Krasznay Aranka

Krupka Filmgyár és Laboratórium

Krupka András
színész, rendező, filmlaboratórium igazgató

Születés: Nagyvárad (ma: Románia), 1878. június 30.
Halálozás: Budapest, 1950. május 24.

Teljes neve: Krupka András Szilveszter
Névváltozatok: Kruppka András, K. Kovács András, K. Kovács Andor
Szülei: Krupka Szilveszter gyógykovács, Roszpara Anna
Testvérei: Krupka József, Kovács Gusztáv filmlaboratórium alapító
Sógora: Krusevolyi-Labáth Hugó Lajos színész, színházi titkár (Szeged, 1890. jún. 3. - Bp. 1954. jan. 12.)
Lakása: Budapest VIII. József krt. 71-73. IV./68. (1924), XIV. Amerikai út 50. (1950)

A Színiakadémia elvégzése után a Bonbonniére kabaréhoz szerződött, ahol felvette a K. Kovács Andor nevet. 1911-ben a Király Színház és a Magyar Színház tagja lett. A Luxemburg grófjában 250-szer alakította Brisard festő szerepét. Amikor megvált a Király Színháztól, több filmszkeccsben szerepelt. Filmszínész  és rendezői munkássága alatt filmtechnikai ismeretekre is szert tett, így megérlelődött benne azt a gondolatot, hogy önálló filmgyárat alapít. Két fivérével, Krupka Józseffel és Kovács Gusztávval 1915. február 15-én megkezdte a Krupka Filmgyár és Filmlaboratórium néven megindított vállalkozását. Az első időkben különösképpen szatirikus jellegű trükkfilmekkel tűnt fel. 1916-ban átvette két testvérének részét, és attól kezdve 1949. július 14-ig, az államosításig a Krupka házaspár vezette a vállalatot. Nem egészen egy évvel később meghalt. 2018 nyarán a Magyar Nemzeti Filmarchívum kérésére a Kerepesi temetőben lévő sírját a Nemzeti Örökség Intézete 01377/001/2018 számon örökre védetté nyilvánította.

Felesége Serfőző Mária volt, akitől lányai Piroska és Blanka. Nevelt gyermekei voltak Droppan Berta (Fridli Gyula későbbi felesége) és Gordán János filmlaboráns, aki Krupka egyik lányát vette feleségül.

1924-ben szemérem elleni erőszak miatt bíróság elé idézték. 1939-től a Színház- és Filmművészeti Kamara filmművészeti főosztályának egyik ügyvezetője volt.

Filmszerepei:

  1. Ma és holnap (1912) - inas
  2. Feleségem hű asszony (1912, szkeccs) - nagybácsi
  3. Gazdag ember kabátja (1912, szkeccs) - gazdag ember
  4. A gyilkos (1912, szkeccs) - Kerekes Tódor
  5. Krausz doktor a vérpadon (1913, szkeccs)
  6. Robinson Krausz (1913, szkeccs)
  7. Veisz Pista, a huszár (1913, szkeccs) - detektív
  8. Az apostol (1914) - Petőfi / Apostol
  9. Ne bántsd a magyart! (1914) - Istenes János
  10. Vitéz László (1917, szkeccs) - Vitéz László
  11. Az iglói diákok (1918) - pedellus
  12. A drótostót (1918)
  13. Alraune (1918) - Petersen tanárségéd
  14. Tilos a csók (1919) - belügyminiszter
  15. Tegnap (1919)

Rendező:

  1. Gazdag ember kabátja (1912, szkeccs)
  2. A gyilkos (1912, szkeccs)
  3. Asta Nielsen (1913, szkeccs)
  4. Weisz Pista, a huszár (1913, szkeccs)
  5. Robinson Krausz (1913 - egyes források szerint)

Forrás: Lajta Andor: A magyar filmlaboratóriumok története 1901-1961 (In: Filmspirál 24.) ♦ BFL ♦ FamilySearch (halotti)

Galéria