Kovács Emil

Kovács Gusztáv

Kovács és Faludi filmlaboratórium Kft.
filmlaboratórium, utómunka, filmgyártó

Kovács és Faludi laboratórium: Budapest, XIV. Gyarmat utca 39.
Kovács Gusztáv laboratórium: Budapest, XIV. Gyarmat utca 27.

Szinkronműterem: Budapest, XIV. Gyarmat utca 39/B.

A Hunnia Filmgyár tőszomszádságában létrehozott Kovács és Faludi filmlaboratórium kft. két évtizeden át az ország legnagyobb filmlaboratóriuma volt, amely a háború utáni filmgyártás egyik alappillére volt és amelynek továbbfejlesztett üzeme a ma is működő állami filmlaboratórium.

1926-ban alapította Kovács Gusztáv, aki eleinte az akkoriban felszámolás alatt levő Corvin-filmgyár elhanyagolt laboratóriumát bérelte ki. 1927 január 1-én Faludi Sándor betársult a cégbe. Az ő feladata a korszerűsítéshez szükséges tőke előteremtése volt, míg Kovács a szakmai vezetést végezte. A két társ közösen szerezte be külföldi útjaik során a szükséges új berendezési tárgyakat és a helyiségek átalakítását is maguk végezték. Teljesen új otthont teremtettek a laboratórium számára. Összeköttetésben álltak francia, angol és német gépgyárakkal, filmvállalatokkal, így 1930-ig fokozatosan modernizálták a laboratóriumot, amelynek akkor 10-15 dolgozója volt és amely akkor még első sorban a némafilmek feliratainak magyarítási munkáiból tartotta fenn magát.

1931 tavaszán a Kovács és Faludi cég felkészülten várta a megindulás előtt álló hangosfilmgyártást. Ekkor történt meg a vállalat második nagyszabású átalakítása. A vállalat elsősorban a szalagra benyomott feliratkészítés terén fejlesztette gépparkját modern berendezésekkel, többek között Kovács Gusztáv ez irányú több találmányával. 1931-ben átépítették az addigi szűk és korszerűtlen helyiségeket. Beszereztek egy új Debrie márkájú hívó- és szárítógépet, teljesen átalakították a vállalat hűtő- és fűtőberendezéseit, és elérték azt is, hogy naponta már 5-8000 métert tudott a laboratórium feldolgozni. Itt hívták elő a Magyarországon dolgozó külföldi produkciók negatívjait és készítették el az első kópiákat, valamint az exportra szánt szériapéldányokat. A vállalat eredményeit hamar elismerték Berlinben és Párizsban is.

A cég kereskedelmi hitele is egyre jobban emelkedett, aminek eredményeképpen új gépeket, berendezéseket szereztek be, így előbb-utóbb kicsinek bizonyult az új laboratórium területe is. A feliartbenyomó-üzem nemcsak a hazai piac, hanem már a külföld számára is dolgozott. Kovács Gusztáv találmányai, újításai fellendítették a laboratórium teljesítőképességét. A Photomut nevű felirati mutáció-készítő gép és más újdonságok olcsóbbá és gyorsabbá tették a munkát. Saját tervezésű berendezéseit francia, német, svájci, svéd laboratóriumok, valamint a Balkán szinte összes hasonló vállalkozása használta.

A szakmában csak KO-FA néven ismert laboratórium megalakulása után nem sokkal rövidebb-hosszabb filmek gyártásába is belefogott. Több tucat reklámfilmet készítettek, sőt 1928-ban "Tessék figyelni!" címmel állandó reklámsorozatot indítottak. Ez a cég volt az első, amely Magyarországon hangosfilm gyártására is berendezkedett. A laboratórium megszerezte egy magyar feltalálónak, Misik Sámuelnek hangosfilmre vonatkozó szabadalmát és tökéletesítette azt, hogy teljes erővel hozzáfoghasson a hangos felvételek készítéséhez, amelyeket a Corvin filmgyár némafilmre berendezett műtermében készítettek. Ők gyártottak Magyarországon először magyarnyelvű hangosfilmeket; ebben az időben készültek a Cselényi és Biller  Irén  mulatFekete  Pál énekel, Békeffy a hangosfilmről, Bura Sándor és cigányzenekara játszik, Honthy Hanna énekel, Szép Pongráczné krinolinja és még több magyar nyelvű rövidfilm, amelyeket Nevető Budapest összefoglaló cím alatt mutattak be a mozgószínházak. A szórakoztató filmek mellett híradófelvételeket is készítettek KOFATON fantázianév alatt. Időközben az újonnan megalakult Hunnia Filmgyár megvásárolta a Corvin-filmgyár telepét és így a két intézmény közvetlenül egymás mellé került. 

