Eiben István

Eissen Annie

Eisemann Mihály
zeneszerző

Születés: Paripás (ma: Szerbia) [más forrás szerint: Budapest], 1898. június 19.
Halálozás: Budapest, 1966. február 15.

Szülei: Eisemann Mihály kántortanító, Payerle Éva
Eredeti neve: Egresi Eisemann Mihály László
Lakása: Budapest VIII. Szeszgyár utca 17. (1924), II. Bimbó út 3. (1933-1966)

Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni, gyermekkorában kezdett hangszeren játszani. Gimnáziumi tanulmányaival egyidőben Varga Vilmától, Liszt egyik tanítványától tanult zongorázni, megpróbálkozott a zeneszerzéssel, valamint mozikban zongorázott. A budapesti egyetemen jogot tanult, érdeklődése azonban a zene felé vonzotta. A Zeneakadémián három éven át Weiner Leó, Kodály Zoltán és Siklós Albert tanítványa volt. Tisztviselőként dolgozott, majd 1923 és 1927 között bárzongorista volt a Stefánia úti Admiral bárban, ahol Harmath Imre szövegíró fedezte fel. Első szerzeményei 1927-ben jelentek meg, Szeret-e még? és Lesz maga juszt is az enyém című daluk néhány hét alatt Eisemann nevét is országosan ismertté tette. A harmincas, negyvenes évek egyik legismertebb operettszerzője volt (Miss Amerika, Alvinci huszárok, Zsákbamacska, Egy csók és más semmi, Én és a kisöcsém, XIV. René, Fekete Péter, Vad­virág, Cirkusz csillaga, Ma éjjel szabad va­gyok, Ezüstmenyasszony, Meseáruház, stb.). A Zsákbamacska, Egy csók és más semmi, Én és a kisöcsém és a Mese­áruház Európa minden városában színrekerült. 1945 után ismét bárzongorista lett, főleg kávéházakban zongorázott (Bécsikapu, Pest-Buda, Old Firenze).

1924. december 17-én feleségül vette Husz Ilona tanítónőt, akitől lánya Erzsébet.

Legsikeresebb filmzenéje a Hyppolit, a lakáj, de más magyar és külföldi (Die Schwebende Jungfrau, Es flüstert die Liebe) filmekhez is írt zenét.

Zeneszerző:

  1. Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német)
  2. Kísértetek vonata (1933, magyar-román)
  3. A miniszter barátja (1939)
  4. Vadrózsa (1939)
  5. Egy csók és más semmi (1940)
  6. Tokaji aszú (1940)
  7. Édes ellenfél (1941)
  8. Kölcsönkért férjek (1941)
  9. Heten, mint a gonoszok (1942, Michael Jaryval)
  10. Családunk szégyene (1942)
  11. Makrancos hölgy (1943)
  12. Bástyasétány hetvennégy (1974)
  13. Kísértés (1977)
  14. Felhőjátk (1984)
  15. Én és a kisöcsém (1989, TV film)
  16. Hippolyt (1999)

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch (házassági 1924 halotti) ♦ Wikipedia

Galéria