A SZERETŐ

The Lover (angol címfordítás)

Alkotók

Garas Márton rendező
Bródy Sándor író (színdarab: A szerető, 1917)
Lázár István forgatókönyvíró

Szereplők

Fedák Sári Eőz Anna
Kertész Dezső Iván gróf
Rákosi Szidi Friderika, az anyahercegnő
Uray Tivadar Ágost, az ifjú herceg
Vágó Béla Kostitz Ottó, a herceg udvarmestere
Fenyvesi Emil  
Zala Karola  
Vándorí Gusztáv  

Technikai stáb

Raymond Pellerin operatőr

Produkciós stáb

Radó Jenő producer
Wellner Mór producer
Klopfer Mór producer

Gyártási és bemutatási adatok

Hungária Filmgyár és Forgalmi Rt. gyártó cég
Hungária Filmgyár és Forgalmi Rt. forgalmazó cég
1918. július 16. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1918. szeptember 16. (Mozgókép-Otthon) bemutató
104/1920, – betiltva cenzúrahatározat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, hossza a 104/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1400 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát

OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Földes Imre, Sátori Lipót)

Bibliográfia

  • Mozihét, 1917/42, 1918/29, 34, 38, 51
  • Mozgófénykép Híradó, 1918/31, 34, 37, 38
  • Színház és Divat, 1918; Mozi-Világ, 1917/45, 1918/21, 29, 38
  • Színházi Élet, 1917/41 (Fedák a Bródy darabról), 45 (a készülő filmről), 1918/38, 39
  • Pesti Napló, 1918. szeptember 15.
  • Mozgókép-Otthon, Műsorfüzet, 1918. szeptember 16.
  • Pesti Hírlap, 1918. szeptember 15., 17., november 8.
  • 8 Órai Újság, 1918. szeptember 17.
  • Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve. 1918. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 141. p., 1919. ??? p
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1184. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  355. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 46. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 334. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 25., 93. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 185, 193-194. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 29, 75. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 215. p.

Tartalom

Eőz Anna nemesi kúrián nő fel,  virágos rétek, zengő búzatáblák, kajla szarvú ökrök, és a rossz zsindelyű béres házak közelében. A rossz sors azonban megtépázza családját, elzavarja megszokott otthonából, fel a nagyvárosba, a piszkos házak közé, ahol az időközben szép nagylánnyá serdült Annára a gond, a nyomorúság, a küszködés ezer változata vár. Az erős akaratú lány hirtelen elszántsággal véget vet a nyomornak, egy herceg szeretője lesz, s visszaszerzi a dobrakerült nemesi kúriát. Szemünk láttára virágzik ki a megtépázott, rosszcipőjű lányból a ragyogó, a csodálatos szépségű szerető. A szerelmi idill nem tart sokáig. A herceg ráun a lányra, s mikor teherbe esik, el akarja hagyni. A büszke Anna nem hagyja, hogy átgázoljanak rajta, megöli a hűtlen herceget.

