A KÖLCSÖNKÉRT CSECSEMŐK

Sztrájkol a gólya, Der Storch (német), Sugarii īmprumutaţi (román), The Borrowed Babies (angol)

Alkotók

Kertész Mihály  rendező
Margaret Mayo író (bohózat: Baby mine, 1910, magyar kiadás címe: A gólya)
Janovics Jenő  forgatókönyv

Szereplők

Ihász Aladár  Aladár
Berky Lili  Emma, Aladár felesége
Berky Kató  Aranka, Emma húga
Mészáros Alajos  Dezső, Aranka férje
Báthory Elza  az anya
Simon Mariska  a mosónő
Kozma Hugó  a pincér
Berky József  a detektív
Némedy Mátyás  a rendőr
Pálfy Bertalan a fiákeres
Nagy Gyula  Kálmán, Aladár főnöke
Nagy Ilonka  

Technikai stáb

Bécsi József operatőr

Produkciós stáb

Janovics Jenő producer
Ungerleider Mór producer

Gyártási és bemutatási adatok

Proja gyártó cég
Kino-Riport technikai kivitelezés, laboratóriumi munkálatok
Projectograph forgalmazó
1915. február 19. (Apolló) sajtóbemutató
1915. március 22. (Apolló) budapesti bemutató
1915. március 30. (Színkör-mozgó) kolozsvári bemutató
99/1920 – 16 éven felülieknek cenzúra határozat

Külső forgatási helyszínek

  • a Kolozsvári Színkör udvara
  • Kolozsvár utcái
  • Sétatéri Kioszk

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, eredeti hossza a korabeli források szerint: 1170 méter.

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:

  • Budapesti Hírlap, 1915. február 20.
  • Ellenzék (Kolozsvár), 1915/144
  • Újság (Kolozsvár), 1915. szeptember 5, 15
  • Mozihét, 1915/2, 3, 4, 6, 19
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1179. p.

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MaNDA Könyvtára.) 29-39-40, 44, 52, 65. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 349. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 33., 35. p.
  • Productia cinematografica din Romania I. Cinematograful mut (1897-1930). Bucureşti, 1970. Arhiva Naţionalá de Filme, 91-92. p.
  • Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás. Bp. 1963.  (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 102-106, 403. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Budapest, 1966. 312. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MaNDA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MaNDA Könyvtára.) 47-49, 61, 65. p.
  • Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest,1980. 54-66, 134-135 p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 84. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 112, 121. p.
  • A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Kolozsvár, 2009. 31-33. p.

Tartalom

„Emma (Berky Lili) és Aladár (Ihász Aladár) ugy élnek, mint a galambok. A legboldogabb s legharmonikusabb házasélet ragyog felénk az első képből. A boldogságot csak az felhősiti néha, hogy nincs kis babájuk, a férj pedig valósággal bolondja a gyermekeknek. Szép tavaszi délután van. Aladár irodába készül, s megbeszéli feleségével, hogy estére ki fognak ruccanni, nem jön hát haza, hanem korábban hagyja ott az irodát s 6 órakor fognak a megszokott kis vendéglőjükben találkozni. Emma már jóval hat óra előtt indul el, hogy pontosan ott legyen s útközben találkozik sógorával, Dezsővel (Mészáros Alajos), akit szintén magával visz, hogy ne kelljen egyedül várakoznia. Az idő telik, de Aladár nem jön. Az irodában t. i. rettenetes munkahalmaz van s nem tud elszabadulni. Végre a türelmetlen férj ott hagy csapot-papot s elrohan az irodából. Lázas és izgatott türelmetlenséggel várja ezalatt a felesége. Dezső hiába csitítja. Már félórával is elmúlt a megbeszélt idő. Emma a telefonhoz rohan s felhívja a férje irodáját. A szolga felel s azt mondja, hogy a főnök már elment. A feleség megdöbben s izgatottságában képzelődik: Bizonyos, hogy az ura megcsalja s másfelé ment. Elsiet a vendéglőből sógorával együtt, keresi otthon a férjét, nem találja, elmegy a sógorához, sirva, kétségbeesve panaszolja a baját nővérének. Aladár ezalatt a vendéglőhöz ér, lihegve kérdi a pincért, hogy nem volt-e ott a felesége ? „De igen" — feleli a pincér szemtelen perfidiával — „s egy idegen úrral távozott". Örült hajsza kezdődik. Aladár keresi a feleségét otthon, nincs, rohan a sógorhoz. Ékkor Emma, hogy megbüntesse a késedelmező urát, elbújik a szomszédszobába s a sógor és sógorasszony azt felelik Aladárnak, hogy nem is látták a feleségét. A szegény férj kétségbe van esve, biztosra veszi, hogy a drága asszonykája megcsalja azzal az idegen és ismeretlen úrral, akivel a vendéglőből együtt távozott. Szomorú éjszaka. A férj otthon karosszékben ül s számlálja a perceket, az asszony pedig a nővérénél van, de álom nem jön a szemére. Reggel csöndesen fölkel, nesztelenül kisurran s hazamegy. Izgalmas családi jelenet után a férj otthagyja tűzhelyét, ugy sincs, ami összekapcsolja őket, nincs kis babájuk, elutazik s válni akar. Hat hónap telik el. A férj Budapesten szomorkodik, a feleség pedig a régi otthonban sírdogál. Ekkor azt a tervet eszelik ki, hogy adoptálnak a gyermekmenhelyről egy újszülöttet, a férjnek azt sürgönyzik, hogy kisbabája van, akkor bizonyosan haza jön. A terv sikerül, ám a csecsemővel baj van. Az anya nem akarja odaadni. A férj pedig már haza érkezett. A sógor tehát ellopja a kis babát a gyermekmenhelyről. Most már teljes otthon a boldogság. Igen ám, de ezt a kis babát vissza kell adni, mert az asszony már botrányt akar csinálni s a rendőrséghez fordul. Megy tehát a sógor s a ház mosónéjától, akinek ikrei születtek, hoz egy másik babát kölcsön, az elsőt pedig ki akarja lopni a bölcsőből. De a férj észreveszi, csodálkozva látja a két kicsi babát, mire azt mondják neki, hogy ikrei vannak, csak nem merték egyszerre bevallani. A gyermekbolond férj túlboldog. De most már szükség van még egy babára, mert hiszen az elsőt vissza kell adni az anyjának. Megy tehát a sógor a mosónéhoz s ellopja a másik kis babát. De rosszkor hozza be, mert a férj ismét meglepi, amikor haza akarja vinni az első gyermeket. Most már három kis baba van ott s az elámult férjnek azt hazudják, hogy három babát szült a felesége. Ekkor azonban berohan az első babának az anyja, meg a mosóné és a férje, botrány kerekedik, rendőrök jönnek, kisül a turpisság, a férj lehorgasztott orral bár, de megbocsát az asszonykának s ismét teljes a boldogságuk, reménykedve sóhajtanak, hogy ami nincs, az még lehet.” (Mozihét, 1915/4)

