Lakása: Budapest, IX. Tompa utca 14. (1920-1921), IX. Mester utca 9. félemelet 2. (1922-1930), VII. Üllői út 120. III. épület (1930-)
1916-ban laboráns volt Zsitkovszky Béla József utcai laboratóriumában. Első filmjeit 1918-ban az Astránál forgatta, majd 1919-ben átszerződött a Star Filmgyárhoz. 1919-ben egyike volt annak a számos operatőrnek, akik a Vörös Riport Film felvételeit készítették 1919. május 1-én. 1925-től a Magyar Nemzeti Filmegyesület választmányi tagja volt. 1927 és 1929 között a Star Filmgyár laboratóriumának vezetője lett, majd a Pedagógiai Filmgyár fotóosztályát irányította. A második világháború éveiben a Magyar Film Iroda laboratóriumában a pozitív hívót vezette. Innen, a Budapest Filmstúdióból trükkoperatőrként ment nyugdíjba 1957-ben. 1969-ben, a Tanácsköztársaság félszázados jubileumán, mint nagy idők tanúját, őt is többször megszólaltatták a médiában.
Sosem házasodott meg, magányos életének egyik öröme a fényképezés volt. Nyugdíjas éveiben a filmgyár műszaki eszközeinek karbantartásával egészítette ki nyugdíját. Halála után gazdag hagyatékát, levelezését és fényképgyűjteményét a szemétbe dobták.
Operatőr:
- A császár katonái (1918)
- A sphynx (1918)
- Asszonyfaló (1918)
- Egyenlőség (1918)
- Udvari levegő (1918)
- A baba (1919)
- A magas diplomácia (1919)
- Asszonybosszú (1919)
- Nantas (1919)
- Tilos a csók! (1919)
- A tizennegyedik I-II. (1920, Zsitkovszky Bélával)
- Gyermekszív (1920)
- Hegyek alján (1920)
- Játék a sorssal (1920)
- Lengyelvér I-II. (1920)
- Lavina (1921)
- Sugárka (1921)
- A lélek órása (1923)
- Fehér galambok fekete városban (1923)
- A Pál-utcai fiúk (1924, Eiben Istvánnal)
Forrás: Magyar Ifjúság, 1985/12. ♦ A hazáért, 1969/18. ♦ Film Színház Muzsika, 1969/20.





