APHRODITE

Aphrodite (angol), Aphrodite (osztrák), Amore e fede (olasz)

Alkotók

Deésy Alfréd rendező
Pakots József forgatókönyvíró
Rákosi Tibor művészeti vezető

Szereplők

Góth Annie Julie
Kornay Richárd Giovanni, a festő
Peterdy Klára Marianne, Juliette és Giovanni leánya
Hollay Kamilla Lubica / Camilla
Dán Norbert Beppo
Margittay Gyula Marenghi / Medina herceg
Turán Gusztáv Paolo, a herceg fia
Lubinszky Tibor Paolo gyermekkorában

Technikai stáb

Vass Károly opertőr
Szirothai Lhotka István díszlettervező

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1918. szeptember 6. (Omnia) sajtóbemutató
1918. szeptember 13. (Kosmos-Kino, Bécs) sajtóbemutató
1918. december 13. (Bécs) bemutató
1918. december 23. (Corso) bemutató
44/1920, -  16 éven felülieknek cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Dalmát tengerpart
  • Raguza (ma: Dubrovnyik)
  • Dominikánus kolostor

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 6 felvonásos, hossza a 44/1920 számú O.M.B. határozat szerint:  2380 méter. Az osztrák forgalmi kópia hossza: 2200 méter.

Fellelhetőség, források

kópia

MNFA, (1933 méter, virazsírozott, angol inzertek)

fotó MNFA Fotótára, (4 db)
plakát OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Földes Imre, Sátory Lipót ♦ 1 db, grafikus: Tuszkay Márton) 

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1919/6, 16, 21
  • Mozi-Világ, 1918/36, 50
  • Mozgófénykép Híradó, 1918/47, 51
  • Mozihét, 1918/36, 45, 47, 51
  • Színházi Élet, 1918/37, 51
  • Színház és Divat, 1918/50
  • Pesti Napló, 1918. szeptember 8.
  • 8 Órai Újság, 1918. szeptember 8, december 24.
  • Budapesti Hírlap, 1918. december 22.
  • Pesti Napló 1918. december 22.
  • Paimann’s Filmlisten, 1918/133
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1919. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 133. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920. 692. p.
  • Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon. (Visszaemlékezések.) Bp. 1992. 124-126. p.
  • Star Film katalógus. Bp. a mozi (Miskolc) 1921/1. január 1.; 1920-as évek. MNFA könyvtára
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 97. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  354. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 44. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 205. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. 108. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára)
  • Kőháti Zsolt: Dalmáciai motívumok In: Filmkultúra 1992/4. 41-45 p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 123-125. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 19, 177. p.

 

Tartalom

Medina hercege szobrot, majd festményt készíttet Aphrodité istennőről. Mindkettőnek modellje azonos, a gyönyörű Julie. Beleszeret a modellbe a megrendelő és a festő, Giovanni is. Egyedül nevelt kisfia, Paolo unszolására a herceg feleségül veszi Julie-t. Ám az asszony szíve valójában Giovannié. A férjjel szívroham végez, amikor feleségét Giovanni karjában meglátja.  Kislány születik a hercegné és a festő kapcsolatából.  Giovanni feleségül venné az özvegyet, de az asszony elvesztené örökségét, ha megházasodna, s ezért visszautasítja a festő ajánlatát. A csalódott szerelmes bánatában beáll kolduló barátnak. A gyermeket Julie zárdában helyezi el. A festő rátalál kislányára, elhozza a zárdából, és egy halászasszony gondjaira bízza, aki saját gyermekeként neveli fel a kis Marianne-t. Tizenöt év múltán Beppo, a halászfiú beleszeret a húgának vélt idegen lányba. A Julie társaságában arra utazgató hercegi sarj, Paolo pedig a halászfamília leánytagja, Camilla iránt lobban lángra. Mindennek tanúja Giovanni, aki a falu plébánosaként egyengeti ezeket a kapcsolatokat. Julie bűnbánóan keresi fel egykori szerelmét, megpróbálja újra elcsábítani, de Giovanni ellenáll a kísértésnek, és továbbra is Isten szolgája marad.

Short English content: The Prince of Medina falls in love with Juliette, the beautiful model, and marries her. Juliette cuckolds her husband with Giovanni, the painter. Upon finding this out, the prince dies of a heart attack. The painter wishes to marry the widow, yet she refuses him although Giovanni is the father of her little daughter. According to her husbands will, she is only entitled to the legacy if she stays unmarried. The deceived lover becomes a begging monk, steals his daughter away and asks a fishermans family to raise her. Years later the former lovers meet again. They pave the road for their daughter together, but when Juliette calls Giovanni back into secular life, he decides to stay a servant of God.

Érdekességek

  • A film inzertjeiben felhasználják John Keats: La belle Dame sans Merci és Alfred Lord Tennyson: Break, Break, Break című költeményének sorait.
  • Forgatás közben Hollay Kamillát baleset érte. Felvétel közben egy erős hullám lesodorta egy szikláról.

Galéria

Vélemények

„Az óriási siker lázas tünetei közt pergett le Pakots József eredeti 6 felvonásos Aphrodite című drámája, amelyet szintén Deésy Alfréd rendezett. Egy mindvégig lebilincselő, rendkívül érdekes és lélektani mélységekkel teli cselekmény megindító benyomásai között nézte végig a közönség ezt a hatalmas produkciót, amelynek világraszóló attrakciója lesz az Aphrodite tiszteletére rendezett görög ünnep és felejthetetlenek maradnak a tengerparti örök szépségű felvételek. A darab drámai lendülete magával ragadja a szereplőket is, akik közt a címszerepben Góth Annie tűnt fel finom szépségű, nemes játékművészetével, Peterdy Klára mély megindító alakításával és Hollay Kamilla kitűnő egyéni játékával. A férfiak közül Kornay Richárd alakítása a legemelkedettebb művészet volt, Dán Norbert és Turán Gusztáv, valamint Margittay Gyula karakterisztikus produkciói teljessé tették a drámai összjátékot. A rendezést méltóan reprezentálta a kitűnő Deésy s a fotográfiák felülmúlhatatlan tisztasága Vass Károly operatőr magas értékű művészi tudását juttatta kifejezésre. A Star új bemutatója örömmel töltötte el mindazokat, akik részesei voltak az ott szerzett mély élményeknek és örömmel töltheti el a magyar filmgyártás minden igaz barátját, mert hatalmas lépést jelent a világhír felé.” (Színházi Élet, 1918/37)

„Aphrodité. Mozi szakkörökben hetek óta egyébről sem beszélnek, mint a Star-filmgyár hatalmas méretű szenzációs újdonságáról az Aphrodité című 6 felvonásos müvészdrámáról, amelyet december 23-án mutat be a Corso. Akik a házi bemutatón már látták ezt a pompás filmet a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoznak annak festői részleteiről, a szerző Pakots József érdekes sujetjéről, Deésy Alfréd pompás rendezésével s a Star művészeinek utolérhetetlen játékáról.”  (Budapesti Hírlap, 1918. december 22.)