Horváth László

Horváthy Elvira

Horváth Tivadar
színész

Születés: Budapest, 1920. március 19.
Halálozás: Leányfalu, 2003. április 30.

Díjai: Jászai Mari-díj (1956), Érdemes művész (1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1995)
Beceneve: Titi
Lakása: Budapest XII. Matyó utca

Dédapja operaénekes volt és édesanyja is az operaénekesnői pályán indult el. Gyermekszínészként kezdte, majd 1941-ben elvégezte a Színiakadémiát. 1942-ben a Nemzeti Zenedében is oklevelet nyert hegedű szakon. 1947-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténet-filozófia szakon szerzett diplomát. 1941-ben Szegeden, 1942-től Pécsett játszott, illetve egy ideig a budapesti Royal Revü Színházban is. 1945 után a Szabad, a Magyar, a Víg-, illetve a Belvárosi Színházban lépett fel. 1950-51-ben az Úttörő Színház, 1951-től 1957-ig a Vidám Színpad rendezője, majd 1957-1959 között a Fővárosi Operettszínház főrendezője. 1960-ban az újonnan megnyitott kísérleti zenés színházhoz, a Petőfi Színházhoz szerződött, melynek megszűntéig nagy lelekesedéssel vett részt legnagyobb musicaljeiben. 1964-től haláláig a Vidám Színpadon játszott és rendezett is. 1948-1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.

Sokoldalú, kísérletező, a középszert elutasító, maximalista művész volt, aki a prózai szerepektől az énekes szerepeken át a táncos darabokig sikeres alakításokat tudhatott magáénak. Egyike volt az első sanzonénekeseknek és musicalszínészeknek, akik a műfaj magyarországi megjelenésének ikonikus figuráivá váltak. Ő volt az "Egy szerelem három éjszakája" c. musical első Viktora, és a "Koldusopera" Leprás Mátyása. Sokat tett a Jégrevü, és általában a revü műfajáért, amely kezei alatt másodvirágzását érte meg a magyar színpadon. Rendszeres szereplője volt rádiójátékoknak, a Szabó családnak és kabaréknak, de az akkor induló televízióban is úttörő szerepet vállalt.

1949-től több filmben szerepelt, illetve televíziós produkciókban is játszott, egyik legemlékezetesebb alakítása volt az Állami áruház Klimkója, de többnyire epizódszerepekben láthatta a közönség. Egyik leghíresebb slágere, a "Párizsban szép a nyár", a Két vallomás (1957) c. film betétdala volt, a filmben azonban nem szerepelt. Egyik leghíresebb monológjából, az Andaxin kora címűből animációs film is készült.

Filmszerepei:

  1. Halálos tavasz (1939) - statiszta az estélyen
  2. Ne kérdezd, ki voltam (1941) - zenész a szállodában
  3. A cigány (1941) - Csicsei Sompi Lajos
  4. Muzsikáló május (1941, rövid)
  5. És a vakok látnak... (1943) - Balázs barátja
  6. Ördöglovas (1943)
  7. Ludas Matyi (1949) - színész
  8. Déryné (1951) - Balogh
  9. Gyarmat a föld alatt (1951) - statiszta katonaruhában
  10. Állami áruház (1952) - Klimkó
  11. A város alatt (1953) - Zederspitz
  12. Föltámadott a tenger (1953) - a Pilvax pincére
  13. Rokonok (1954) - hivatalnok
  14. A bűvös szék (1954, rövidfilm)
  15. Az élet hídja (1955) - Kicskó
  16. A csodacsatár (1956) - Filippo, a költő
  17. Dollárpapa (1956) - a főispán fia
  18. Fekete szem éjszakája (1958) - Georgina férjének, barátja
  19. Micsoda éjszaka (1958) - Willy
  20. Délibáb minden mennyiségben (1961)
  21. Májusi körhinta (1962, tévéfilm)
  22. A tizedes meg a többiek (1965) - Gutnacht, német tiszt
  23. És akkor a pasas... (1966) - német filmrendező
  24. Nem várok holnapig... (1967)
  25. Halálnak halála - Ez kecske c. jelenet (1969, TV film)
  26. Az ember tragédiája (1969, TV film)
  27. A halhatatlan légiós, akit csak péhovárdnak hívtak (1970) - színész
  28. Kapaszkodj a fellegekbe! (1971) - herceg
  29. Aranyborjú (1973, TV film) 2. rész
  30. Trisztán (1975, TV film)
  31. Elnökasszony (1976, TV film)
  32. Kojak Budapesten (1980) - konferanszié a bárban
  33. A végzet asszonya (1983, TV film) - Bakonyi Géza, Apa
  34. A varázsló álma (1986, TV film)
  35. Vörös vurstli (1991) - uzsorás

Ötlet:

  1. Napfény a jégen (1961)

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Film, Színház, Muzsika, 1961/5. ♦ Szabad Föld, 1987/32.