Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a korabeli források szerint: 1200 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1914/41, 46, 51, 1915/3
- Mozihét, 1915/4
- Pesti Hírlap, 1914. november 29, december 2.
- Budapesti Hírlap, 1914. december 22.
- Sporthírlap, 1914/52
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 119, 142, 144. p.
- Hevesy Iván: Adalékok a magyar némafilm történetéhez. In: Filmkultúra 1961. október 142. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 349 p.
- Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 35. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 283. p.
- Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
Tartalom
Történik a mozgósítás első napjaiban és a jelenben, részben Budapesten, részben a szerb határon. Bíró János gazda féltékenységből elűzi nejét, Ágnest és csak Piroska leányának él. Kitör a háború. János gazda „népfölkelő”-ként önként menne a frontra, csak egy dolog aggasztja, hogy mi lesz közben kis leányával, akit egyedül kell odahaza hagynia. Végük Erzsók asszony és apósa unszolására hazahívja feleségét, hogy gyermekének őrző anyja legyen. Ezek után teljes hittel és bizalommal indul a csatatérre. Egy egész felvonás mutatja be harctéri kalandjait a szerb határon. Egy előörsben teljesít szolgálatot, amíg meg nem sebesül. A kórházban végérvényesen kibékül a feleségével. Pár hét múlva hazatér. A lábadozó boldogan tölti napjait kislányával és feleségével, de amint eljön az este, nem tud aludni. A Száva partra gondol, hol bajtársai még most is ütik az ellenséget, s a szuronyroham szédítő mámorára, és ellenállhatatlan vágyat érez, hogy újból elmenjen a frontra. Mert úgy érzi, hogy menni kell, amig erő van a karban, menni kell, ha valaki azt üzeni.
Vélemények
„(A Népfölkelő.) Neumann József kamarai szállító Korona-filmgyára, amely alig pár hete alakult meg, a legközelebbi napokban már megjelenteti első filmjét, amely előreláthatólag a magyar filmgyártás első legkifogástalanabb alkotása lesz. A moziszínmű, amelynek „A népfelkelő” a címe, a mostani izzó napokban játszódik és a szerb határon, a komitácsik között viszi végig főhősét, a magyar népfölkelőt. A kitűnő magyar filmnek, amelyet Pintér Imre irt s amelynek főszerepeit ő és Parlaghy Kornélia, a kiváló és ismert színésznő alakítják, a jövő hét elején lesz a főpróbája. Ekkor bővebben lesz alkalmunk beszámolni róla.” (Pesti Hírlap, 1914. november 29.)
„(Auguszta főhercegnő az Omniában.) Ma délután félnégy órakor Auguszta főhercegasszony kívánságára az Omnia mozgóképpalota előadást rendezett a margitszigeti üdülőtelep sebesült tisztjei részére. Az előadáson megjelent őfensége is D'Orsay Mária grófnő kíséretében. Szenzációsan gazdag és nívós műsort mutatott be az Omnia, amelynek során őfensége kívánságára színre került Neumann József kamarai szállító Korona filmvállalatának első szenzációja, A Népfelkelő című négyfelvonásos aktuális dráma is. A darab, amelyet Pintér Imre írt és Neumann József rendezett, elsőrendű szenzáció a maga nemében. Izgalmasan aktuális, háborús meséje és fölényes technikai kivitele a magyar filmek legjobbikává teszik. A darab pompás felvételben a mese keretébe illeszkedve bemutatja Auguszta föhercegnő egy látogatását a Ludovika hadikórházában. A film és az egész előadás a főhercegnő legmagasabb tetszését teljes mértékben megnyerte, úgy hogy nemcsak a tervezett külön előadást nézte meg, de ott maradt — mintegy fél 6-ig — az Omnia rendes előadásán is. A főhercegasszony távozásakor legmagasabb megelégedését fejezte ki úgy az Omnia igazgatóságának, mint Neumann József kamarai szállítónak.” (Pesti Hírlap, 1914. december 2.)