Garas Márton | rendező |
Pásztor Árpád | író |
Lázár István | forgatókönyvíró |
Bajor Gizi | Margit |
Pásztor Árpád | |
Vágó Béla | bankár |
Virányi Sándor | festő |
Pártos Gusztáv | |
Tisza Karola | |
Simon Marcsa | |
Tasnády Ilona | |
V. Kész Rózsi |
Raymond Pellerin | operatőr |
Angelo | kosztümterv |
Radó Jenő | producer |
Wellner Mór | producer |
Klopfer Mór | producer |
Hungária Filmgyár és Forgalmi Rt. | gyártó cég |
Hungária Filmgyár és Forgalmi Rt. | forgalmazó cég |
1918. július 17. (Mozgókép-Otthon) | sajtóbemutató |
1918. augusztus 30. (Mozgókép-Otthon) | bemutató |
56/1920 | cenzúrahatározat |
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza az 56/1921 számú O.M.B. határozat szerint: 1380 méter.
kópia | nem maradt fenn |
Ewelin asszony divatszalonjának masamódja, Margit levelet kap hadifogságban lévő bátyjától, aki arra kéri, hogy küldjön neki ruhát. Margitnak nincs rá pénze, ezért előleget kér főnöknőjétől, de nem kap. Ewelin asszony egy pompás estélyi toalettet bíz rá, melyet Goldherz bárónőhöz kell hazaszállítania. A lány kétségbeesésében magára ölti a toalettet, hogy ebben próbáljon pénzt szerezni. A véletlen Goldherz báróval hozza össze, aki meghívja egy előkelő étterembe. Margit vacsora közben ellopja a férfi 100000 koronát tartalmazó tárcáját. Másnap a báró észreveszi a tárca eltűnését, s megbízza a rendőrséget, hogy diszkréten nyomozzon, de nem tud más kiindulópontot adni, minthogy leírja a lány toalettjét. A leírás alapján a rendőrség letartóztatja a báró feleségét, akinek időközben Margit leszállította a ruhát. A „Perc” ügyes riportere, Seres találja meg a tettest, és 700 korona híján visszaszerzi tőle a pénzt. Megsajnálja a lányt, ezért nem jelenti fel a rendőrségen, sőt még régi állásába is visszahelyezteti. Margitnak azonban nincs maradása a divatszalonban, mert társai kiközösítik, a vevők pedig kíváncsiságukkal zaklatják. Szomszédnőjének tanácsára egy fiatal festő modellje lesz. Hamarosan szerelmi viszony szövődik közöttük. Ekkor érkezik haza az orosz fogságból Margit bátyja, s egy éjszakai mulatóhelyen, a festő társaságában találja a lányt. Margit a találkozáskor döbben rá, milyen mélyre süllyedt. Elrohan a műterembe, elpusztítja a róla készült festményt, és öngyilkos lesz.
(A Mozihét 1917/29. számában található ismertető szerint a végén minden jóra fordul.)
„A darabban szerepel egy gyönyörű ruha. tulajdonképpen erről szól a darab: ez az a 100.000 koronát érő ruha. Egy előkelő pesti úriasszony nagyon kíváncsi volt, hogy mennyit ér ez a ruha, tényleg 100.000 koronába került-e és kérdéssel fordult — (kihez fordulhatott máshoz) — Angelóhoz, a ruhák nagynevű szakértőjéhez.
—Tényleg 100.000 koronába került a ruha? volt a kérdés... — Ön biztosan tudja...
—Persze hogy tudom ... — felelte mosolyogva Angelo… — hisz én terveztem.
— És?...
—Nem került ugyan 100.000 koronába, de annyit ér . . . volt a szellemes válasz.” (Színházi Élet, 1918/36)
„Bayor Gizi filmdebüje. Bayor Gizi, a Nemzeti Színház népszerű ifjú művésznője, mint értesültünk, szerződött filmszerepek eljátszására. Debüje Pásztor Árpád új darabjában lesz, amelynek „A 100.000 koronás ruha" a címe. A film külső felvételei már befejeződtek a Hungária-filmgyárban, Garas Márton főrendező vezetése mellett. Kitűnő együttesben lép fel Bayor Gizi az új magyar filmben: Vágó Béla, Virányi Sándor, Pártos Gusztáv, Tisza Karola és Simon Marcsa a partnerei.” (Mozihét, 1918/12)
„A bemutató második napján először A százezerkoronás ruha című négyfelvonásos színmű került vászonra. Pásztor Árpád e művével élénken bizonyítja, hogy mint filmíró is elsőrangú. Kedves és ügyesen megalkotott történet ez, a százezerkoronás toilettről, melyet egy milliomos rendelt felesége részére. A divatszalon egyik mannequinje, kinek a ruhát haza kell szállítania, estétől-reggelig lakásán tartja azt, miközben ideája támad egyszer felvenni a drága toilettet. És elmegy benne vacsorázni a milliomossal. A leány, hogy orosz fogságban sínylődő fivérének meleg ruhákat küldhessen, eltulajdonítja a pásztorórán a milliomos tárcáját. A lopás kiderül, nyomoznak a tettes után s a ruha leírása alapján a leány helyett a véletlenül drága toilettjét viselő milliómosnét akarják letartóztatni. A bonyodalom aztán tisztázódik s minden jóra fordul.
A film különös érdekessége, hogy Bayor Gizi filmdebüjét hozza. Megállapíthatjuk, hogy a művésznő a film játékstílusában is teljesen otthonos s hogy e téren is nagy sikerek várnak reá. A mannequin szerepében is elragadtatja a közönséget fiatalságának varázsával, természetes bájával és intelligenciájával. Kívüle Tasnády Ilona, V. Kész Rózsi, a Vígszínház tagja és Vágó Béla játszanak még a filmen, melyet Garas Márton bravúrosan rendezett.” (Mozihét, 1918/29)
„A harmadik magyar darab Pásztor Árpádnak, a tavalyi szezon egyik legnagyobb sikert aratott filmjének a Vengerkák szerzőjének eredeti mozidarabja: A 100.000 koronás ruha. Érdekes, mind végig lebilincselő ennek a darabnak a menete, sok meglepő fordulat van benne s az író gazdag fantáziája szabadon csaponghat a filmtörténet keretében. Külön érdekesség számba megy ezen a filmen Bajor Gizinek a Nemzeti Színház kiválóan tehetséges művésznőjének első filmszereplése. A kitűnő művésznő a filmen is megtalálta a maga egyéniségét és játékstílusát s van valami, ami különösen értékessé és emlékezetessé teszi az alakítását: ez a kedvessége. Virányi Sándor daliás festője és Vágó bankárja kitűnő tartozékai az együttesnek.” (Világ, 1918. július 19.)
„Pénteken kezdi meg új évadját a Mozgókép-Otthon, a főváros e kedvelt és előkelő mozgóképszínháza. Két jeles irodalmi mű szerepel az első műsoron, az egyik Pásztor Árpádnak, a kiváló írónak A 100.000 koronás ruha című izgalmas és érdekes filmjátéka, amelynek főszerepeiben Bayor Gizi és Virányi Sándor produkálnak nagyszerű alakítást. A filmet — melyet páratlan áldozatkészséggel a Hungária filmgyár készített. — Garas Márton rendezte kitűnő hozzáértéssel.” (8 Órai Újság, 1918. augusztus 30.)