Fortuna Film Kft.

Fröhlich János

Fridli Gyula
operatőr, filmtechnikus

Születés: Budapest, 1901. április 23.
Halálozás: Budapest, 1959. június 5.

Névváltozatok: Friedl, Friedli
Szülei: Fridli Gyula, Szövényi Irén
Lakása: Budapest IX. Közraktár utca 94. (1921), IX. Közraktár utca 10. (1922-1928), X. Üllői út 120. (1929-1936), Pestszentlőrinc, Mackensen utca (1936-1943), IX. Thaly Kálmán u. 58. (1945), XXI. Háros út 54. (1954-1959)

1919-ben a Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd filmtechnikus lett. 1920-26-ig a Krupka filmlaboratóriumban, 1926-31-ig a Pedagógiai filmgyárban dolgozott. Ez utóbbinak laborvezetője volt. Eközben 1924-33 között a VIII. kerületi Horánszky utcai "Egyetemiek Mozgójának" gépésze is volt. Amikor a Pedagógiai filmgyár átalakult, a Magyar Filmiroda átvette. 1936-tól a MFI laboratóriumának vezetője volt, tagja volt a Filmkamara Technikai bizottságának és a Magyar Filmopertőrök Társaságának. 1945-ben nemkívánatos személy lett a munkahelyén. Igazolóbizottság elé került, ahol azzal vádolták, hogy németbarát volt, mivel tudott németül, így az MFI 1936-ban őt küldte Berlinbe az AGFA céghez nyersanyagvásárlás miatt. Noha semmilyen ítélet nem született ellene, mégis meghurcolták és elbocsátották. 1947-ben rövid ideig egy oktatófilmeket készítő vállalkozásnál dolgozott, amely hamarosan megszűnt. Ezután a Csepeli Vasműben segédmunkásként dolgozott és társadalmi munkában az ott dolgozó fiataloknak fotózással kapcsolatos labormunkákat tanított. Keresete igen alacsony volt, így  alkalmi munkákat, gyermekfotózást és Csepel-Háros mozijában filmvetítési feladatokat is vállalt. Rövid ideig a Szent László kórház barakképületeinek bontásán segédmunkásként is dolgozott, majd 1954-től haláláig a MOKÉP egyik filmraktárosa volt. Politikai megbélyegzését családja is megsínylette, egyik leányát nem vették fel egyetemre, feleségének pedig takarítónői állással kellett beérnie. A kitaszítottság érzése és a szeretett szakmájától való eltiltás megviselték egészségét. Lelkileg összetörve, hosszú szenvedés után hunyt el 58 éves korában.

1928-ban feleségül vette Droppán Bertát, akitől gyermekei: Éva (1929), Magdolna (1930) és Ildikó (1946). 1952-ben elvált, majd 1954-ben újra nősült, amikor Szigetszentmiklóson Szálka Máriát vette el.

Számos oktatófilmet és orvosi műtétet fényképezett. Sokoldalú filmesként ismerték, aki szerette a bonyolult feladatokat. Ügyes inzert-, trükk-, reklám- és riport-operatőr volt. Emellett szívesen hódolt szenvedélyének, az állófényképezésnek is, amellyel díjat nyert több fotókiállításon. Fényképezett a Képes Sportnak, főleg futballmérkőzésekről. 1939 februárja és 1942 augusztusa között a Magyar Világhíradó belföldi eseményeinek egyik operatőre volt, több állami protokolleseményt is rögzített. 1938-ban a Budapesten megrendezett Eucharisztikus Kongresszuson az MFI operatőreként a Szent Jobb körmenetet fényképezte. Szívesen szárnyai alá vette és tanította a Filmirodába kerülő fiatalokat, közöttük Hegyi Barna operatőrt is.

Forrás: Székely-Castiglione Filmlexikon ♦ FamilySearch (halotti) ♦ BFL (igazolóbizottsági) ♦ Képes Sport, 1944. ♦ Filmművészeti Évkönyv 1929, 1930 ♦ Kovács Istvánné Fridli Ildikó (lánya) szíves közlése ♦ Magyar Film, 1939/3.