A 300 ÉVES EMBER

Tartalom

A 300 éven átívelő történet egy ifjú XVII. századi várúr, Bálint gróf küzdelmeit mutatja be szerelméért, Borbála grófnőért, melyet riválisával, Lőrinc gróffal vív. Az ifjú gróf álmában a jelenbe, 1914-be kerül. Fantasztikus álma megelevenedik a filmen. Minden megváltozik körülötte, bolyongása közben betéved a városba, ahol az emberek megbámulják lovagi öltözékében. Sok kalandon átjutva a Ritz szállóba vetődik, hol éppen ötórai teánál talál egy úri társaságot. A fiatalság a matsciche brasilienne-t járja. A lovagot megpillantva nagyon mulatságosnak tartják, hogy bevonják a táncba. De Bálint gróf nem ismeri a furcsa táncot, dühös lesz, és megmutatja, mi az igazi magyar tánc: A palotás. A várúr tovább csetlik botlik az autó és a repülőgép századában, s számtalan mulatságos bonyodalom forrása, hogy nem ismeri a XX. század technikai vívmányait. Különös kalandjai támadnak a kerékpárral és az automobillal, melyeket nem tud használni. A jelenben ismét találkozik hűtlenkedő szerelmével, akit végül sok kaland után aeroplánon szöktet meg. Álom és valóság, múlt és jelen, realitás és irrealiltás képei váltakoznak a filmen, s a történet során a nézők megismerhetik az arisztokraták magánéletét, időtöltéseit, szokásait.

Tábori Kornél az Új Idők 1914/17 számában így ismerteti a filmet:
Mágnások filmjátéka. Szokatlanul érdekes munkája akadt a legutóbbi hetekben a magyar arisztokráciának: legismertebb tagjai egy-mulattatón fantasztikus film játékban vállaltak szerepet. Persze jótékonycélra. Les doights des fées, a mesebeli tündérújjak ezúttal a legszánalmasabb ínség, a szegény betegek szolgálatába szegődtek s gróf Andrássy Gyuláné ötlete volt, hogy a Poliklinika javára rendeznek mozielőadást. Ugyanezt tervelte a nyomorgó magyar aviatika érdekében gróf Zichy Béla Rezső, az aero-szövetség elnöke s aztán praktikusan egyesült a kettőjük csapatja, közösen végezték a további munkát mind a két intézmény javára, két nagyobb mozidarabbal.
Az elsőt, amely húsvétig teljesen realizálódott, Bródy Sándor és Nagy Endre írták, A háromszáz éves ember címmel, három fölvonásban, amelyben se szeri, se száma a frappáns ötleteknek. A szüzsé rövid vázolása bizony csak szegényes képet mutathat. Egy fiatal várúr (gróf Batthyány Gyula) beleszeret Borbála grófkisasszonyba (Andrássy Katinka kontessz), akinek azonban már van lovagja (gróf Csáky István személyében). Mindez a XVII-ik század elején történik és finom konstrukciójú jelenetek során derül ki: hogy a grófleány különös föltételt szab: ha a várudvar legkisebb fenyőcsemetéje magasra, az égig nő, akkor meghallgatja Gyula grófot. Az ilyesmi pedig nem lehetetlen a mesében, kivált, hogy ha az ördöngös filmszalagon bonyolódik. A gróf kissé kétségbeesik, betegen dől otthon egy karosszékbe, a felcser (gróf Dessewffy) nem tud segíteni, de annál gyorsabban megsegíti az időhatárt sem ismerő Morfeusz. A gróf elalszik, csodás álomszárnyak röpítik — 1914-be. Furcsábban és mulatságosabban, mint a legfantasztikusabb Wells-regényben.
A groteszk kalandok hosszú sora váltakozik. Az apród (gróf Vay Adám) angol ruhát, lakkcipőt és cilindert hoz, de a várúr lenézően dobja vissza és a maga öltözetében megy ki az új világba, ahol annyira megváltozott az ő szemében minden ember, ház, utca és minden erkölcs. Az idegen városban bámulják a furcsa lovagot, aki viszont Mikszáth Zrinyiászának híres főfigurájánál is különösebben érzi magát. Elvetődik valami lantennisz-pályára, ahol két bájos leány (Széchenyi Katinka és Semsey Ily grófnők) rakettet adnak neki, de a lovag nem tud bánni a könnyű fadarabbal és nehéz buzogányával próbálja röpíteni a labdát. Persze, hogy kinevetik. Vidámító kalandok során jut el a dunaparti előkelő hotelbe, ahol five o'clock thea zajlik modern táncokkal. A lovagnak is részt kellene abban venni; esetlen és haragos, inkább a régi palotást járja. Itt találkozik Borbálával, aki aztán a vetélytárssal együtt távozik.
S itt kezdődik a valódi mozihecc, kacagtató üldözés, százféle ötletes módon. A rivális mátkástul ellovagol, a szerelmes ifjú pedig nem tudja őket utolérni. Észrevesz egy ismeretlen géplovat (bicikli az, amelyiken egy boy, gróf Széchenyi Imre ül), de hasztalanul löki le, a kerékpárral nem tud boldogulni. Aztán egy autóra akar föl jutni (gróf Zichy Béla Rezső vezeti), de most őt lökik félre. Majd elveszi egy arra baktató vasárnapi lovas (gróf Andrássy Mihály) gebéjét és tovább áll rajta. Erre következik csak a legszebb tohuvabohu. A vasárnapi lovas se hagyja magát, kifogja egy konflis (gróf Eszterházy Ferenc) lovát, a kocsis pedig egy arra haladó kézikocsiból (ez Jakabffy Tivadaré) fogja ki a csacsit stb.
A mozitrükkös üldözéseknek szakadatlanul nevettető persziflázsát látjuk, amíg végre a hosszúsorú társaság kijut a repülőtérre. Ott a lovag elrabolja a grófkisasszonyt és a levegőben szökteti meg. A magasból látszik egész Budapest és — a fa-csemete is, amely valóban megnőtt sudaras fenyőszállá. Illendő, hogy most már ellágyuljon a konteszi szív, a kitartó szerelem diadalt arat, mint az internacionális mozirendőri szabályzat megkívánja, harmonikus frigykötéssel végződik a darab.
A publikumot pedig kellemes csalódás éri. — Meglepő ügyességgel játszanak az amatőr-színészek és a legjobb magyar mozirendező: Fodor Aladár hírlapíró egyetlen ötlete se maradt itt kiaknázatlanul. Az írói képzeletnek és a kinematográfia furfangos teknikájának igazán stílszerű alkotása ez a bohóság.