A Mozgókép-Otthon műsorfüzetében megjelent tartalomleírás:
„(Első felvonás.) Eőz Anna boldog gyermekkort tölt az ősi kúriában, úgy nő föl, mint a mezők lilioma, szabadon és napsugárban. Gondtalan életet él és észre sem veszi, hogy felhők tornyosulnak az ősi ház fölött. A magyar gentry-világ végzete beteljesedik az Eőz-családon is: a kúria fölött megperdül a dob. Gőgös és büszke Eőz István az árverés alatt a kertbe sompolyog, de a szemfüles Anna észreveszi sötét szándékát s atyja öngyilkosságát megakadályozza. Az Eőz-család kiköltözik a kúriából, a jószívű szomszédok fuvarozzák őket a vasúti állomáshoz. Velük megy Teréz, a régi hű cseléd, Tamás kutya is a bizonytalanságba.
(Második felvonás.) Tíz év telik el a nyomorúság napjai alatt Anna gyönyörű lánnyá serdül. Egy nap, mikor dús haját szárítja a negyedik emeleti lakás ablakán, Ágost herceg, ki lóversenyre megy, meglátja s udvarmesterét utasítja, hogy szerezze meg neki barátnőül bármi áron. Kostitz gróf a vén ravasz udvarmester, mialatt Anna zsibvásárra viszi nagyanyja képét a családot meglátogatja s burkoltan ajánlatot tesz, de nem ér célt. Megtudja, hogy Eőzék lakása kiadó, mert a házbért nem tudták megfizetni – s hogy a családja nyomást gyakoroljon, a lakást bérbe veszi nyomban. Ágost herceg megjelenik, a hazatérő Annának szerelmet vall s hívja, hogy menjen vele: Anna okos és hideg öntudatú lány. „Jó, elmegyek magával, de nem leszek a szeretője,” – mondja a hercegnek és máris megy, hogy tüdőbeteg öcsén segítsen s az ősi kúriát visszaszerezhesse. Teréz Tamás kutyával utána szökik.
(Harmadik felvonás.) Úgy él Anna a fényes palotában, mint egy vérbeli hercegnő, de a hercegtől kapott ékszereket hamisakkal cseréli föl s gyűjti a pénzt: az ősi földet éhezi. A herceg közben mindent megpróbál, hogy szerelmét bírhassa, de Anna hajthatatlan, és egy mulatós éjszakán a herceg az udvarmester tanácsára erőszakhoz folyamodik, de Anna kést szegez neki s a herceg barátait gyáva kocsisoknak nevezi. A vendégek távoznak. A herceg ingerült s Anna el akarja hagyni a palotát, a herceg azonban nem engedi: elvakult szerelmében megesküszik és írást ad Annának, hogy feleségül veszi, noha már jegyben jár egy királyi hercegnővel. Ekkor Anna ellenállása megtörik: a herceget titkon már úgyis régóta szereti és ezen az éjszakán a herceg szeretője lesz…
Az anyahercegnő, ki az udvar réme, Kostitz gróf árulása révén értesül a történtekről s Ágostot kérdőre vonja. A családi tanácskozáson Anna váratlanul megjelenik s a botrány kitör. Az anyahercegnő meg akarja vásárolni unokája levelét, de Anna nemes gőgjében visszaadja – ingyen. „Válasszon, - én vagy ők,” – mondja Ágostnak és indul. Ágost szakít a családjával és Anna után rohan.
(Negyedik felvonás.) Eőzéké már az ősi kúria, de az öreg Eőz nem akar addig hazamenni, míg a herceg elégtételt nem ad neki. Künt lakik a csőszházban, provokáló levelet ír a hercegnek, de Eőzné a postán visszaszedi azokat, s a herceghez fordul, hogy nyugtassa meg az öreget. Megtörténik. Közben az udvari intrika is dolgozik, és amikor – három hónap múlva – Eőzék meglátogatják lányukat, Anna már boldogtalan: A herceg elhanyagolja.  Eőz találkozik Anna lakásán a herceggel s kiengesztelődve kezet nyújt neki, aztán fia elé megy az állomása. A herceg kitör, tiltakozik Anna szüleinek a látogatása ellen s szóváltás közben nyíltan bevallja, hogy visszatért a jegyeséhez. Anna már anya. Öngyilkos akar lenni, de a herceg szívtelenül int: várjon egy percig, míg ő elmegy. Ekkor Anna a Browningot a hercegnek fordítja és a megaláztatása miatt megöli. Az anyahercegnő unokája holttesténél el akarja simítani az udvari botrányt, „véletlen szerencsétlenség volt” – mondja e rendőrségnek, de Anna emelt fővel vallomást tesz. „Én öltem meg s cselekedetemért Isten és ember előtt felelősséget vállalok!” (1918. szeptember 16.)

