Kertész Mihály | rendező |
Molnár Ferenc | író (színdarab, 1902.) |
Incze Sándor | forgatókönyv |
Kürthy György | Dr. Sárkány ügyvéd |
Rátkai Márton | Puzsér |
Lábass Juci | Sárkányné |
Latabár Árpád | Csathó, rendőrbiztos |
Gyárfás Dezső | az igazgató |
Fényes Annuska | Lenke, Sárkány húga |
Vándory Gusztáv | Bertalan, az ügyvédbojtár |
Kövessyné | nevelőnő |
Szöreghy Gyula | |
Kövessy Albert |
Bécsi József | operatőr |
Fröhlich János | producer |
Fodor Aladár | producer |
Incze Sándor | producer |
Kino-Riport | gyártó cég |
Színházi Élet | gyártó cég |
Schwarzenberg és Társa | forgalmazó cég |
1916. augusztus 16. (Omnia) | sajtóbemutató |
1916. november 13. (Royal-Apolló) | bemutató |
Némafilm, 35 mm-es, eredeti hossza | 1395 méter |
A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:
„A doktor ur tudvalevőleg Sárkány dr., a népszerű fiatal kriminalista. Sárkány igen kitűnő védőügyvéd; különösen annak köszönheti előnyös hírét, hogy Puzsért, a híres betörőt, még eddig mindannyiszor felmentették az ő hatásos védőbeszéde folytán, pedig Puzsér tagadhatatlanul notórius betörő. De a rendőrség nem tud rábizonyítani semmit. Csathó rendőr fogalmazónak éppen azért késik az előléptetése, mert képtelen tetten érni a ravasz, ügyes Puzsért. Bizonyítékok hiányában Sárkány mindig felmentő ítéletet tud kicsikarni a bíróság előtt Puzsér számára. A buzgó Sárkánynak különben más merész dologban is nagyon fő a feje. Régóta le akarja leplezni a rendőri brutalitásokat és hogy még több bizonyítéka legyen, elhatározza, hogy le fogja magát tartóztattatni. A Puzsértól kölcsönkért ruha segítségével jassznak öltözik és elmegy egy külvárosi kis korcsmába, mert Csathótól tudja, hogy ma éjszaka razzia lesz. Ma este ugyan más dolga volna: tíz éves találkozóra kellene mennie hajdani osztálytársai körébe, de ő inkább a razziát választja. A csinos, fiatal Sárkánynénak Csathó régóta csapja a szelet. Most végre randevút csikart ki tőle. A rendőrfogalmazó annak biztos tudatában, hogy a férj elment razzia-tanulmányokat művelni, feljön az egyedül maradt szép asszonyhoz, át is vonul a másik szobába kurizálni. A dolgozószobába pedig bemászik — Puzsér. Ha védője azt mondta neki, hogy eszeljen ki valami szokatlan stiklit, ő szót fogad, betör a saját védőügyvédje lakására. Ügyesen és gyakorlott kézzel feszíti fel a kasszát, teletömi pénzzel a zsebét, de akkor ráakad a kasszában Sárkány végrendeletére és abban egy passzusra, amely szerint a hálás védőügyvéd ezer koronát rendel adatni halála esetére az iroda kitűnő reklámjának, Puzsérnak. Ez meghatja a betörőt. Elhibázza a munkáját, véletlen zajt üt és a zajra átsietnek a dolgozószobába Csathó és az asszony. Csathó odavan a boldogságtól. Végre megcsípte munkaközben a sokáig vadászott híres betörőt. Puzsér azonban gyanúsan mosolyog. Gyanús készséggel hagyja magát letartóztatni És mikor Csathó megbilincselte és indulna vele a rendőrségre, gúnyos udvariassággal szól: — Bocsánat, hogy megzavartam a pásztorórát... Ekkor esik kétségbe a rendőrfogalmazó. Ez a fickó a törvény előtt indiszkrét lesz, a vallomásából mindenki tudni fogja, hogy kik lepték meg. Azt pedig senkinek sem szabad megtudni, hogy ő késő este fennjárt Sárkány távollétében Sárkányéknál. Hiába maradt a randevú ártatlan, ezt nem szabad megtudni senkinek. Most tehát megváltozik a helyzet: a rendőrfogalmazó és az asszony könyörögnek a betörőnek, hogy legyen diszkrét és távozzék. Puzsér pokoli szemtelenséggel használja ki a helyzetet. Kizsarolja Sárkány egy frakkját, elegánsan felöltözik, még az érettségi találkozóra szóló meghívót is zsebreteszi és diadallal távozik. Csathó azonban