A Magyarország-ban az alábbi tartalomleírás szerepel:
"Háromszázévvel ezelőtt Bálint gróf Borbála grófnővel Hunyadvár kertjében sétál és halálos nagy szerelembe esik. Szerelmet vall és megkéri a grófnő kezét, aki azonban lehetetlen felelettel utasítja el. A kertben ugyanis egy kis fenyőfa áll s erre mutatva Borbála grófnő, azt mondja, hogy amikor ez a csemete hatalmas fává nő, akkor adja majd oda kezét. A gróf rögtön hívatja Tamás mestert, a mindentudó felcsert, hogy mondaná meg, mennyi idő alatt nő hatalmas fává a kis fenyő. A felcser azt válaszolja, hogy bizony háromszáz évig is elél a fenyő, amig akkorává nő, hogy Borbála grófnő a kezét nyújtja. Bálint grófnak. A gróf szomorúan Ieül és arcát a kezeibe temeti. A mély szomorúság jótékony álmot hoz pilláira, és azt álmodja, hogy háromszáz év múlva viszontlátja és feleségül veszi imádottját. Az álom a XX. századba viszi s a grófnőt karjaiba hozza. Bálint gróf álmában teniszező mágnástársaságba kerül, ahol már megpillantja szíve szerelmesét. A tenisz után tangó-tea következik, ahol figyelmezteti Borbálát, hogy a háromszáz év letelt. Borbála autóra ül és eltűnik. Bálint kábultan fut gyalog az autó után a Stefánia-úton, de észbe kap és egy fehér lovon büszkélkedő vasárnapi lovast lelök paripájáról és azon vágtat az autó után. A lovas konflisba ül és lova után siet, a kocsit pedig biciklis boy követi. A repülőtéren utoléri Borbálát Bálint és repülőgépre ültetve, megszökteti. Közben a Rákosra ér nagy vágtatva a kocsi is, de a ló már összerogy. Szamarat fognak a kocsi elé — és úgy mennének az aeroplán után, amely azonban már messze száll. A színdarab befejezéséül a Halászbástyát látjuk, ahol a Mátyás-templomból jön lefelé a magyar díszruhás nászmenet, amely, Borbálát és Bálintot kiséri." (Magyarország, 1914. április 3.)

