A KARTHAUSI

Tartalom

Gróf Delmonte a karthausi barátoknál nevelteti fiát, Gusztávot. Mikor  a fiatalember elhagyja a kolostort, elkábítja az élet friss káprázata. Megismerkedik Palmaux (máshol: Talmaux) gróf leányával, Juliával, és első látásra belészeret. A lány szülei örömmel látják a fiatal gróf vonzalmát. Palmaux egykori komornyikjának a fia, Dufay is udvarol Júliának, s a lány inkább hozzá vonzódik.
Egy alkalommal, a júliusi forradalom idején, együtt kocsiznak Gusztáv és Julia. A nép dühe megállítja kocsijukat. A leányt csak Gusztáv férfias fellépése menti meg. Julia félelmében az ifjú vállára borul, aki félreérti ezt, és azt hiszi, hogy a leány szereti őt, s elhatározza, hogy megkéri a kezét. Dufay megelőzi a lánykérésben, de őt Talmaux (máshol: Palmaux) gróf elutasítja. Gusztáv kérésére azonban igent mond, sőt apja parancsára Julia sem ellenkezik. Titokban azonban több ízben is találkozik Dufayval, leveleket is váltanak. Gusztáv mind féltékenyebb lesz, és joggal, mert Julia és Dufay szökést tervez. A szöktetéshez minden készen áll, de az utolsó pillanatban Gusztávnak sikerül ezt megakadályoznia. A gróf is tudomást szerez a dologról, és Dufay, Gusztáv és Julia előtt összetépi a végrendeletét, és kitagadja leányát minden vagyonából. Dufay ezek után elhagyja Júliát. Gusztáv párbajt vív a jellemtelen Dufayval és megsebesül. Mire felgyógyul, nyomát veszti Juliának. Az elkeseredett fiatalember kártyában, ivásban és nőkben keres feledést. Egy napon találkozik Bettyvel, Páris legszebb és legerényesebb grisettejével. Fogadást köt barátaival, hogy egy félév alatt kedvesévé teszi a lányt. Gusztáv megnyeri a fogadást, diákruhában meghódítja Bettyt, de eközben bele is szeret.
Ezalatt Julia megszüli Dufay gyermekét és rettenetes nélkülözéseken megy át, míg végül Amalfi herceg magához veszi. Közben letelik a félév, s Gusztávnak el kell vinnie Bettyt egy baráti lakomára, melyet Amalfi herceg rendez. Itt találkozik újra Gusztáv Júliával, s feltámad szívében a régi szerelem. Betty véletlenül tanúja lesz Gusztáv és Júlia csókjának. Julia, hogy ne válassza el Gusztávot új szerelmétől, öngyilkos lesz, Betty azongban mikor megtudja, hogy csak egy fogadás áldozata lett, nem bízik többé Gusztáv szerelmében, elhagyja őt. Gusztávot a kétszeres csalódás megtöri, visszamegy a karthausi kolostorba, és újra felölti a szerzetesek csuháját. (Forrás: Mozihét, 1916/34, Színházi Élet, 1916/41)

Érdekességek

• A filmet Ausztriában és Németországban is bemutatták. Németországban a wilmersdorfi Wittelsbach mozgóképszínházban Illés Jenő német bevezetőjével vetítették.
• A film készítésekor a Star filmgyár még nem rendelkezett saját műteremmel, ezért a film kivitelezését a Kino-Riport végezte.