Érdekességek

A filmet sikerrel játszották Bécsben, Berlinben és Prágában is.

Galéria

Vélemények

"Örömmel konstatálhatjuk azonban, hogy minden tekintetben kifogástalant alkotott a Prója, s még a legkritikusabb szem sem találhat a Kölcsönkért csecsemők-ön semmi kivetnivalót. A fotográfia, amely a Kinoriport munkája, egészen tökéletes. A nem nagy, de annál szebb multu vállalat olyan tehetséges kezekben van, hogy szinte minden ujabb képén a tökéletességnek uj változatait figyelheti meg' az ember. A filmrealkalmazást Janovics Jenő dr., a kolozsváriak kiváló direktora végezte, még pedig a rutiniérek kristályos ízlésével és azzal a tartózkodó finomsággal, amely az ötletekkel nem bánik könnyelműen, hanem külön értékesiti mindeniket. Ebben a képben nem látunk túlzott poentirozásokat, a tapasztalatoknak két kézzel való szétszórását, amely már annyi jó szövegkönyvet tett fárasztóvá. Janovics, aki katedrát vállalhatna színpadi rendezésben, mestere a filmcsinálásnak is. A kölcsönkélt csecsemők — ha a szereplők sajátossága, amely megtudja külömböztetni a világ minden moziképét éghajlat szerint, nem tenné magyarrá — ugy volna klaszszifikálható, mint a legszebb dán, amerikai kép. Örvendünk azonban egyben, hogy a képen ily elragadóan bontakozik ki a magyar moziszinjátszó művészet s hogy ezt ez a kép minden bizonnyal a külföld előtt is élénken demonstrálni fogja. Kertész Mihály a film rendezője is egészen kongeniálisan fáradozott a szövegíróval és a művészekkel. Az ő rendezése aprólékosságaiban is meg vesztegetően ügyes.
A közreműködők mindenikéről sok szép sort lehetne irnunk. Hogy milyen érdekes jelenség a két főszereplő Berky Lili és Berky Kató, hogy az urak, Mészáros Alajos és Ihász Aladár milyen bravúrosan oldják meg feladataikat, milyen végtelenül vászonra termettek és diszkrét előadók. A darabot pompás helyzetkomikumai és ezer trükje az e nemű filmek legeslegjobbjai közé emelik." (Mozihét, 1915/2)

"A kölcsönkért csecsemők cimű hivatott arra, hogy a külföldön is sikert szerezzen és a mint hisszük, fog is szerezni. Érdeme első sorban az, hogy a tárgya, noha vidám és itt-ott már finoman csiklandós is, mégis nemes, igaz, emberi. Egy gyönyörű fiatal párnak azon való buslakodását jeleníti meg, hogy nincs — gyermekük. Ebből ezer bohókás helyzet alakul, a fiatal férj, bár bolondulásig szerelmes, válni akar, el is megy hazulról, de hónapok után visszatáviratozzák, hogy — apa lett. De nem igazi apa, mert a gyermekét kölcsönvették, egyszer a gyermek menedékhelyről, azután a mosónétól s végül már négy baba is van ott, ahol — egy sincsen. Rengeteg móka, ötlet, humoros és megindító jelenet hullámzik előttünk, tarkítva egy-egy megindító, érzelmes képpel s főképpen a mozi-fölvevés számos, végtelenül elmés trükkjével. A mozikép — bármily ötletes — csak akkor sikerülhet, ha a rendezése és a teknikai kivitele elsőrangú, mert hiszen a mozidarabnak éppen a boszorkányos tempó, a szédületes ügyesség a legfőbb fűszere. S e tekintetben igazán csak a legteljesebb elismerés szavával szólhatunk ennek a filmnek a megalkotásáról. Van benne ízlés, tökéletes tudás, lelemény és kábító biztosság — mind olyan kellék, amely a mozidiadalnak az alapja. Jól esik megírnunk, hogy a film teknikai kivitele is egészen magyar: Frölich János és Fodor Aladár vállalkozása a Kinoriport készítette a képet. Kertész Mihálynak, a Magyar Szinház egvik rendezőjének az útmutatása szerint." (Budapesti Hírlap, 1915. február 20.)