A PÁL-UTCAI FIÚK (1924)

Tartalom

Nagy az izgalom az iskolában.  A vörösingesek a golyózáskor megsértették a Pál-utcai fiúkat, ezért ostromállapot alakult ki a grundon, és délután elnökválasztásra készülnek. A grund a gőzfavágó telep üresen maradt telke volt, de a füstös falak közé zárt térség a fiúk fantáziájában a legkülönbözőbb helyszínekké tudott átalakulni. Szerették, védelmezték, őrzésére erődöket építettek. Mindenki tiszt akart lenni, csak Nemecsek volt közlegény, így neki parancsolt mindenki, őt büntették mindenért. Az elnökválasztásra Nemecsek érkezett meg elsőnek, így tanúja lett, hogy Áts Feri, a vörösingesek vezére ellopta a zászlójukat. Bokát választották meg elnöknek, aki elhatározza, hogy visszaadják a vörösingeseknek a látogatást, hogy megmutassák, hogy ők, a Pál-utcai fiúk sem gyávák. Boka, Csolnakos és Nemecsek elmegy a Fűvészkertbe, az ellenséges tábor közepébe, és izgalmas bujkálás után kitűzik a cédulájukat, melyen ez áll: „Itt voltak a Pál-utcai fiúk.” Ezen a kiránduláson, melyen Nemecsek kétszer is vízbe esett, megtudják, hogy Geréb elárulta őket a vörösingeseknek, akik el akarják foglalni a grundot.  A Pál-utcaiak elszántan készülnek a védelemre. Nemecsek anyja kérése ellenére ismét elmegy a Fűvészkertbe, hogy visszaszerezze a zászlójukat. Rejtekhelyéről meghallja, hogy Geréb szidja a Pál-utcaiakat. Nem tudja szó nélkül eltűrni a hallottakat, és magát felfedve szemrehányást tesz Gerébnek. Áts Ferinek megtetszik a bátorsága, meghívja a csapatába, de Nemecsek nemet mond, ezért megbüntetik. Nem verik meg, mert látják, hogy gyenge, hanem megfürdetik. Ez a harmadik fürdő ágynak dönti a kis Nemecseket. A harc  a grundért nélküle kezdődik meg. Már-már a vörösingesek javára dől el a küzdelem, mikor megjelenik a beteg Nemecsek, és lázasan legyőzi Áts Ferit, s ezzel kivívja a Pál-utcai fiúk győzelmét.  A közlegényt kapitánnyá léptetik elő. A lázat, a betegséget azonban nem sikerül legyőznie, s itt kell hagynia a kedves grundot, amelyért olyan hősiesen harcolt.

Short English content: The story relates the bitter conflict of the Pal Street Boys with the rival Red Shirts, whose base is in the botanical gardens, in the defence of their own territory, the „grund”, a piece of waste-land between the smoke-blackened houses.  Nemecsek is the only private in this „regiment” of officers, and the invariable victim – his name constantly written in the gang’s „black book”.  Yet he proves himself a hero, when he exposes the treachery of Gereb, and retrieves the Pal Street Boys’ standard from the enemy.  But repeated duckings in cold water leave him deathly feverish.  After one final act of heroism which wins the last decisive battle for the Pal Street Boys, he dies, mourned and honoured by the rest of the boys - who discover that the „grund”, over which they have fought so long, is to be developed for a new block of flats.

Érdekességek

• A filmből egyszerre két negatívot készítettek. Az egyiket Eiben István, a másikat Nagy Dezső fényképezte. Az egyik Magyarországon maradt, a másikat kivitték az Amerikai Egyesült Államok magyarlakta vidékeire.
• A Magyarország harídása (1924/97.) szerint Corvin filmgyár 1924 tavaszán Stella Adorjánnal íratott forghatókönyvet a regényből, amelyet a későbbiekben minden bizonnyal nem használtak.
• A film Royal Apollo beli premierje előtt Faragó Gyuri, mint csoidagyerek is fellépett és egy zongoradarabot adott elő.
• A filmet számos oktatási intézmény (jellemzően polgári iskolák és gimnáziumok) diákjai szervezett program keretében megtekintették.
• A filmet 1925. február 11-én a felvételeken közreműködő Állami Gépgyár 13. számú "Ezeremester" cserkészcsapata is bemutatta a X. kerületi Golgota utca 3. szám alatti otthonában.
• A filmet 1925 elején a Szovjetunióban is bemutatták.
• Molnár Ferenc története az elvesztett világháború és Trianon után új jelentést kapott, amely hozzájárult a filmváltozat rendkívüli és általános sikeréhez.
• A filmet a Corvin filmszínház Medgyaszay Vilma prológusával muatta be 1925 januárjában.

Vélemények

Molnár Ferenc világhírű regénye filmen, teljesen új feldolgozásban. —
A magyar filmgyártásnak rövidesen ünnepnapja lesz. Balogh Béla, a melegszívű. kiváló magyar filmrendező újból filmre hozta Molnár Ferenc szép regényét, a Pál-utcai fiukat és ezzel a munkájával eljutott a magyar filmgyártás jelentős állomásához, az első klasszikus magyar filmhez. (Uj Idők, 1925/1, január 1, 22. p.)

„Balogh Béla, a kiváló magyar filmrendező vitte ezúttal s filmre, mint jó pár esztendővel ezelőtt, a Pál-utcai fiúk szívünkhöz nőtt történetét, teljesen újszerű és elsőrendű feldolgozásban. Az újszerűség tulajdonképen a rendezésre és a filmtechnika azóta megváltozott stílusára vonatkozik, mert a téma tekintetében Balogh Béla ezúttal is a nagy író intencióit igyekezett szem előtt tartani. Viszont, ami a rendezést és a filmtechnikát illeti Balogh Béla dicséretreméltó becsvággyal, kifinomodott, stilizált eszközökkel végezte el azokat a stílusváltoztatásokat, amelyeket a filmművészet újabb iránya ma már megkíván. Nagy lélekművészet, sok szív és úgy rendezésben, mint a kifejező, stílusos feliratokban megnyilvánuló, irodalmi hatásokat kiváltó aláfestések jellemzik Balogh Béla művészi munkáját, amelyért minden dicséretet megérdemel. A kis Nemecseket egy új gyermektehetség: Faragó Gyuri megható módon ábrázolta a filmen, mellette még Verebes Ernő, Szécsi Ferkó tűntek ki. A fotografálás kristálytisztasága Eiben és Nagy operatőrök érdeme." (A Pál-utcai fiúk új változatának bemutatója. In: Pesti Hírlap, 1924. szeptember 30.)