Érdekességek

Fedák a Szerető Magyar Színházi előadásán

Galéria

Vélemények

„A bemutató első napjának harmadik és utolsó filmjeként Bródy Sándor nagy színpadi sikerrel dicsekedhető műve, A szerető pergett le előttünk. A négy felvonásos film minden tekintetben tökéletes munka és méltó pendantja színpadi elődjének. A bemutató publikuma, mely felcsigázott érdeklődésének mohó kíváncsiságával leste a filmmű minden jelenetét, teljes kielégülést nyert a látottakban. A darab címszerepét, mint a Magyar Színházban is, Fedák Sári kreálja. Ez a kiváló művésznő, aki a legfényesebb mozisztárrá nőtte ki magát, egyforma művészi készséggel és sikerrel old meg minden kaliberű színészi feladatot színpadon és filmen egyaránt. Eör Anna szerepét is bezománcozza tehetségének színaranyával. Rákosi Szidi szintén a Magyar Színházból ismert nagyszabású alakítását viszi filmre az öreg hercegné szerepében. A fiatal hercegnek Uray Tivadar kölcsönzi rokonszenves fiatalságát és kedves egyéniségét. Zala Karola, Fenyvesy Emil és Vágó Béla egészítik még ki dicséretreméltó módon az együttest. A darab rendezése ugyancsak Garas Márton munkája, finom és gondos s a film minden részletében stílszerű. A szerető filmmását is elragadtatással szemlélte a főpróba közönsége, melynek filmre transzponálásával hatalmas művészi munkát produkált a Hungária-filmgyár.” (Mozihét, 1918/29)

„Holnap, hétfőn, oly nagystílű műsornak van a premierje, amihez foghatót a Mozgókép-Otthon is még alig adott. Fedák Sári, a színházi és. mozi közönségnek egyaránt kedvence, Bródy Sándor drámájában, „A szerető"-ben játssza a főszerepet. A szeretőt Lázár István írta filmre és Garas Márton rendezte. Mindketten teljes hozzáértéssel és invencióval járulnak a darab sikeréhez. A darab, mely százötvenszer került színre a Magyar Színházban, oly meglepően jól érvényesül a filmen, hogy azok is, akik a színpadon látták, egész sor új érdekességhez jutnak általa. A színpad ugyanis nem adja meg sok mindennek a lehetőségét: a filmen száz-megannyi szabadban játszódó jelenet van, amit színpadon bemutatni lehetetlen. Fedák Sári minden tekintetben megkapó alakítást produkál a kitűnő szerepben. A közönség egyébként Fedák Sárinak minden szereplését eseménynek tekinti. És igy bizonyos az is, hogy ez elé a szereplése elé is a legnagyobb érdeklődéssel néz. Mellette Rákosi Szidi, Uray Tivadar, Vágó Béla és a kisebb szerepek alakítói is mind részesei a várható nagy sikernek. Az eddig is előnyösen ismert Hungária filmgyár A szeretővel stílusos filmet produkált és csak becsületére válik majd, ha ezzel is hódítani fog a világpiacon.” (Pesti Hírlap, 1918. szeptember 15.)

Fedák Séri, a magyar közönség bálványozott kedvence az elmúlt szezonban egyik legnagyobb színpadi sikerét Bródy Sándor drámájában, A szerető"-ben aratta. Erre a sikerre rádupláz most a filmen. Az agilis és ambiciózus Hungária filmgyár ugyanis filmre vette fel az érdekes drámát Lázár István avatott scenirozásában és Garas Márton pompás rendezésében. Fedák Sári kivételes nagy művészete a legteljesebben érvényesül a kitűnő, parádés címszerepben. Az első felvonástól végig magával ragadja a közönséget. A gondtalan, víg jukker bakfistól a grande dame-ig a filmjátszási művészet káprázatos skálájában tündököl. Kitűnő partnere a fiatal Uray Tivadar és kijár a dicséret Rákosi Szidinek, Vágó Bélának, valamint a kisebb szerepek alakítóinak is. A Hungária filmgyár —  noha eddig is előkelő reprezentánsa volt a magyar filmgyártásnak — „A szerető"-'vel oly nagystílű filmet produkált, hogy egy csapásra ott terem a világfilmpiac legkiválóbb képviselői között." (8 Órai Újság, 1918. szeptember 17.)

„A magyar mozidarabok közül az idén A szerető különösen nagy érdeklődést keltett Bródy Sándor nagyhatású darabját a Hungária-filmgyár hozta filmre, Garas Márton stílusos rendezésében. A szerető költséges kiállítása, Fedák Sári legújabb filmalakítása, avatott rendezése mindenfelé nagy publikumot vonzott a Hungária filmnek. A szeretőt nemcsak a legtöbb fővárosi, hanem a nagyobb vidéki városokban is most adják elő nagy érdeklődéstől kisérve. A Szerető — hír szerint — legközelebb a külföldre is kerül.” (Pesti Hírlap, 1918 november 8.)