Az Aëro Szövetség hivatalos lapjában megjelent tartalomleírás: 

„Bálint gróf, Sárkányvár ura, Lőrincz gróffal éppen vadászatról tér haza. A rögtönzött koczka- játék hevében az utóbbi koczkára teszi ideálját, Borbála grófnőt — és elveszíti, mire bosszúsan távozik. Bálint gróf meglesi a kertben Lőrincz grófra már nyugtalanul várakozó Borbála grófnőt, neki szerelmet vall s megkéri. Borbála grófnő azonban visszautasítja s nagy pajkosan rámutatva a mellette levő kis fenyőfára, azt mondja, hogy csak akkor lesz az övé, ha a fácska olyan nagyra nőtt, mint a kastély. Bálint gróf leverten távozik, mire megjelenik a színen Lőrincz gróf és Borbála grófnőt féltékenyen kérdőre vonja. Borbála grófnő elmondja az előbbi találkozás lefolyását, mire mindketten békében és szeretetben távoznak. Bálint gróf közben odahaza kétségbeeséssel küzd. Az előhívott felcser sem tudja megvigasztalni, mert ő a fa megnövését háromszáz évre becsüli. Ez végkép lesújtja Bálint grófot, aki is álomba merül. Látja, mint nő a fa folyton nagyobbra és nagyobbra. Behívja apródját, aki immár livrés inas alakjában jelenik meg, czilindert és botot hozva. A gróf ezeket a furcsaságokat félredobja. Kirohan a kertbe, a hol egy tenniszező társaságot talál. Ezek meghívják negyediknek. Ő beáll partnernek, de a labdaütőt könnyűnek találva, fejszét hoz ki s ezzel veri a labdákat. Persze kinevetik. Bálint dühös lesz s már-már összetűzésre kerül a sor, a leányok azonban szétválasztják a küzdőket s Bálintot behívják a tangó-tea társaságba. Ott tánczra szólítják fel, mivel azonban az új tánczot nem ismeri, ismét nevetség tárgya lesz. Boszúsan ragadja ki a hölgyek közül az egyiket s egy pompás palotást járva el, mutatja a régi táncznak szépségeit. Éppen táncz közben bejön lovaglóruhában Borbála grófnő, hogy elbúcsúzzon édesanyjától. Ezt meglátja Bálint gróf és mindenkit faképnél hagyva, Borbála grófnő után rohan, aki automobilon száguld el előle. Bálint gróf erre, miután a bicziklis boy kerékpárját nem tudja megülni, az éppen ott lovagló vasárnapi lovast lerántja lováról s utánuk iramodik. A vasárnapi lovas egy konflis elől fogja ki a lovat s ezen baktat Bálint gróf után, a bicziklis boy, a rendőr, a konflis pedig egy szamaras káré elől kifogott s a konflis elé kötött csacsival ügetnek az előbbiek nyomában. A rákosi repülőtéren éppen előkelő társaság van együtt. Nézik az új gépeket, a midőn megérkezik lóháton Borbála grófnő és Lőrincz gróf. Ezek be akarnak ülni az egyik repülőgépbe, a midőn megjön Bálint gróf, aki Lőrincz grófot félrelöki s maga ül be Borbála grófnő mellé, hogy azután elrepüljenek. A midőn a közönség éppen javában nézi a tovaszálló gépet, megérkezik a vasárnapi lovas s a mikor ez nagyban örül megtalált lovának, megjelennek a szamaras konflison a károsultak, meglátják a vasárnapi lovast, alaposan eldöngetik, de végül is mindnyájan jogos tulajdonukhoz jutnak. Bálint és Borbála megszöktek a repülőgépen. Bálint újból szerelmet vall a gépen s végül is Borbála grófnő ilyen kitartó szerelmet jutalmazva, Bálint gróf menyasszonyává lesz. A repülőgép száll a boldog párral, gyönyörű kép tárul eléjük, meglátják a már kastély magasságúvá fejlődött fenyőfát, a melyet azután leszállásuk után kölcsönös szerelmük szimbóluma gyanánt átölelnek. Az álomkép azonban szertefoszlik s a végjelenetben Bálint gróf tudatára jön a szomorú valóságnak." (A Magyar Aëro Szövetség hivatalos lapja 1914. április 25.  (8-9. szám)

Érdekességek

A film bevételeit jótékony célra (a poliklinika javára és a magyar aviatika támogatására) ajánlották fel.