ég a bosszúvágytól és hamar intézkedik, hogy miután ő eltávozott, Puzsért tartóztassák le menekülés közben. Természetes, hogy a rendőrök a frakkos Puzsért futni hagyják, ellenben letartóztatják a rongyos ruhákba öltözött Sárkányt, aki itthon felejtett irományokért jön haza. Most aztán csakugyan személyes alkalma van Sárkánynak rendőri brutalitásokat tapasztalni a dutyiban. Ezalatt Puzsér elmegy a Sárkány nevében a bankettezőkhöz, ott fantasztikus meséket ad elő, hogy miért változott meg ennyire, jól mulat a baráti körben és valamennyinek ellopja az aranyóráját. Aztán végre minden tisztázódik. Sárkányt hazaengedik, Csathó hoppon marad, Puzsér pedig visszaadja az órák — zálogcéduláit. Persze házasság is van a végén: Sárkány húga és ügyvédbojtárja, akik a fenti történet alatt állandóan nagy szerelemben voltak, felsőbb áldással borulhatnak egymás kebelére." (Színházi Élet, 1916/40)
"(Betiltott Molnár-film.) Titokzatosak a cenzúra rejtélyes intézkedései, szegény halandó nem éri föl őket észszel. A Színházi Élet filmdarabot készíttetett Molnár Ferencnek A doktor ur című ismeretes darabjából, melyet a bécsi Neue Wiener Bühne „Der Herr Vertheidiger" cimmel nagy sikerrel adott. És ime: a bécsi cenzúra betiltotta a színpadon sokszor előadott színdarab előadását a filmen!" (Pesti Hírlap, 1916. október 8.)
"A magyar filmgyártás mértföldjáró csizmáival újra lépett egyet előre. Bemutatták Molnár Ferencnek A doktor ur című darabját, amely a Vígszinházbeli diadalmas pályafutás után a világ minden színházában színre került s mindenütt sikert hozott a szerzőnek. A filmmel sem lesz máskép. Örömmel konstatáljuk, hogy a bemutató előadáson, amelynek közönsége pedig sokszor epés és a kelleténél is szigorúbban kritikus: — teljes, döntő sikert aratott e film: A doktor ur, amely a Schwarzenberg és Társa cég repertoárját fogja díszíteni nemcsak minálunk fog sikert aratni. Ez a film internacionális értelemben is mestermunka. Kiváló bohózat, amelynek minden jelenetét az igazi, szívből jövő és szívhez szóló humor aranyozza be. ... Incze Sándor kitűnő és tökéletes scenáriumát a talentumos Kertész Mihály rendezte. Kitűnően végezte munkáját. A sziporkázó ötletességü film sokat köszönhet az ő avatottságának. „A doktor ur", amely a „Színházi Élet" márka alatt jelenik meg, a Schwarzenberg és Társa cég tulajdona. A kitűnő vállalat sok attrakciója mellé a legméltóbban sorakozik ez a film. (Mozihét, 1916/34)
„Kevés színpadi darab története alkalmas annyira a film-feldolgozás számára, mint a „A doktor ur"-é. Mozgalmas, páratlanul mulatságos akciója, elmés fordulatai, egymásra tornyosuló kacagtató ötletei, eredeti alakjai ezt a mesét a legjobb film-témává avatják.” (Színházi Élet, 1916/40)
"Ezt az ideálisan mulattató történetet Incze Sándor írta át a filmre. A felvételeket a kitűnő Kinoriport csinálta, s a filmet a Schwarzenberg és Társa cég hozza forgalomba. Hétfőn mutatja be a Royal-Apolló, amely eseménye lesz a filmvilágnak s a színházi életnek, sőt a Színházi Élet-nek, mert A doktor ur „A Szinházi Élet Rátkai-filmje". Puzsért, a pompás és vicces fickót ugyanis Rátkai Márton játssza a filmen. Csupa ötlet, mozgékonyság, kacagtató humor és tehetség, egyetlen szóval: tökéletes. Rajta kívül is kitűnő nevek garantálják a kitűnő előadást: Sárkányné Lábass Juci, Sárkány Kürthy György, Csathó, Latabár a fiatal szerelmes pár Fényes Annus és Vándory Gusztáv, az iskolatársak hajdani igazgatója Gyártás Dezső, egy humoros nevelőnő Kövessyné. Mindnyájan kitűnőek, érdekesek és tehetségesek. A rendezés komplikált munkáját a megszokott nagy tudásával végezte Kertész Mihály.” (Színházi Élet, 1916/40)