A Kovács és Faludi Labor Kelet-Európa legmodernebb francia gépekkel felszerelt üzeme volt. Napi teljesítménye kb. 20.000 méter, évi nyersanyagszükséglete évi másfélmillió méter film. 1938-ig 31 rövid magyar kultúrfilmet készített saját kis műtermében. Kovács Gusztáv szabadalmát képezték a szinkronizáló gépek és berendezések, felirat-benyomó gép, mutáció készítő fényíró gép, a Fotomut is. 1937-ben berendezkedett keskenyfilmek kidolgozására, gyártására és normálfilmekről való keskenyítésére, valamint 16 mm keskenyfilmről 35 mm normálfilmre való nagyítására. A laboratórium tökéletesen felszerelt, saját mechanikai üzemmel bírt. A laboratórium és az egész vállalat technikai vezetését Kovács Gusztáv végezte, míg az adminisztratív vezetés Faludi Sándor munkakörébe tartozott.

Tíz évig tartott a gyümölcsöző együttműködés Kovács Gusztáv és Faludi Sándor között, amikor az akkori fajvédelmi törvények arra kényszerítették a társakat, hogy szerződésüket és társas viszonyukat felbontsák. Faludi Sándor zsidó származása miatt 1941. decemberében megvált a KO-FA cégtől, amely azután ebben a formájában megszűnt. Cégbírósági döntés alapján Kovács 265.000 pengőt fizetett volt társának tulajdonrésze kivásárlása fejében. 1942 végén Kovács a háborús konjunktúrában felduzzadt munkák lebonyolítására a Gyarmat utca 27. számú telken új, háromszintes filmlaboratórium építésébe fogott.

Kovács Gusztáv az új filmlaboratórium elnevezését egy ideig Kovács és Faludi filmlaboratórium kft. utóda Kovács Gusztáv filmlaboratórium névre változtatta. 1943 decemberében Kovács Gusztáv filmlaboratórium néven nyitotta meg hivatalosan is cégét. A munkahelyeket úgy osztották el, hogy azok a filmmel való tevékenységsorozat logikus sorrendjét racionálisan kövessék. A földszinten történt a filmmásolás, hívás és szárítás, az első emeleten irodák, adminisztráció, telefonközpont kaptak helyet, valamint egy 34 férőhelyes házivetítő. A vetítésre kétszalagos Schilling-gyártmányú vetítőgép szolgált. Ezen az emeleten volt még a vegyszerraktár, a felirat-bejelölő helyiség, a lehallgató-szoba, valamint a szinkron- és trükkműterem. A második emeleten a keskenyfilm-üzem kapott helyet redukálógépekkel, vágószobákkal és külön erre a filmméretre kialakított vetítőteremmel. A nagykapacitású filmraktárt is itt helyezték el, aminek munkáját az épületben működő két különálló teherlift segítette. A teljes épületben önszabályozós klímarendszer működött, ami akkor egyedülálló volt a filmes szakmában. Amikor Kovács az új laboratóriumát szakmai közönség előtt bemutatta, büszkén számolt be vállalata működésének 16 évéről, amely idő alatt kb. 170 magyar, 30 német, 6 francia játékfilm, valamint 60 kultúrfilm labormunkáit készítette el, vagyis 20 millió méternél is több film futott le addig hívógépein. Az új filmlaboratórium ekkor 86 munkást és 12 tisztviselőt foglalkoztatott. A későbbi korok filmlaboratóriumi szakembereinek legnagyobb része itt, ezekben az üzemekben tanulta ki a szakmát és biztosította a háború utáni filmszakma létezését.

A német megszállás és a nyilasok rémuralma sok mindent tönkretett Kovács Gusztáv filmlaboratóriumában, amely adottságaival és modern berendezéseivel olyan volt, mintha csak háborúra tervezték volna. Pincéjében berendezett elegáns, légkondicionált házivetítője sokak életét mentette meg, akik biztonságos és kényelmes óvóhelyként használhatták azt családjukkal együtt, hiszen a labor saját áramfejlesztő-berendezéssel és jelentős ivóvízkészlettel rendelkezett. Itt élte át az ostromot Kovács Gusztáv és más laboratóriumi alkalmazott, valamint sok üldözött ember is. 1944 végén leállt minden munka a szomszédos filmgyárban, így a labor sem dolgozott már. Mivel azonban Zugló korábban szabadult fel, mint a város belseje, így itt már január elején bejött a Vörös Hadsereg és a zuglói üzemekben lassan megindult az élet. A kifosztott laboratóriumban két évig jóformán csak átmeneti állapotok uralkodtak. A háború után az újjáalakított magyar filmgyártás felosztotta a pártok között a filmgyárakat, egyedül a hatalmasra nőtt és a Hunnia életében kulcsszerepet betöltő filmlaboratóriumot nem tudták megszerezni, mivel az sosem volt állami tulajdonban. Egyetlen lehetőségként kínálkozott az, ha valamilyen módon likvidálják a tulajdonost. Kovácsot 1946 augusztusában vád alá helyezték és börtönbe zárták. Ezek után 1948 márciusában a Kommunista Pártnak jutott a laboratórium, amelynek vezetését Somló Endre, a régi Kovács és Faludi cég tisztviselője vette át, majd Szanyi Andor, aki más magánlaboratóriumok (pl. Seidl és Veres) államosításával elérte a géppark jelentős bővítését. A labor, amelynek kereskedelmi vezetője az egykori cég társtulajdonosa, Faludi Sándor lett, új nevet is kapott. Ez lett a Szivárvány filmlaboratórium, amely 1946 december 31-ével a Magyar Filmipari Rt. külön osztálya lett. Legelőszöris a gyorsan talpra állt magyar filmkölcsönzés számára kellett külföldi filmek feliratozását ellátni. A Hunniában 1945-ben forgatott két magyar film negatívjait és kópiáit is a Szivárvány dolgozta fel. 1947-ben a Magyar Film Iroda jóformán teljesen leállt üzemének berendezéseit áttelepítették a Gyarmat utcába. Ebben az időben a Szivárvány igazgatója Révai Dezső lett. Itt helyezték el a Mafirt Krónika szerkesztőségét is, hiszen a híradót most már itt adták ki. A laboratórium vezetője Volkmayer Antal, a régi kiváló szakember lett és a munkáslétszám is elérte már a száztizet.

