A DOKTOR ÚR

Mr. Doctor (angol), Der Herr Verteidiger (német)

Alkotók

Kertész Mihály rendező
Molnár Ferenc író (színdarab, 1902.)
Incze Sándor forgatókönyv

Szereplők

Kürthy György  Dr. Sárkány ügyvéd
Rátkai Márton  Puzsér
Lábass Juci Sárkányné
Latabár Árpád Csathó, rendőrbiztos
Gyárfás Dezső  az igazgató
Fényes Annuska  Lenke, Sárkány húga
Vándory Gusztáv  Bertalan, az ügyvédbojtár
Kövessyné nevelőnő
Szöreghy Gyula  
Kövessy Albert  

Technikai stáb

Bécsi József operatőr

Produkciós stáb

Fröhlich János producer
Fodor Aladár producer
Incze Sándor producer

Gyártási és bemutatási adatok

Kino-Riport gyártó cég
Színházi Élet gyártó cég
Schwarzenberg és Társa forgalmazó cég
1916. augusztus 16. (Omnia) sajtóbemutató
1916. november 13. (Royal-Apolló) bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, eredeti hossza 1395 méter

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:

  • Mozgófénykép Híradó, 1916/25, 26, 32, 44, 52
  • Mozihét, 1916/26, 28, 31, 32, 33, 34
  • Színházi Élet, 1916/27, 40
  • Paimann’s Filmlisten, 1917/36
  • Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 4. p.

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 109. p.
  • Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 16. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 41, 351. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 46. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 24. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 53. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 85. p.

Tartalom

„A doktor ur tudvalevőleg Sárkány dr., a népszerű fiatal kriminalista. Sárkány igen kitűnő védőügyvéd; különösen annak köszönheti előnyös hírét, hogy Puzsért, a híres betörőt, még eddig mindannyiszor felmentették az ő hatásos védőbeszéde folytán, pedig Puzsér tagadhatatlanul notórius betörő. De a rendőrség nem tud rábizonyítani semmit. Csathó rendőr fogalmazónak éppen azért késik az előléptetése, mert képtelen tetten érni a ravasz, ügyes Puzsért. Bizonyítékok hiányában Sárkány mindig felmentő ítéletet tud kicsikarni a bíróság előtt Puzsér számára. A buzgó Sárkánynak különben más merész dologban is nagyon fő a feje. Régóta le akarja leplezni a rendőri brutalitásokat és hogy még több bizonyítéka legyen, elhatározza, hogy le fogja magát tartóztattatni. A Puzsértól kölcsönkért ruha segítségével jassznak öltözik és elmegy egy külvárosi kis korcsmába, mert Csathótól tudja, hogy ma éjszaka razzia lesz. Ma este ugyan más dolga volna: tíz éves találkozóra kellene mennie hajdani osztálytársai körébe, de ő inkább a razziát választja. A csinos, fiatal Sárkánynénak Csathó régóta csapja a szelet. Most végre randevút csikart ki tőle. A rendőrfogalmazó annak biztos tudatában, hogy a férj elment razzia-tanulmányokat művelni, feljön az egyedül maradt szép asszonyhoz, át is vonul a másik szobába kurizálni. A dolgozószobába pedig bemászik — Puzsér. Ha védője azt mondta neki, hogy eszeljen ki valami szokatlan stiklit, ő szót fogad, betör a saját védőügyvédje lakására. Ügyesen és gyakorlott kézzel feszíti fel a kasszát, teletömi pénzzel a zsebét, de akkor ráakad a kasszában Sárkány végrendeletére és abban egy passzusra, amely szerint a hálás védőügyvéd ezer koronát rendel adatni halála esetére az iroda kitűnő reklámjának, Puzsérnak. Ez meghatja a betörőt. Elhibázza a munkáját, véletlen zajt üt és a zajra átsietnek a dolgozószobába Csathó és az asszony. Csathó odavan a boldogságtól. Végre megcsípte munkaközben a sokáig vadászott híres betörőt. Puzsér azonban gyanúsan mosolyog. Gyanús készséggel hagyja magát letartóztatni És mikor Csathó megbilincselte és indulna vele a rendőrségre, gúnyos udvariassággal szól: — Bocsánat, hogy megzavartam a pásztorórát... Ekkor esik kétségbe a rendőrfogalmazó. Ez a fickó a törvény előtt indiszkrét lesz, a vallomásából mindenki tudni fogja, hogy kik lepték meg. Azt pedig senkinek sem szabad megtudni, hogy ő késő este fennjárt Sárkány távollétében Sárkányéknál. Hiába maradt a randevú ártatlan, ezt nem szabad megtudni senkinek. Most tehát megváltozik a helyzet: a rendőrfogalmazó és az asszony könyörögnek a betörőnek, hogy legyen diszkrét és távozzék. Puzsér pokoli szemtelenséggel használja ki a helyzetet. Kizsarolja Sárkány egy frakkját, elegánsan felöltözik, még az érettségi találkozóra szóló meghívót is zsebreteszi és diadallal távozik. Csathó azonban ég a bosszúvágytól és hamar intézkedik, hogy miután ő eltávozott, Puzsért tartóztassák le menekülés közben. Természetes, hogy a rendőrök a frakkos Puzsért futni hagyják, ellenben letartóztatják a rongyos ruhákba öltözött Sárkányt, aki itthon felejtett irományokért jön haza. Most aztán csakugyan személyes alkalma van Sárkánynak rendőri brutalitásokat tapasztalni a dutyiban. Ezalatt Puzsér elmegy a Sárkány nevében a bankettezőkhöz, ott fantasztikus meséket ad elő, hogy miért változott meg ennyire, jól mulat a baráti körben és valamennyinek ellopja az aranyóráját. Aztán végre minden tisztázódik. Sárkányt hazaengedik, Csathó hoppon marad, Puzsér pedig visszaadja az órák — zálogcéduláit. Persze házasság is van a végén: Sárkány húga és ügyvédbojtárja, akik a fenti történet alatt állandóan nagy szerelemben voltak, felsőbb áldással borulhatnak egymás kebelére." (Színházi Élet, 1916/40)

