A LÉLEK ÓRÁSA

A léleklátó órás (címváltozat), The Watchmaker of the Soul (angol)

Alkotók

Balogh Béla rendező
Balogh Béla forgatókönyvíró

Szereplők

Lóth Ila Magda
Vándory Gusztáv nagybácsi (a lélek órása)
André Leon Tomory Sándor
Boross Endre  
Gáspár László  
Lázár Gida  
Muzsnay Bella  
Stella Gyula  
Szőke Sándor  
Ujj Kálmán  
Sziklay Kornélné Jolán  
Roby Lici  

Technikai stáb

Nagy Dezső operatőr

Produkciós stáb

Balogh Béla producer
Balogh Béláné producer

Gyártási és bemutatási adatok

Balogh Consortium gyártó cég
Művészfilm forgalmazó cég
Corvin Filmgyár műterme forgatás
1923. július 13. (Kamara) sajtóbemutató
1924. január 4. (corvin) bemutató
185/1923, 16 éven felülieknek, 2357 méter cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Corvin műterem
  • Tata
  • Tatai lóvásár, ahol látható a magyar arisztokrácia számos tagja

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 6 felvonásos, hossza a 185/1923 számú O.M.B. határozat szerint 2357 méter.

Fellelhetőség, források

kópia

MNFA, Vándory hagyaték, (rövid töredék,  57 sec, virazsírozott, inzert nélküli).

Bibliográfia

  • Mozi és Film, 1923/13, 29.
  • Színházi Élet, 1923/24, 25.
  • Világ, 1923. július 14.
  • Nemzeti Újság, 1923. július 14.
  • Belügyi Közlöny, 1923/38. 1436. p.
  • Pesti Hírlap, 1924. január 3. 
  • Világ, 1924. január 3.  
  • Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 15. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 67. p.
  • Radó István: Balogh Béla. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 43-44. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  361. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 177., 203. p.
  • Szepes Mária: Emberek és jelmezek. Bp. 1998. 99. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 268. p.

Tartalom

Magda a tisztes szegénységből a gazdagok gondtalan világába vágyódik. Anyja és nagybátyja intése ellenére megszökik szerelmével, a könnyelmű Tomory Sándorral, ki fényűző élettel kecsegteti. Boldogsága nem tart sokáig, a fiatalember rövidesen megunja, és elhagyja. Magda elkeseredésében öngyilkosságba menekül. Megmentik, és nagybátyja házában ápolják. Itt tudja meg, hogy Tomoryt váltóhamisításért letartóztatták. A nagybácsi, „a lélek órása” megpróbálja megmenteni ezt az eltévelyedett lelket. Kiszabadítja a fiút, esélyt ad neki az újrakezdéshez. Tomory megbánja könnyelműségét, s megfogadja, hogy megváltozik. Megkéri Magda kezét. A csalódott lány kivetette szívéből, és kikosarazza a hűtlen fiatalembert, de mikor meggyőződik róla, hogy a fiú valóban jó útra tért, mégis megbocsát neki, és hozzámegy feleségül.

Magda is living in poverty but she yearns in the world of the carefree richness.  Despite his mother and his uncle's admonition she escapes with a light-hearted young man, Sándor Tomory, who promises her a luxurious life. Her happiness does not last long, the young man soon gets bored with her and he leaves her. In desperation Magda commits suicide. She is rescued and cured in his uncle's house. Here she learns that Sándor Tomory is arrested because of bill faking (bill falsification). Magda’s uncle, "the horologist of the soul" (“the artisan of the soul”) is trying to save Sándor’s aberrant soul. He rescues the boy, giving him a chance to start again. Tomory repents his frivolous life, and promises to change. He propose to Magda. The frustrated girl refuses the unfaithful young man, but when she sees that he wants really to change, she forgives him, and marries him.

(The short fragment of the films survived among the Vandory's fragment.)

Érdekességek

  • „A kissé misztikus tárgyú film külső felvételei Tatán, a magyar filmvárosban készültek, amelynek csodálatos természeti szépségei évek óta csalogatják oda rendezőinket." (Színházi Élet, 1923/24)
  • „A felvételek egyik kedves epizódja volt az a rögtönzött filmfelvétel, amelyet a hires tatai lóvásárról készített Balogh Béla Eszterházy gróf kérelmére és amelyen a magyar arisztokrácia számos tagja van megörökitve.” (Színházi Élet, 1923/24)
  • Szepes Mária visszaemlékezése:  „Ezt a filmet apám írta. Az emberi lelket igen találóan az óraszerkezettel hasonlítja össze, s ez a finom párhuzam végigvonul a filmen. Vándory Gusztáv játszotta benne a lélek  órását, aki meg tudta gyógyítani az órákat és a szíveket, s arról elmélkedik, hogy az ember élete is olyan, mint egy óra, a szív ketyeg benne. Vannak jó órák sok ékkővel és vannak vacakok, amelyek megállnak. Elvont, filozofikus film volt, az átlagember számára nehezen érthető mély szimbólumokkal, ezért nem is lehetett nagy siker.”

Galéria

Vélemények

„Mostani bemutatóját is eredeti magyar filmmel zárta le a Művész-film. „A lélek órása" a címe, Balogh Béla írta és ő maga is rendezte. A költőt és a rendezőt egyaránt kedvezően domborítja ki „A lélek órása”. Az emberi lélek mélységeinek poétája Balogh Béla. Érzésvilágunkra hat, a szív húrjain játszik mesteri módon. A lélek órása egy magábavonult, melegszívű életbölcs, aki az összetört szíveket, a lélek megromlott szerkezetét reparálja, az élet hajótörötteit segiti feltámadáshoz. Vándory Gusztáv a két női főszereplővel, Muzsnay Bellával cs Lóth Ilával nagy művészi értéket nyújt. Alakításukban érvényre jut a szcenárium minden apró finomsága. A fotográfiák kellemesen leptek meg és a magyar filmtechnika hatalmas fejlődését mutatják.” (Az Ujság, 1923. július 14.)

„Mary Pickford és Lóth Lila mérkőzése egyedül a Corvin-Szinházban.
A Corvin-Szinház szinlapja Mary Piekfordot az amerikai Lóth Ila, Lóth Ilát pedig a magyar Mary Pickford melléknévvel tünteti föl. Meggyőződésünk, hogy a dicsérő jelzőkkel mindkét, művésznő meg lehet elégedve. A Corvin-Szinház e heti műsorának minden eddigi előadását teltház nézte végig és a közönségnek alkalma volt meggyőződni arról, hogy „A lélek órása" cimü Balogh-filmben remek alakítást produkál Lóth IIa, Mary Pickford pedig valósággal elbájolja a közönséget az „Egy leány két babája" cimü 5 fölvonásos vígjátékban utolérhetetlenül kedves játékával.” (Népszava, 1924. január 8.)