A vállalatot 1948 augusztusában államosították és ekkor a laboratórium hivatalosan is beolvadt a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalatba. Az addigi Szivárvány elnevezés is megszűnt. 1949-ben itt készültek az első magyar színes dokumentumfilm (1949. május 1) és az első magyar színes játékfilm, a Ludas Matyi labormunkái is. 130 dolgozóval működött ekkor a laboratórium.

A laboratóriumot 1964-ben végleg megszüntették ezen a helyen és áttelepítették a 2. kerületben lévő Budakeszi út 51. alatt akkor épült hatalmas kiterjedésű épületrendszerbe, ahol ma is üzemel.

Saját gyártású filmjei:

  1. Hungária filmhíradó (1928, rövid)
  2. Országos cserkésznap (1928, riport)
  3. Cigánylakodalom (1928, rövid)
  4. Nemzetközi gyermeknap Csongrádon (1928, riport)
  5. A kérő (1928, rövid)
  6. Tessék figyelni! (1928-1930, reklámsorozat)
  7. Bihar vármegye Tűzoltó Szövetsége tűzoltóversenye (1928, riport)
  8. Tavasz a viharban (1929, a Filmipari Alap támogatásával)
  9. Száll a nóta... (1929, Hajnal Gyula Filmvállalatával)
  10. Az aranypáva (1929, rövid)
  11. Füst (1930)
  12. Budapesti hangos filmkabaré (1930)
  13. Nevető Budapest (1930)
  14. Ligeti dal (1936, rövid)
  15. A képek orvosa (1939, rövid)
  16. Budapest műemlékei (1939, rövid)
  17. Madonna a művészetben (1939, rövid)
  18. Magyar őstehetségek (1939, rövid)
  19. A régi Győr (1939, rövid, Paulovics és Karbán céggel)
  20. Énekelnek a kis matyók (1939, rövid)
  21. Az 500 éves Mezőkövesd (1939, rövid)
  22. Kövérek előnyben (1939, rövid)
  23. Beszélő kövek városa (Eger) (1939, rövid)
  24. Az állatvilág csodái (1939, rövid)
  25. A szentkorona gyöngyei (1939, rövid)
  26. A gyermek születésétől 1 éves koráig (1939, rövid)
  27. Tűz a pusztán (1939, rövid)
  28. A tél (1939, rövid)
  29. A pulyka (1939, rövid)
  30. Sportemlékek (1939, rövid)
  31. A lábbeli (1939, rövid)
  32. A kristály (1939, rövid)
  33. Az 1000 éves múlt (1939, rövid)
  34. A magyar divat (1939, rövid)
  35. A hernyók világa (1939, rövid)
  36. Mágiától a bűvészetig (1941, rövid)
  37. Házinyúl (1942, rövid)
  38. A chilei csalogány (1942, rövid)
  39. Föld és gép (1942, rövid)
  40. A magyar selyem (1942, rövid)
  41. A szem (1942, rövid)
  42. A len és a kender (1942, rövid)
  43. Zenélő tájak (1942, rövid)
  44. Szerelmes melódiák (1942, rövid)
  45. Esőcsepptől a tengerig (1942, rövid)

Forrás: Filmlexikon (Castiglione-Székely) ♦ Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Karlik Ágnes és Krupka Szilvia (Kovács Gusztáv lányainak) szóbeli közlése ♦ Magyar Film, 1942/48. ♦ Ifj. Horthy Miklós látogatása Kovács Gusztáv laboratóriumában (In: Képes Sport, 1944/3.) ♦ Filmművészeti Évkönyvek

Galéria