A film bemutatása után Rákosi Jenő Sipulusz álnéven szerkesztett élclapjában a következő versike jelent meg:

Mágnás-mozi.
A mágnások mozit játszanak,
Istenem, de szépnek látszanak!
Oly dicsők ott és olyan delik,
Az életet végigéldelik.
Mint a fecske, vígan szállanak,
Néző-szívek széjjel mállanak,
Bámulják irigyen, epedőn
A mágnást a mozilepedőn.
Hát valóban, szép is ez nagyon,
Koldúsnéphez leszáll a Vagyon
És a mágnás, — ahogy ott kinéz! —
Elfelejtjük, hogy moziszínész.

(In: Kakas Márton, 1914/18, május 3.)

Galéria

Vélemények

"Két kiváló ujságiró kollegánknak, Fröhlich János és Fodor Aladárnak pompás vállalata, a Kinoriport most jött ki az esztendő filmszenzációjával. A Kinoriport eddig is nagyszerű képeket produkált, de az új film, A háromszázéves ember, mint bohózat is egyike a legragyogóbbaknak. Maga a film több okból szenzációs. Először, mert Bródy Sándor és Nagy Endre irták, másodszor, mert szereplői egytől egyig a magyar mágnásvilág legkitűnőbb tagjai közül kerültek ki." (Színházi Élet,1914/15) 

„a poliklinika érdekében mágnásaink már eltökélték magukat arra az áldozatra, hogy leengedik fényképeztetni a kastélyaikat, le, még ha rámegy is a vagyonuk. Ha egyszer benne vannak a jótékony pazarlásban, velük nem lehet kukoricázni.” (Népszava,1914. február 22.)

"— (A három százéves ember.) A József királyi herceg és Auguszta királyi hercegnő legmagasabb védősége alatt álló Magyar Aero Szövetség és a Budapesti Poliklinika Egyesület április 23-án, csütörtökön este félkilenc órakor fogja bemutatni A három százéves ember cimű film-darabot. A művészi film összes szerepeit a magyar arisztokrácia tagjai játszák. Az előadás keretében föllépnek: Sándor Erzsi, az Operaház tagja, Paulay Erzsi és Lánczi Margit, a Nemzeti Színház tagjai. Konferálni Nagy Endre fog. Az előadás jövedelmét jótékony célra fordítják. A rendező-bizottság élén a Magyar Aero Szövetség elnöke, Zichy Béla Rezső gróf és a Poliklinika Egyesület elnöknője, Andrássy Gyuláné grófné állanak. Jegyek kaphatók Bárd Ferenc és Társa színházjegy-irodájában (Kossuth Lajos-utca és Andrássy-ut 1.)." (Budapesti Hírlap, 1914. április 19.)

"— (A háromszázéves ember) című film-darab bemutatását és az ezzel egybekötött estét, a melyen Lánczy Margit és Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház tagjai, valamint Sándor Erzsi, az Operaház tagja és Nagy Endre, mint Conferencier fognak föllépni, váratlanul közbejött teknikai akadályok miatt csütörtök helyett vasárnap, e hónap 26-án este fél kilenc órakor tartják meg a Zeneakadémiában. A bemutató est jövedelme a magyar aviatika és a Budapesti Poliklinika-Egyesület javára szolgál. Jegyek már csak korlátolt számban a Bárd-féle zeneműkereskedésekben (Kossuth Lajos-utca és Andrássy-út) kaphatók." (Budapesti Hírlap, 1914. április 22.)