Galéria

Vélemények

"Jelenetről jelenetre impozánsabban bontakozott ki ennek a filmnek minden szépsége. Internacionális értékű magyar film, amely becsületet fog szerezni külföldön is a magyar kinematográfiának. Először is a témáról kell megállapítanunk, hogy rendkívül hálás a filmre. A Karthausi miliője az örökké érdekes forradalmi korszak. Hősei örökké igaz alakok, akikben a legemberibb szenvedélyek lobognak. Báró Eötvös Karthausija telítve van a nagy gondolkozó eszméivel. A regény tulajdonképpeni cselekményének a vázát — úgy mondhatnók, az eszmék sűrű bozótja veszi körül, amiből nem volt kis munka filmre kikristályosítani a cselekményt. Rákosi Tibor és Paul Péter kitűnően végezték ezt a munkát. Kertész Mihálynak nagy dicséretére válik ez a film, nemkülönben Zitkovszky Bélának, aki gyönyörű fotográfiákban vette fel a jeleneteket. Különösen a szabadtéri felvételei párját-ritkító képek. Zitkovszky Béla, aki a magyar filmtechnika legrégibb munkása, a nyár folyamán az általa készített magyar filmekkel mesternek bizonyult, de különösen ezzel a filmmel remekelt. Az ő érdeme egyúttal a Kino-Riport dicsérete is. Ez a magyar vállalat evvel a filmmel a külföldi nagyobb filmgyárak méltó versenytársának bizonyult. S hogy — last but not least a színészekről szóljunk, legelőször is említsük meg Fényes Annuskát, aki a kis párisi grisettnek, Bettynek a szerepében, bájos és eleven. Ez előtt a fiatal leány előtt nagy jövő áll. Désy Alfrédnak még egy szerepe sem vágott úgy a képességéhez, mint Dufay-é, Thurányi kitűnő Delmont Gusztáv szerepében és Góth Anna — aki új, de feljegyzésre érdemes név — elragadóan finom Júliában. Mindent összegezve, a Karthausi örvendetes meglepetése a magyar kinematográfiának. (t. j.)” (Mozihét, 1916/35)

"A karthausi A Star filmgyár új attrakciója A magyar irodalom — mondhatni — mindig mostohagyermeke volt a magyar közönségnek, egészen a legutóbbi időkig. A magyar irodalmat kevesen olvasták, különösen a klasszikus irodalmat és még kevesebb volt azoknak az íróknak a száma, akik bármilyen feldolgozásban a közönséghez közelebb igyekeztek volna hozni magyar irodalmi műveket. A kinematográfia tökéletesedési korszakának kellett eljönnie ahhoz, hogy a magyar irodalom valósággal feltámadjon, renaissance-át élje meg újból, népszerűbb formában kerüljön a közönség elé. A jövő héten, hétfőn a Mozgókép-Otthon ismét egy ilyen magyar irodalmi filmattrakcióval fogja meglepni a közönséget. Ez a filmattrakció „A karthausi", báró Eötvös József egyik legértékesebb regénye. A Star-filmvállalat, amely működését azzal kezdte, hogy Petőfi „János vitéz"-ének megfilmesítésével valóságos kulturfeladatot teljesített, most folytatja ez irányban való munkáját és megfilmesítette „A karthausi"-t. Rendkívül érdekes, izgalmas filmdrámává alakult át ez a nagyszerű regény. Rákosi Tibor, a Star-filmvállalat vezető igazgatója, aki a film átdolgozásában és rendezésében is aktív részt vett. szem előtt tartotta magának a regénynek stílusát és levegőjét és a tiszta romantika miliőjében alakította át filmre. Természetes, hogy e témához nemcsak abból a szempontból kellett hozzányúlni, hogy a meséje érdekes, hanem bizonyos művészi szempontokat is szem előtt kellett tartani. Elejétől végig tiszta művészi eszközökkel dolgozik ez a film és a művészi eszközök egytől egyig hatásosak és finomak. Olyan szépen berendezett interiöröket. mint ezen a filmen, de külföldi filmeken is igen ritkán láttunk. Színészi szempontból viszont nagy meglepetésben részesít bennünket az új Star-film. A címszerepet Turányi Alajos játssza, akit Rákosi Tibor fedezett fel és aki teljesen kifogástalan, tökéletes és emellett művészi szempontból is minden kritikát kiálló alakítást nyújt. Ugyanez áll a női főszereplőre, Góth Annyra is, aki szintén e filmen játszik először. Góth Anny alakítása a nehéz és komplikált szerepben szintén művészi és szinte könnyedén birkózik meg azokkal a feladatokkal, amelyeket a nehéz szerep rá ró. A magyar filmgyártásnak újabb diadala lesz ez a kitűnő film, amelyet minden bizonnyal a legnagvobb sikerre fog vinni a jövő héten a Mozgókép-Otthon.” (Pesti Napló, 1916. november 19.)