ALI RÓZSÁSKERTJE

Ali’s Rose-garden (angol)

Alkotók

Damó Oszkár rendező
Gárdonyi Géza író (Messze van odáig című kötet novellája, 1913.)
Damó Oszkár forgatókönyvíró

Szereplők

Doktor János Ali Mehemed, szőnyegkereskedő
Rátkai Sándor Kunduradsi, a varga
Retteghy Margit a varga felesége
Vidor József az orvos
Hamvainé Gamba, a török szolgálóleány
Niczkyné Ilona  
Császár János  
Fenyő Sándor  
Bátori Béla  
Nyulassy Lajos  
Hamvai  

Technikai stáb

Adler Miksa operatőr
Doktor János díszlettervező

Produkciós stáb

Damó Oszkár gyártó
Colussi Béla gyártó

Gyártási és bemutatási adatok

Damográf (Eger) gyártó cég
Eclair (Párizs) gyártó cég
Hungária filmkölcsönző (Klein Sándor) forgalmazó
1913. október (Omnia) bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Eger
  • Andornak, Mocsáry kastély parkja és környéke
  • Miskolc (pótfelvétel)

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, eredeti hossza a korabeli sajtó szerint 1450 méter. Ez volt az első 1000 méternél hosszabb, csaknem egyórás magyar film.

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn.
Az adatok az alábbi forrásokból származnak:

  • Mozi, 1913/1 (november 4)
  • Mozgófénykép Híradó, 1913/38, 39, 40; 41, 42, 45, 46, 1914/27
  • Mozi 1913/10 (november 6.)
  • Mozi-Világ, 1913/41, 45
  • Kinotechnika, 1913. november 15.
  • Színházi Élet, 1913/34
  • Mozi-Színpad 1913/1. (október 25.)

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 114. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  346 p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 32. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 266. p.
  • Sugár István: Amikor Gárdonyi-filmet forgattak Miskolcon… In: Déli Hírlap 1972. január 21.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 85-87. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 73, 80. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 64. p.

Tartalom

Az előjáték Törökországban, a többi felvonás Magyarországon játszódik. Ali Mehemed, a fiatal török szőnyegkereskedő békésen tesz-vesz üzletében, mikor belép a vén Kunduradsi felesége. A gyönyörűséges fiatalasszony mosolyával, ragyogó szemével, ringó termetével megigézi a szelíd, jóságos muzulmánt. Ettől kezdve nincs nyugta Alinak, éjjel-nappal csak a szép magyar fiatalasszony jár a fejében. Álmaiban csak az ő vonásait látja. Az utcán a mecset mellett ismét találkozik vele, illatos fehér rózsát ajándékoz, s egy egész rózsáskertet ígér neki. Egy hónap múlva együtt vitorláznak a Dunán Magyarország felé. Ali beváltja ígéretét, hatalmas rózsáskertet telepít, melyben háromszáz fajta rózsa, s ezer rózsatő virít, s gyönyörűbb, mint a legszebb szerelmi vallomás. Csakhogy nem tart sokáig boldogsága. Az asszony hamarosan ráun a kertészkedő, csendes törökre. Szívét új szerelem tölti be, s férje ölelését, simogatásait egyre fagyosabban fogadja. A férfi távollétében már egy fiatal orvossal enyeleg, s könnyelműen szakít neki virágot az Ali szerelméből fakadt rózsák közül. Ali egyre boldogtalanabb, szomorúan jár-kel rózsái között, melyeknek már nem örül asszonya. Csak később, egy véletlen folytán jön rá feleségének hűtlenségére. Egy este náluk vacsorázik az orvos, s Ali a tükörben megpillantja, hogy mikor elfordul, álomitalt töltenek a poharába. Forogni kezd vele a világ. Az asztalról felkap egy kést, s a következő pillanatban az orvos holtan hever a padlón. Ekkor eszét vesztve rohan ki a házból, s letiporja, legázolja kertjének valamennyi bársonyos rózsáját.

Érdekességek

A film készítésekor még élt Gárdonyi Géza, és értékes instrukciókat adott a film készítéséhez, Damó Oszkár pedig folyamatosan beszámolt neki a film forgatásának alakulásáról.
A novella a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján olvasható: http://mek.oszk.hu/10800/10885/10885.htm
A filmet a Miskolci Színház színészei játszották. A forgatásról a következőképpen számol be a Mozgófénykép Híradó: „Egerben tartotta éppen az őszi szezont Palágyi Lajos színtársulata. Van a társulatnak sok nagyon tehetséges tagja: Retteghy Margit, Vidor József, Doktor János (a néhai Thalia-társulat rendezője), Rátkai Sándor s még néhányan. Nekik mondotta el Damó Oszkár: miről van szó. Eljátszanák-e a felvevőgép előtt a darabot. A fiatal, ambiciózus színészek mindjárt készek voltak. Hogyne vállalkoztak volna. Megbeszélték a dolgot töviről-hegyire. Hamarosan ki is osztották a szerepet.
Néhány nap múlva már lent volt Egerben a párizsi Eclair-cég operateurje. Mindjárt megindult a munka. Színpadokat építettek, ácsoltak, furtak-faragtak. A színészek tanultak, próbáltak, kitűnt, hogy született moziszínészek. És könnyen, mintha mindég gép előtt játszottak volna, két hét alatt lejátszották az ezernégyszáz méternyi fölvételt.”
A film női főszereplője, Retteghy Margit így emlékezik vissza a forgatásra: „Egerben csodaszép őszi napokon, szabadban felállított színpadokon (azaz díszletek között) a legnagyobb lelkesedéssel játszottuk végig a Gárdonyi-novella mozidarabját. Megloptuk napi pihenőnket és étkezési időnket: délelőtt próbáltunk a színháznál, este játszottunk, s a napkelte és a naplemente mégis ott talált a mozigép előtt, mosolyogva, frissen… Minden fáradtság dacára is… kedves időnk volt e mozijátszás. Esténként fáradtan hajtottuk álomra fejünket és aludtunk, mint a gyermek, míg megszólalt az autó tülkölése, és mi robogtunk a szeptemberi reggeleken Tályára (helyesebben Andornakra, a mai Andornaktályára) … Ali rózsáskertje felé.”
A szeptemberi felvételek budapesti kidolgozása során kiderült, hogy 300 méter túl sötét lett, ezért ennek a résznek a felvételét meg  kellett ismételni. A pótforgatásra 1914 tavaszán, Miskolcon került sor. Egyes források szerint ez volt az első filmforgatás a városban.

Vélemények

"A mostanában induló magyar filmgyártásnak bizonyára egy újabb étappe-ját jelenti az első Gárdonyi film. Egy merész és talentumos egri újságírónak, Damó Oszkárnak jutott eszébe kiaknázni at a filmsujetekre való kincsesbányát, amely a Gárdonyi nagyszerű regényeiben és novelláiban van. Nem is soket habozott a kivitellel, leszerződtette a miskolci Nemzeti Színház tagjait, s az Eclair-gyár pesti operatőrjével hozzáfogott a munkához. Ma már kész van a Damográf filmgyár első Gárdonyi filmje. Akik látták, azt mondják, hogy már ebben is benne van a csodaszép novella minden eredeti bája, friss, üde zamata.  És a színészek meglepően jók a filmen. A szép Retteghy Margit és Doktor János különösen kitűnnek, de minden szereplő joggal kérhet részt a Gárdonyi film sikeréből. Elsősorban pedig a novella filmre scenírozója: Damó Oszkár kollégánk." (Mozi, 1913. november 4.)