AZ ELRABOLT SZERENCSE

Elrabolt boldogság (címváltozat), The Stolen Fortune (angol címfordítás)

Alkotók

Cornelius Hintner rendező
Susa Grassi író (regény)
Cornelius Hintner forgatókönyvíró
Fröhlich Károly segédrendező

Szereplők

Carmen Cartellieri Éva / Mária
Balassa Jenő Hellmer dr.
Thury Elemér Juszuf herceg
Ihász Lajos karmester
Fröhlich Károly  

Technikai stáb

Altmayer István operatőr

Produkciós stáb

Heltai Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. gyártó cég
Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. forgalmazó cég 
1920. február 3. (Mozgókép-Otthon) szakmai bemutató 
1920. március 1. (Corso) bemutató 
130/1920, 1480 méter cenzúrahatározat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 130/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1480 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1919/13
  • Vörös Film, 1919/9, 12, 18, 38
  • Mozihét, 1920/3,6
  • Mozgófénykép Híradó, 1920/6
  • Budapesti Hírlap, 1920. február 29.
  • Pesti Hírlap 1920. március 2.
  • 8 Órai Ujság, 1920. március 10.
  • Esztergom és Vidéke, 1920. április 25, 28. F
  • Filmművészeti Évkönyv, 1920. (Szerk: Lajta Andor) 69., 70. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920/38. 1375. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története III. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 45. p.
  • Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 38. p.
  • Nemeskürty István: A magyar filmesztétikai irodalom 1919-ben. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 81. p.
  • Radó István: A magyar Tanácsköztársaság filmélete. Bp. 1959. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 46., 49. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  357. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 44. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 177. p.

Tartalom

A szerény, s magát a sors csapásainak megadó Éva, és ikertestvére, az élni vágyó, szeszélyes színésznő, Mária szerelmi vetélkedéséről szól a történet.  Éva és Hellmer doktor jegyesek. Mialatt Éva felkeresi haldokló apját, Mária feleségül véteti magát az orvossal, aki a megtévesztő hasonlóság miatt nem veszi észre a cserét.  Máriának nagyon megtetszik Hellmer gazdag páciensének, Juszuf keleti hercegnek értékes gyűrűje. Nagyon vágyik az ékszerre, s ezért Hellmer elkéri számára. A herceg nehezen válik meg a gyűrűtől, mert ez népének talizmánja, s azt tartja róla a közhiedelem, hogy ha méltatlan kezekbe kerül, tulajdonosát szellemek gyötrik. Feltűnik Mária régi ismerőse, egy karmester, s azzal fenyegetőzik, hogy felfedi kilétét férje előtt. Az asszonynak csak az értékes ékszerrel sikerül elhallgattatnia a zsarolót. A méltatlan kezekbe került gyűrű szelleme gyötörni kezdi a herceget. Mária megrémül tette következményeitől, s szeretné visszaszerezni az ékszert. A részeg karmester azonban lelövi az asszonyt. A haldokló Mária meggyónja a hercegnek élete bűnös titkát. Halála után Hellmer doktor és Éva ismét egymásra találnak, s a gyűrűt visszaadják a hercegnek.

Short English content: The story is about the twin pair Eva and Maria. Eva is modest and good-hearted, Maria is selfish and capricious. They love the same man, Doctor Hellmer, who is Eva’s fiancé. While Eva visits her dying father, Maria marries the doctor who, due to the confusing similarity, does not notice the exchange. Maria likes the ring of Hellmer’s rich patient, Eastern price Juszuf. Maria is longing for the ring so much, so Hellmer asks the prince to give it to her. At first the prince is reluctant because the ring is a talisman of his people, and according to public belief if the ring goes into unworthy hands ghosts torment his owner. But finally, he gives the ring to her. Maria’s old acquaintance, a conductor, threatens to reveal her identity to her husband. The woman just manages to stop the blackmailer with the precious ring. The spirit of the ring being in unworthy hands begins to torture the prince. Maria is frightened of the consequences and wants to regain the jewellery. But the drunken conductor shoots the woman. After her death, Doctor Hellmer and Eva find each other, and the ring is returned to the prince.

Érdekességek

  • A filmet a Tanácsköztársaság idején készült. „A zsüri elfogadta" írja a filmről a Vörös Film, 1919. július 20-i száma.
  • A korabeli ismertetések kiemelik a filmtrükköket, melyre azért volt szükség, mert a két lányt ugyanaz a színésznő játszotta.

Galéria

Vélemények

„Külön érdekességet kölcsönöz a drámának kettős női főszerepe, melyet rutinirozott drámai játéktudással Carmen Cartellierei alakított kiválóan. A karcsú Carmen Cartellieri két ikertestvérnek, a szerény Évának és nagyravágyó ikertestvérének, Máriának az egész filmen végig lejátszódó szerepében aratott megérdemelt sikert. Carmen Cartellieri két szélsőséget játszott: a szerény és magát mindenben a sors csapásainak alárendelő Évát, aki háborgó szenvedéseit csendes megadással magába fojtva tűri és az élnivágyó, szeszélyes, a férfit gyenge játékbábként kezelő nagyvilági nőt, Máriát. […] Hellmer doktor szerepében Balassa Jenő nyújtott pompás alakítást, Juszuf herceget Thury Elemér kiválóan játszotta, a karmester szerepét pedig Ihász Lajos kreálta nagyszerűen. Kettős elismerés illeti Hintner Cornéliust, aki a történetet filmre írta és ötletesen rendezte. Meg kell még említenünk Altmayer István operatőrt, aki a felvételeket készítette és Frölich segédrendezőt, aki Hintner Cornéliusnak hűséges segítőtársa.” (Képes Mozivilág, 1919/13.)

„A bemutató második filmje Az elrabolt szerencse című négyfelvonásos dráma volt, amely egyike a legimpozánsabb és legszebb hazai alkotásoknak. Szövegét Susa Grassi írta, akinek érdekes meseszövése mindvégig lekötötte a közönség figyelmét. De Hintner Cornelius rendező is mindent elkövetett, hogy emelje a darab lebilincselően érdekes hatását. A pazar kiállítás, a festőien szép külső felvételek is mind elragadó részletei a darabnak. A dráma kettős női főszerepét Carmen Cartellieri játssza művészi bravúrral. Igen hálás szerep jutott Balassa Jenőnek, a Vígszínház jeles tagjának, továbbá Ihász Lajosnak és Thury Elemérnek. Az őszinte, nagy siker jegyében zajlott le az Astra-filmgyár ez újabb főpróba-előadása.” (Mozihét, 1920/6, február 8.)