Eredeti neve: Lábas Julianna
Szülei: Lábas Gyula, Vidovich Julianna
Lakása: Budapest VIII. Rökk Szilárd utca 6. (1918) ♦ VI. Szondi utca 98/a (1920-23) ♦ V. Csanády utca 18 (1928) ♦ VIII. Múzeum utca 15/b. (1931-1932)
1910-ben Rákosi Szidi növendéke volt. 1912-ben fellépett a Király Színházban és a Városligeti Színkörben. 1914-ben a Király Színház szerződtette szubrett szerepekre. 1914-ben a Magyar, 1915-ben az Apolló Színházban is szerepelt. 1915–1917 között a Népopera tagja volt. 1917–1920 között a Király, 1921-ben a Scala, 1922-ben, ill. 1923–24-ben a Városi, 1922-ben a Renaissance Színházban, 1923-ban a Budai Színkörben kapott szerepeket. 1924–25-ben, majd 1926–1930 között ismét a Király Színház művésze volt, de 1925-ben a Fővárosi Operett- és a Városi Színházban is játszott, 1931-ben ismét a Városi, 1932-ben ismét a Király Színházban lépett fel. 1932-ben utolsó szerepét a Nyári Operettszínházban játszotta.
Eleinte szubretteket játszott, majd operettprimadonnaként mintegy tíz éven át szerepelt hatalmas sikerrel Beöthy különböző színházaiban. Feltűnő szépsége, kellemes hangja, színészi tehetsége a vezető primadonnák közé emelte. Vidéki vendégjátékain prózai szerepeket is megformált. Halálának oka ismeretlen, de többen a túlzott fogyókúráját okolták.
1918 július 27-én férjhez ment Rátkai Márton színészhez, akitől három évvel később elvált. 1931 júniusában Szedő Miklós operaénekeshez ment feleségül.
A némafilmek kedvelt drámai hősnője, hangosfilmen korai hálala miatt csak egyszer szerepelt.
Filmszerepei:
- A paradicsom (1915, szkeccs)
- A doktor úr (1916) - Sárkányné
- A föld rabjai (1917) - Juli/Juliette
- Mágia (1917) - grófnő
- A kivándorló (1918)
- Budapesti hangos filmkabaré (1930) - önmaga
- Nevető Budapest (1930) - önmaga
Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon ♦ FamilySearch (házassági 1918, 1931 halotti) ♦ Schreck Csilla: Egy operettprimadonna otthona az 1930-as években