Balogh Béla | rendező |
Molnár Ferenc | író (regény, 1907) |
Balogh Béla | forgatókönyvíró |
Faragó Gyuri | Nemecsek |
Verebes Ernő | Boka |
Szécsi Ferkó | Geréb |
Barabás István | Ács Feri |
Pártos Frigyes | Csónakos |
Vándory Gusztáv | Geréb apja |
Hajnal György | Nemecsek apja |
B. Sipos Piroska | Nemecsek anyja |
Margittay Gyula | Rácz tanár úr |
Sári Lajos | tót bakter |
13-as számú "Ezermester" cserkészcsapat |
Eiben István | operatőr |
Nagy Dezső | operatőr |
Kalmár László | feliratok |
Pásztory Filmvállalat | gyártó cég |
Corvin Filmgyár | forgatás |
Unió Filmvállalat ?? | forgalmazó cég |
1924. szeptember 28. (Royal-Apolló) | szakmai bemutató |
1925. január 15. (Corvin, Capitol) | bemutató |
207/1924, 2445 méter | cenzúra |
253/1924, 2443 méter | kiviteli engedély |
Némafilm, 7 felvonásos, hossza a 207/1924 számú O.M.B. határozat szerint 2445 méter.
kópia |
Magyar Nemzeti Filmarchívum, hiányos, 1614 méter, hiányos, horvát inzertek. |
Magyar Film, 1921/17
Képes Mozivilág, 1924/44-45
Mozi és Film, 1924/33, 35, 37, 40
A Pál-utcai fiúk Martonvásáron. In. Színházi Élet, 1924/33
A Pál-utcai fiúk új változatának bemutatója. In: Pesti Hírlap, 1924. szeptember 30.
A Pál-utcai fiúk új filmjének bemutatója. In: Nemzeti Ujság, 1924. szeptember 30.
Balogh matinéi. In: Pesti Napló, 1924. szeptember 30.
Balogh matinéi. In. Pesti Kurir, 1924. szeptember 30.
A Pál-utcai fiúl új filmváltozata. Pesti Hírlap, 1924. december 25.
Molnár Ferenc világhírű diák-regénye új feldolgozásban. In: Színházi Élet, 1925/1
A Pál-utcai fiúk In: Színházi Élet, 1925/3
Pál-utcai fiúk filmen. Budapesti Hírlap, 1924. október 1.
Film Riport (Arad), 1924/51
Belügyi Közlöny, 1924/45. 1151. p., 1924/54, 1306. p.
Filmművészeti Évkönyv, 1925. (Szerk: Lajta Andor) 194. p.
Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 17. p.
Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 68. p.
Radó István: Balogh Béla. Kézirat (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 8., 50-51. p.
Hevesy Iván: Adalékok a magyar némafilm történetéhez. In: Filmkultúra 1961. október 155. p.
Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 201, 361. p.
Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 178. p.
Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 233. p.
Szepes Mária: Emberek és jelmezek. Bp. 1998. 99. p.
