, hogy ha rég várt örököse világra jön, sátáni szellemben fogja neveltetni.
A sors úgy akarja, hogy a két fiatalember találkozzon. Levi Márton Kővár bányatelepén lesz tanító. Személyiségének varázsa alól senki sem tudja kivonni magát, hamarosan Isten fiaként tisztelik, s ez nem tetszik a sátáni ivadéknak. Levi külföldre utazik, ahol a szónoklataiért a hallgatóság csodálja, a hatóságok viszont börtönbe vetik.
Ezalatt Kőváron Princet ördögi vágy űzi a bányamester szép lánya, Helén felé, akiről tudja, hogy ellenfelének jegyese. Elcsábítja és elhagyja a lányt. A csalódott Helén Budapestre költözik nagynénjéhez. Közben hazatér a börtönéből kiszabadult Levi, s a sors különös játéka folytán éppen ugyanabban a ferencvárosi bérkaszárnyában vesz ki szobát. De miután megtudja, hogy hűtlen jegyese is ott lakik, ismét elutazik, hogy a vele való fájdalmas találkozást elkerülje. Utazás közben elhatalmasodik rajta a börtönben szerzett betegsége, s mikor közeledni érzi halála óráját, mégis hazatér, hogy láthassa Helént. Közben Princ Jánosban felébred a heves vágy a lány után, akit egyszer már a karjában tartott. Helén hűvös közönnyel fogadja egykori csábítóját, elérhetetlensége igazi szerelmet szít Princ szívében. Levi halálos ágyánál találkoznak újra, s mikor a halott Levi szemét lefogják, Princ az ördög fia életében először könnyezik, amitől arcának ördögi vonásai megenyhülnek.

English content: The Jewish Lina Levi’s illegitimate son, Marton Levi, and the rich Janos Princ’s son (Janos Princ) was born on the same day and same hour. Marton Levi blessed with extraordinary capabilities was growing up in the shady side of life, but even he is an orphan by the age of twenty-three he graduates. János Princ knows only the bright side of the life, before he was born his father vowed that if the long-awaited heir born, he will raise him in demonic spirit.
Fate wills that the two young people meet. Marton Levi will be a teacher in a coal mining village. No one can subtract oneself from the charisma of his personality, he will soon be revered as the son of God, and the satanic rich boy doesn’t like it. Levi travels abroad, where the audience admires his speeches, but the authorities imprison him.
Meanwhile, satanic Janos Prince has a devilish desire to the beautifu ldaughter of the tamper Helen who was engaged with his opponent. Seduces her and leaves her.The frustrated girl moved to Budapest to her aunt. Meanwhile,Levi escaped from the prison returns, and he rents a room in the same building as Helen. But when he learns that his unfaithful fiancée lives there, he goes away again to avoid the painful encounters. When his illness acquired in prison becomes serious, and when he feels death approaching hour, he returns home to see Helen. Meanwhile, Janos Princ’s intense desire for the girl who was once held in his arms wakes up. Helen is indifferent with him and her coldness arousestrue love in Prince's heart. They meet again at Levi’s deathbed, and when Levi dies, the son of the devil tears first time in his life,  and his vicious faces oftened.

Érdekességek

  • A filmet a Tanácsköztársaság idején Kun Béla személyes intézkedésére vetítették Tatabányán a május elsejei ünnepségen.
  • A filmet New Yorkban is vetítették 1925-ben  "A Sun Theatre most mutatja be olcsó helyárakkal az »lsten fia — ördög fla« című hazai filmdrámát ... mely Lux Terka »Isten fia — ördög fla« című regényéből készült. Ezt a megrázó hatású gyönyörű filmet különös érdeklődéssel, várja az amerikai magyarság annál is inkább, mert a film szereplői a leghíresebb magyar színészek." (Magyarország, 1925. augusztus 25.)

Galéria

Vélemények

„A modern magyar irodalom egyik legnagyobbszabású regényalkotásából készül ez a film. A krisztusi jóság és az örök rossz emberfeletti küzdelmének megrögzítése a film hatalmas, lenyűgöző arányú jelenetekben, amelyek nemcsak drámai erejükkel, hanem szenzációs, teljesen modern stílusú fotográfiájukkal is le fogják bilincselni a nézők figyelmét és érdeklődését. Ebben a grandiózus filmben tömegek ezrei küzdenek a fantasztikus eredetű Sátán mellett, hogy azután a krisztusi küldetésű jó embernek hódoljanak meg örök időkre.” (Mozihét 1917/30)

„Az Isten fia — Ördög fia című Lux Terka filmről azt kívánjuk igaz örömmel megjegyezni, hogy ez a film technikájával és nagyszerű szereplőivel legalább is egyenrangú produktum akar lenni a nagy külföldi attrakciókkal: Ezrek tömegei és két fönséges férfi harca a jóért és rosszért oly méretekben, amelyet a magyar film barátai is alig remélhettek. Lux Terka fantasztikus és nagyszerű műve méltó interpretálójára talált az energiát és áldozatot nem kímélő cégben.” (Mozihét, 1917/30)

„Végül az Isten fia — Ördög fia című különleges filmjátékot mutatta be a főpróba. Ez a nagyszerű darab, amely Lux Terka ismert regényének filmreprodukciója, eredeti témájával, ragyogó filmszerű ötleteivel a legszebb hatást váltotta ki a közönségből. A kiváló írónő zseniális művének minden művészi értéke, filozófiai mélysége, cselekményének meglepő fordulatai színesen elevenednek meg ezen a filmen, amely egyike a legkvalitásosabb magyar irodalmi mozgófényképeknek. A darabban közreműködő művészek: Hettyei Aranka, Szentgyörgyi Márta, Törzs Jenő, Petheö Attila, Gellért Lajos és Bárdi Ödön a filmszínjáték elismert, jó művelői." (Mozihét, 1920/2)