Érdekességek

"(Betiltott Molnár-film.) Titokzatosak a cenzúra rejtélyes intézkedései, szegény halandó nem éri föl őket észszel. A Színházi Élet filmdarabot készíttetett Molnár Ferencnek A doktor ur című ismeretes darabjából, melyet a bécsi Neue Wiener Bühne „Der Herr Vertheidiger" cimmel nagy sikerrel adott. És ime: a bécsi cenzúra betiltotta a színpadon sokszor előadott színdarab előadását a filmen!" (Pesti Hírlap, 1916. október 8.)

Galéria

Vélemények

"A magyar filmgyártás mértföldjáró csizmáival újra lépett egyet előre. Bemutatták Molnár Ferencnek A doktor ur című darabját, amely a Vígszinházbeli diadalmas pályafutás után a világ minden színházában színre került s mindenütt sikert hozott a szerzőnek. A filmmel sem lesz máskép. Örömmel konstatáljuk, hogy a bemutató előadáson, amelynek közönsége pedig sokszor epés és a kelleténél is szigorúbban kritikus: — teljes, döntő sikert aratott e film: A doktor ur, amely a Schwarzenberg és Társa cég repertoárját fogja díszíteni nemcsak minálunk fog sikert aratni. Ez a film internacionális értelemben is mestermunka. Kiváló bohózat, amelynek minden jelenetét az igazi, szívből jövő és szívhez szóló humor aranyozza be. ... Incze Sándor kitűnő és tökéletes scenáriumát a talentumos Kertész Mihály rendezte. Kitűnően végezte munkáját. A sziporkázó ötletességü film sokat köszönhet az ő avatottságának. „A doktor ur", amely a „Színházi Élet" márka alatt jelenik meg, a Schwarzenberg és Társa cég tulajdona. A kitűnő vállalat sok attrakciója mellé a legméltóbban sorakozik ez a film. (Mozihét, 1916/34)

„Kevés színpadi darab története alkalmas annyira a film-feldolgozás számára, mint a „A doktor ur"-é. Mozgalmas, páratlanul mulatságos akciója, elmés fordulatai, egymásra tornyosuló kacagtató ötletei, eredeti alakjai ezt a mesét a legjobb film-témává avatják.” (Színházi Élet, 1916/40)

"Ezt az ideálisan mulattató történetet Incze Sándor írta át a filmre. A felvételeket a kitűnő Kinoriport csinálta, s a filmet a Schwarzenberg és Társa cég hozza forgalomba. Hétfőn mutatja be a Royal-Apolló, amely eseménye lesz a filmvilágnak s a színházi életnek, sőt a Színházi Élet-nek, mert A doktor ur „A Szinházi Élet Rátkai-filmje". Puzsért, a pompás és vicces fickót ugyanis Rátkai Márton játssza a filmen. Csupa ötlet, mozgékonyság, kacagtató humor és tehetség, egyetlen szóval: tökéletes. Rajta kívül is kitűnő nevek garantálják a kitűnő előadást: Sárkányné Lábass Juci, Sárkány Kürthy György, Csathó, Latabár a fiatal szerelmes pár Fényes Annus és Vándory Gusztáv, az iskolatársak hajdani igazgatója Gyártás Dezső, egy humoros nevelőnő Kövessyné. Mindnyájan kitűnőek, érdekesek és tehetségesek. A rendezés komplikált munkáját a megszokott nagy tudásával végezte Kertész Mihály.” (Színházi Élet, 1916/40)