"A mágnások mozifilmjének bemutatása. A József főherceg és Auguszta főhercegasszony védnöksége alatt álló Magyar Aero Szövetség és a Budapesti Polyklinika Egyesület, mint már jelentettük, e hó 23-án, csütörtökön este fél kilenc órakor fogja bemutatni A háromszázéves ember című film-darabot. E művészi film összes szerepeit a magyar arisztokrácia tagjai játsszák. Az előadás keretében fellépnek továbbá: Sándor Erzsi, a m. kir. Operaház tagja, Paulay Erzsi és Lánczi Margit, a Nemzeti Színház tagjai, míg magát a mozi- darabot Nagy Endre fogja végigkonferálni. Az előadás összjövedelmét jótékonycélra fogják fordítani s a főváros előkelő társadalmának igen sok tagja fogja az est fényét megjelenésével emelni és ez által a két egyesület által kitűzött nemes célok eléréséhez hozzájárulni. A rendező bizottság élén tudvalevőleg a Magyar Aero Szövetség elnöke, Zichy Béla Rezső gróf s a Polyklinikai Egyesület elnöke, Andrássy Gyuláné grófné állanak. Jegyek kaphatók Bárd Ferenc és társa színházjegy irodában (Kossuth Lajos-utca és Andrássy-út 1.)." (Magyarország 1914. április 21.)

„Az Igazi Psylanderek. Megírtuk már, hogy a magyar aviatika javára a mágnás-világ egy mozi-darabot játszott le, a melyet Bródy Sándor és Nagy Endre irt meg. Ez a film már majdnem készen is van és a kinek módjában volt látnia, az egy kis hazafias büszkeséggel konstatálhatta, hogy Psylander tökéletesen le van főzve. Az első szerelmes szerepét, egy tizenhetedik századbeli lovagot ugyanis gróf Batthyány Gyula játssza és ebben a minőségében módja van valamennyi lovag-virtus bemutatására, a kockajátéktól a palotás-táncig. Egyáltalán, amikor olyan jelenetekre kerül a sor, a melyekben az egész társaságnak lóháton kell játszania, nincs az a mozigyár, amely jobb társulatot tudna összeverbuválni, mint ezek a főúri műkedvelők. Az egyik műkedvelő, egy gróf Eszterházy, egy vasárnapi koca-lovast játszik és öröm nézni, hogyan dülöngözik a megvadult lovon, hogyan kapaszkodik a sörényébe és végül hogyan pottyan a földre. Egy másik fiatal mágnás egy komfortáblis-kocsist játszik, akinek az a dolga, hogy mikor a lovát ellopták, szédületes gyorsasággal egy szamarat fogjon a kocsijába. Ezt a munkát annyi szakismerettel végzi, hogy a bérkocsis-ipartársulat ennek alapján egész bátran dísztagnak választhatná meg.” (Az Est, 1914. április 12.)

„Arisztokratáink legtöbbje rátermettsé­get, sőt némelyek komoly talentumot árultak el. Kü­lönösen a két főszereplő, Andrássy Katinka grófnő és Batthyány Gyula gróf jeleskedtek. Andrássy Katinka sok életet vitt Borbála grófnő kissé árnyszerű alakjába s fiatalságával, szépségével meghódította a közönséget. Batthyány Gyula kész moziszínész, gesztusai, arcjátéka, kifejező já­téka határozottan talentumra vallanak” (Magyarország, 1914. április 28.)

„Az estély azzal kezdődött, hogy részben az előkelőséget jelezvén, részben a fejetlenség miatt háromnegyed óra hosszat vártunk. Akkor jött egy rendező frakkban és izgalomtól reszkető hangon bejelentette, hogy baj van. Majd hangverseny előadás volt, amit hosszabb szünet után egy nagybőgő beszakadása követett. Szép Ernő prológusát mondotta el erre a bájos Lánczy Margit. Nagy Endre konferált, kedves humorral viselve az őt ért meglepetést, aztán a teremben sötét lett és elkezdődött a »mágnás-film«. XVII. századbeli lovagokat játszottak az arisztokraták; neuraszténiás, kaszáló járásuktól, csak úgy reszketett a vászon. … Gróf Batthyány Gyula, a mindentudó gróf adta a főszerepet. Nagyon érdekes lett volna a darab, ha a rendezés hozzáértőbb lett volna … így is azonban érdeklődve figyeltük a gyönyörű arisztokraták mozgását és életét a vásznon … A program szerint énekszámok és szavalatok is lettek volna, de részben a szereplők feledkeztek el eljönni, részben a rendezőség feledkezett meg a szereplőkről.” (Az Est, 1914. április 28.)