AGGYISTEN, BIRI!

Tartalom

„Kelesse Pál fiával, ifjabb Kelesse Pállal Amerikában dolgozik s egy napon a fiú felkerekedik és hazajön. Itthon az ifjúkori szerelem ébred fel lelkében Mács Biri iránt, de minden közeledést kizár a két család évtizedes gyűlölködése. Kelesse Pali szívszorongva látja, mily szép és körülrajongott lánnyá nőtt Biri s megpróbál közeledni hozzá, de ez megtörik Biri bátyja, Lukács közbelépésén, ami aztán kirobbantja a gyűlölködést egy kocsmai verekedésben, melyben mindkét fiút a szerelem tartja csak vissza, hogy végzetessé ne váljon az ölre menés.
Ekkor tör ki a háború és Mács Lukács elmegy a harctérre, így Kelessének módja lesz Birivel beszélni, ám a lány nem hallgatja meg. Kelesse bánatában elbujdosik s önként beáll katonának. A harctéren aztán találkozik ismét a két haragos. Palit a sors Lukács szakaszába veti s egy éjjeli támadásnál Kelesse élete kockáztatásával megmenti Lukács életét, amikor aztán megbékélnek egymással. Lukács ezt megírja szüleinek s ekkor az öreg Mács elmegy Pali anyjához s az öregek is megbékélnek. Ám erről Piri mit sem tud.
Elmúlik egy év. Kelesse Paliról semmi hír nem jött a kis faluba, halottnak hitték, amikor egy nap megtér falujába és most már nem fordul el tőle választottja mikor ráköszön: „Aggyisten Biri!”.  A Hét, 1927/50. (december 9. 26. p.)

(A regény tartalma: A Kelesse és a Mács család ellenségeskedésének eredete az 1849-es szabadságharc idejére nyúlik vissza. A falubeli nemzetőrök szétvertek egy rác-csapatot a határon, és elfogták a zsákmányukat. Kelesse azzal vádolta Mácsot, hogy elcserélte a neki osztott szekeret. Kelesse fia iszákos ember lett, s minden lerészegedésekor azt emlegette, hogy övé lenne a Csirkés-dűlő, ha az öreg Mács el nem lopja. Mert a zsákmányolás utáni évben vették ezt Mácsék, Kelesséék szerint az ő szekerükön talált értékes tárgyak árából. Még az unokák is állandó harcban álltak, Kelesse Pali tolvajnak nevezte a Mács unokákat, Lukáccsal folyton verekedett, a kis Birit pocsolyába lökte, kutyát uszított rá, babájának fejét kitekerte, ruháját besározta, szép kis kalamárisát elszakította. Az iszákos Kelesse eladósodik, s nagyobbik fiával, Palival Amerikába megy dolgozni, hogy adósságát visszafizethesse. Felesége a kisebbik fiúval a faluban marad. Hét év múlva rossz hírt kapnak otthonról. Pali öccsét elvitte a himlő, anyja azóta beteges, nem tudja fizetni az adósságuk kamatait, s még az otthonuk is veszélyben forog. Pali ekkor felkerekedik, és megtakarított pénzével hazatér szülőfalujába, hogy anyján segítsen. Találkozik Mács Birivel, kiből az elmúlt hét év alatt gyönyörű virágszál lett. Beleszeret a lányba, de az rá se néz. Közben kitör a háború. A legényeket sorban elviszik, de Palira mint amerikai állampolgárra nem vonatkozik a behívási parancs. Napjait azzal tölti, hogy a szomszéd kertben hajladozó karcsú Birit lesi. Hetekig készül rá, hogy megszólítsa, s egyszer, mikor a lány a közeli forráshoz indul vízért, rászánja magát. – Aggyisten Biri! - köszönti a lányt, de az válasz nélkül hagyja. A legény ekkor ügyetlenül megpróbálja szavakba önteni érzelmeit, Biri azonban nem felejtette el, hogy a fiú mennyit gyötörte őt gyermekkorában. Pali a visszautasítás után öngyilkosságot akar elkövetni, de Amerikában vásárolt revolvere csütörtököt mond. Ekkor titokban felkerekedik, és önkéntesként elmegy a háborúba. Mács Lukács szakaszába kerül. Hamarosan vége szakad az ősi ellenségeskedésnek, mert Pali megmenti Lukács életét. A faluban még nem tudnak erről, ezért Biri továbbra se köszön vissza a frontról hazatérő Palinak. A bánatos fiatalember azt tervezgeti, hogy visszamegy Amerikába. Egy napon, mikor a szőlőből ballag hazafelé, észreveszi, hogy az öreg Mács kocsiját elragadták a lovak. A feléje száguldó, irányíthatatlanná vált szekér elé áll, megfékezi az állatokat, de közben a lovak alá kerül. Elveszti eszméletét, s mikor ismét magához tér a síró Birit látja ágya lábánál. A lány térdre esik, az ágyra borul, s bevallja, hogy a szíve mindig Palié volt, már gyermekkorában is.)

Érdekességek

Egyes források szerint Kelesse szerepét Zilahy Gyula játszotta.

Vélemények

"Bécsi József és Eiben István fotografálták olyan szépen, hogy a legjobb külföldi filmek fotográfiáival is felveheti  a versenyt."
A Hét 1927/47. 18. p.