Nagy az izgalom az iskolában. A vörösingesek a golyózáskor megsértették a Pál-utcai fiúkat, ezért ostromállapot alakult ki a grundon, és délután elnökválasztásra készülnek. A grund a gőzfavágó telep üresen maradt telke volt, de a füstös falak közé zárt térség a fiúk fantáziájában a legkülönbözőbb helyszínekké tudott átalakulni. Szerették, védelmezték, őrzésére erődöket építettek. Mindenki tiszt akart lenni, csak Nemecsek volt közlegény, így neki parancsolt mindenki, őt büntették mindenért. Az elnökválasztásra Nemecsek érkezett meg elsőnek, így tanúja lett, hogy Áts Feri, a vörösingesek vezére ellopta a zászlójukat. Bokát választották meg elnöknek, aki elhatározza, hogy visszaadják a vörösingeseknek a látogatást, hogy megmutassák, hogy ők, a Pál-utcai fiúk sem gyávák. Boka, Csolnakos és Nemecsek elmegy a Fűvészkertbe, az ellenséges tábor közepébe, és izgalmas bujkálás után kitűzik a cédulájukat, melyen ez áll: „Itt voltak a Pál-utcai fiúk.” Ezen a kiránduláson, melyen Nemecsek kétszer is vízbe esett, megtudják, hogy Geréb elárulta őket a vörösingeseknek, akik el akarják foglalni a grundot. A Pál-utcaiak elszántan készülnek a védelemre. Nemecsek anyja kérése ellenére ismét elmegy a Fűvészkertbe, hogy visszaszerezze a zászlójukat. Rejtekhelyéről meghallja, hogy Geréb szidja a Pál-utcaiakat. Nem tudja szó nélkül eltűrni a hallottakat, és magát felfedve szemrehányást tesz Gerébnek. Áts Ferinek megtetszik a bátorsága, meghívja a csapatába, de Nemecsek nemet mond, ezért megbüntetik. Nem verik meg, mert látják, hogy gyenge, hanem megfürdetik. Ez a harmadik fürdő ágynak dönti a kis Nemecseket. A harc a grundért nélküle kezdődik meg. Már-már a vörösingesek javára dől el a küzdelem, mikor megjelenik a beteg Nemecsek, és lázasan legyőzi Áts Ferit, s ezzel kivívja a Pál-utcai fiúk győzelmét. A közlegényt kapitánnyá léptetik elő. A lázat, a betegséget azonban nem sikerül legyőznie, s itt kell hagynia a kedves grundot, amelyért olyan hősiesen harcolt.
Short English content: The story relates the bitter conflict of the Pal Street Boys with the rival Red Shirts, whose base is in the botanical gardens, in the defence of their own territory, the „grund”, a piece of waste-land between the smoke-blackened houses. Nemecsek is the only private in this „regiment” of officers, and the invariable victim – his name constantly written in the gang’s „black book”. Yet he proves himself a hero, when he exposes the treachery of Gereb, and retrieves the Pal Street Boys’ standard from the enemy. But repeated duckings in cold water leave him deathly feverish. After one final act of heroism which wins the last decisive battle for the Pal Street Boys, he dies, mourned and honoured by the rest of the boys - who discover that the „grund”, over which they have fought so long, is to be developed for a new block of flats.
Molnár Ferenc világhírű regénye filmen, teljesen új feldolgozásban. —
A magyar filmgyártásnak rövidesen ünnepnapja lesz. Balogh Béla, a melegszívű. kiváló magyar filmrendező újból filmre hozta Molnár Ferenc szép regényét, a Pál-utcai fiukat és ezzel a munkájával eljutott a magyar filmgyártás jelentős állomásához, az első klasszikus magyar filmhez. (Uj Idők, 1925/1, január 1, 22. p.)
„Balogh Béla, a kiváló magyar filmrendező vitte ezúttal s filmre, mint jó pár esztendővel ezelőtt, a Pál-utcai fiúk szívünkhöz nőtt történetét, teljesen újszerű és elsőrendű feldolgozásban. Az újszerűség tulajdonképen a rendezésre és a filmtechnika azóta megváltozott stílusára vonatkozik, mert a téma tekintetében Balogh Béla ezúttal is a nagy író intencióit igyekezett szem előtt tartani. Viszont, ami a rendezést és a filmtechnikát illeti Balogh Béla dicséretreméltó becsvággyal, kifinomodott, stilizált eszközökkel végezte el azokat a stílusváltoztatásokat, amelyeket a filmművészet újabb iránya ma már megkíván. Nagy lélekművészet, sok szív és úgy rendezésben, mint a kifejező, stílusos feliratokban megnyilvánuló, irodalmi hatásokat kiváltó aláfestések jellemzik Balogh Béla művészi munkáját, amelyért minden dicséretet megérdemel. A kis Nemecseket egy új gyermektehetség: Faragó Gyuri megható módon ábrázolta a filmen, mellette még Verebes Ernő, Szécsi Ferkó tűntek ki. A fotografálás kristálytisztasága Eiben és Nagy operatőrök érdeme." (A Pál-utcai fiúk új változatának bemutatója. In: Pesti Hírlap, 1924. szeptember 30.)