ALI RÓZSÁSKERTJE

Tartalom

Az előjáték Törökországban, a többi felvonás Magyarországon játszódik. Ali Mehemed, a fiatal török szőnyegkereskedő békésen tesz-vesz üzletében, mikor belép a vén Kunduradsi felesége. A gyönyörűséges fiatalasszony mosolyával, ragyogó szemével, ringó termetével megigézi a szelíd, jóságos muzulmánt. Ettől kezdve nincs nyugta Alinak, éjjel-nappal csak a szép magyar fiatalasszony jár a fejében. Álmaiban csak az ő vonásait látja. Az utcán a mecset mellett ismét találkozik vele, illatos fehér rózsát ajándékoz, s egy egész rózsáskertet ígér neki. Egy hónap múlva együtt vitorláznak a Dunán Magyarország felé. Ali beváltja ígéretét, hatalmas rózsáskertet telepít, melyben háromszáz fajta rózsa, s ezer rózsatő virít, s gyönyörűbb, mint a legszebb szerelmi vallomás. Csakhogy nem tart sokáig boldogsága. Az asszony hamarosan ráun a kertészkedő, csendes törökre. Szívét új szerelem tölti be, s férje ölelését, simogatásait egyre fagyosabban fogadja. A férfi távollétében már egy fiatal orvossal enyeleg, s könnyelműen szakít neki virágot az Ali szerelméből fakadt rózsák közül. Ali egyre boldogtalanabb, szomorúan jár-kel rózsái között, melyeknek már nem örül asszonya. Csak később, egy véletlen folytán jön rá feleségének hűtlenségére. Egy este náluk vacsorázik az orvos, s Ali a tükörben megpillantja, hogy mikor elfordul, álomitalt töltenek a poharába. Forogni kezd vele a világ. Az asztalról felkap egy kést, s a következő pillanatban az orvos holtan hever a padlón. Ekkor eszét vesztve rohan ki a házból, s letiporja, legázolja kertjének valamennyi bársonyos rózsáját.

Érdekességek

• A film készítésekor még élt Gárdonyi Géza, és értékes instrukciókat adott a film készítéséhez, Damó Oszkár pedig folyamatosan beszámolt neki a film forgatásának alakulásáról.
• A novella a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján olvasható: http://mek.oszk.hu/10800/10885/10885.htm
• A filmet a Miskolci Színház színészei játszották, akik azokban a hetekben épp Egerben vendégszerepeltek. A forgatásról a következőképpen számol be a Mozgófénykép Híradó: „Egerben tartotta éppen az őszi szezont Palágyi Lajos színtársulata. Van a társulatnak sok nagyon tehetséges tagja: Retteghy Margit, Vidor József, Doktor János (a néhai Thalia-társulat rendezője), Rátkai Sándor s még néhányan. Nekik mondotta el Damó Oszkár: miről van szó. Eljátszanák-e a felvevőgép előtt a darabot. A fiatal, ambiciózus színészek mindjárt készek voltak. Hogyne vállalkoztak volna. Megbeszélték a dolgot töviről-hegyire. Hamarosan ki is osztották a szerepet. Néhány nap múlva már lent volt Egerben a párizsi Eclair-cég operateurje. Mindjárt megindult a munka. Színpadokat építettek, ácsoltak, furtak-faragtak. A színészek tanultak, próbáltak, kitűnt, hogy született moziszínészek. És könnyen, mintha mindég gép előtt játszottak volna, két hét alatt lejátszották az ezernégyszáz méternyi fölvételt.”
• A film női főszereplője, Retteghy Margit így emlékezik vissza a forgatásra: „Egerben csodaszép őszi napokon, szabadban felállított színpadokon (azaz díszletek között) a legnagyobb lelkesedéssel játszottuk végig a Gárdonyi-novella mozidarabját. Megloptuk napi pihenőnket és étkezési időnket: délelőtt próbáltunk a színháznál, este játszottunk, s a napkelte és a naplemente mégis ott talált a mozigép előtt, mosolyogva, frissen… Minden fáradtság dacára is… kedves időnk volt e mozijátszás. Esténként fáradtan hajtottuk álomra fejünket és aludtunk, mint a gyermek, míg megszólalt az autó tülkölése, és mi robogtunk a szeptemberi reggeleken Tályára (helyesebben Andornakra, a mai Andornaktályára) … Ali rózsáskertje felé.”
• A szeptemberi felvételek budapesti kidolgozása során kiderült, hogy 300 méter túl sötét lett, ezért ennek a résznek a felvételét meg  kellett ismételni. A pótforgatásra 1914 tavaszán, Miskolcon került sor. Egyes források szerint ez volt az első filmforgatás a városban.
• Az egri forgatás során, hogy távol tudja tartani a rendezőség az érdeklődők tömegét, titokban tartotta az egyes felvételi színtereket. De amikor mindennek ellenére olyan óriási tömeg gyűlt össze egy-egy felvételnél, mely már komoly mértékben zavarta a filmesek munkáját, a sajtó útján kérték a rendezők a közönséget, hogy engedjék őket nyugodtan dolgozni.
• Amikor a film piacra került, valóságos háború indult meg a film megszerzése körül. Olyan kapósnak bizonyult az első Gárdonyi-film, hogy még a tengerentúli, Dél-Amerikai filmkereskedelem is felfigyelt rá. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy Rio de Janeiro első filmkölcsönző vállalkozója, aki magyar ember volt, nem kevesebb, mint 28 kópia megszerzésére tett ajánlatot Klein Sándornak, a Hungária Első Magyar Filmkölcsönző Vállalat igazgatójának. (Egri Népújság, 1972/252.)

Vélemények

"A mostanában induló magyar filmgyártásnak bizonyára egy újabb étappe-ját jelenti az első Gárdonyi film. Egy merész és talentumos egri újságírónak, Damó Oszkárnak jutott eszébe kiaknázni at a filmsujetekre való kincsesbányát, amely a Gárdonyi nagyszerű regényeiben és novelláiban van. Nem is soket habozott a kivitellel, leszerződtette a miskolci Nemzeti Színház tagjait, s az Eclair-gyár pesti operatőrjével hozzáfogott a munkához. Ma már kész van a Damográf filmgyár első Gárdonyi filmje. Akik látták, azt mondják, hogy már ebben is benne van a csodaszép novella minden eredeti bája, friss, üde zamata.  És a színészek meglepően jók a filmen. A szép Retteghy Margit és Doktor János különösen kitűnnek, de minden szereplő joggal kérhet részt a Gárdonyi film sikeréből. Elsősorban pedig a novella filmre scenírozója: Damó Oszkár kollégánk."
Mozi, 1913. november 4.

Egerben csodaszép őszi napokon, szabadban felállított színpadokon a legnagyobb lelkesedéssel játszottuk végig a Gárdonyi novella mozidarabját. Megloptuk napi pihenőnket és étkezési időnket: délelőtt próbáltunk a színháznál, este játszottunk s napkelte és naplemente mégis ott talált a mozigép előtt, mosolyogva, frissen... Minden fáradtság dacára is... kedves időnk volt ez a mozijátszás. Esténként fáradtan hajtottuk álomra fejünket és aludtunk, mint a gyermek, míg megszólalt az autó tülkölése és mi robogtunk a szeptemberi reggeleken Tályára [helyesen: Andornaktályára]... Ali rózsás kertje felé..."
Retteghy Margit, 1913. Miskolci Napló