Kamarás Gyula

Karády Katalin

Kandó Gyula
ügyelő, naplóvezető

Születés: Savona (Olaszország), 1908. január 17.
Halálozás: Szentendre, 1968.

Eredeti neve: egerfarmosi Kandó Gyula
Szülei: egerfarmosi Kandó Gyula műszaki tanácsos, Jámbor Gizella
Nagybátyja: Kandó Kálmán villamosmérnök, feltaláló
Lakása: Budapest II. Bimbó út 26. (1932)

Bortnyik Sándor Műhelyében kezdte tanulmányait reklámgrafikusként 1928-ban. 1931-ben megnősült és fotóművész feleségével Párizsba ment. Eleinte reklámgrafikával foglalkozott, majd rajzfilmstúdióban dolgozott és színházi díszletfestőként kereste kenyerét. Anyagi nehézségek miatt azonban 1935-ben visszatértek Budapestre, majd 1938-ban ismét visszatértek Párizsba, s felesége fotóműterméből éltek. Az 1940-es német bevonuláskor kitoloncolták őket, Párizsból papírok nélkül öt napot utaztak marhavagonokban Budapestig. 1940-től a Magyar Film Irodában dolgozott grafikusként és részt vett a magyar rajzfilm megteremtésében. 1941-től filmgyári ügyelő, illetve naplóvezető. A nyilasuralom idején zsidó családok tucatjait bújtatták és mentették meg. Kandó a felesége által hamisított SS-karszalaggal Kassára ment, ahol az Auschwitzba tartó vonatokból sok száz embert menekített ki. A háború végét a Balaton környékén vészelték át. Orosz katonák szálltak meg náluk, hónapokig félelemben tartva a családot. 1947-ben családjával visszatért Párizsba, de 1949-ben úgy döntött, hogy visszamegy Pestre egzisztenciát teremteni, s az elképzelése az volt, hogy ha a megélhetés megvan, akkor családja követi őt. Terve azonban nem sikerült, a kommunista Magyarország végképp elszigetelődött Nyugat-Európától, így végül elvált feleségétől.

Párizsi tartózkodásai megerősítették benne a modern művészet iránti elkötelezettséget. Jó kapcsolatban állt az Európai Iskola művészeivel, így 1950-től kisebb megszakításokkal Szentendrén festőművészként élt. Felesége 2001-ben a szentendrei Képzőművészeti Gyűjteménynek ajándékozta dokumentumok kíséretében férje nála lévő alkotásait: festményeket, vázlatokat, alkalmazott grafikai terveket. A háború alatt tanúsított hősies magatartásukért 1999-ben felesége Jeruzsálemben átvette a Világ Igaza kitüntetést.

1932. augusztus 17-én vette feleségül Ata Kandó (szül. Görög Etelka, 1913. szeptember 17. Budapest) fotóművészt, akitől gyermekei: Tamás (sz. 1941), Júlia, Magdolna (sz. 1943).

Ügyelő:

  1. A cigány (1941)
  2. Az ördög nem alszik (1941)
  3. Dr. Kovács István (1941)
  4. Behajtani tilos! (1941-42)
  5. Éjfélre kiderül (1942)
  6. 5-ös számú őrház (1942)

Naplóvezető:

  1. Három csengő (1941)
  2. Lelki klinika (1941)
  3. Kétezerpengős férfi (1942)
  4. Estélyi ruha kötelező (1942)
  5. Őrségváltás (1942)

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon / Gondola / Terasz / wmn.hu / FamilySearch (házassági 1932)