Bródy István

Buday Tusi

Buday Dénes
zeneszerző

Születés: Budapest, 1890. október 8.
Halálozás: Budapest, 1963. október 19.

Teljes neve: Buday Dénes József Mihály
Szülei: dr. Buday József filozófus, egyetemi tanár, Mihalovits Emília
Lakásai: Budapes, II. Csalogány utca 13. (1918, 1930), Budapest, VI. Dalszínház utca 10. (1927), V. Királyi Pál utca 10. (1963)

Budán született, és ez a romantikus környezet meghatározta műveinek hangulatát is. Gyermekkorától kezdve zeneszerzői ambíciói voltak. Már tizennégy éves korában zenés darabot írt iskolája számára. Gyakran látogatta kabarék, zenés színházak műsorait. A középiskola elvégzése után azonnal a Zeneakadémián folytatta tanulmányait. A Zeneakadémián Hubay Jenőnél és Mambrány Gyulánál hegedülni, Koessler Jánosnál zeneszerzést ta­nult. 1915-ben az Apolló Kabaré ze­nei vezetője volt. Igazgatóként két ízben is vezette az Apolló kabarét, majd öt évig Bécsben élt. Nemcsak dalokat írt, de tanulmányait is folytatta. Ott adták elő egyetlen operáját Loreley címen. 1919-től öt évig a bécsi Scala Verlagnál zenedramaturg, 1924-es hazatérése után zeneszerző. Szá­mos operettet írt (Diákszerelem, Csodatükör), de igazán népszerűvé sanzonjaival vált, ebben a műfajban ő volt a leg­sikeresebb. Új, izgalmas lehetőség volt számára a meginduló rádiózás. Barátaival hosszú időre felejthetetlenné váltak – élő adásban – a Hetényi-Buday-Sebő trió műsorai. Tevékenységének java része a hangosfilm első évtizedére esik. Német nyelvű műveinél szerzőként Dénes von Buday néven ismerik. Muzsikája jellemzően lírai, de nem szentimentális.

Háromszor nősült: 28. születésnapján, 1918. október 8-án vette feleségül Horváth Idát, akitől megözvegyült. Második feleségét, Kovács Erzsébetet 1927. április 30-án vette el először, tőle 1928. november 30-án elvált, majd 1930. szeptember 28-án újból feleségül vette.

Számos magyar és német filmhez (Napsütésben, Nizzai virágok, Premier) írt zenét, a Férfihűség és a Kalotaszegi madonna óriási sikeréhez nagyban hozzájárult fülbemászó muzsikája. Gyakran dolgozott Daróczy József producernek: Daróczy cégének, a Hajdú Filmnek a produkcióit többnyire ő hangszerelte (Végre..., Igen vagy nem?, Miért?, Férfihűség, stb.). A háború előtt és alatta részt vett olyan filmek munkálataiban, amelyek a hazafias érzelmekre alapozva a háborúban való részvételre buzdítottak, pl. a Magyar feltámadás, amely Horthy Miklós azt üzente címen is ismert volt, emiatt később évekig mellőzték. Mellőzésének éveiben a Rádiónál is dolgozott, és szórakozóhelyeken zongorázott. Művei életének utolsó három évében szólalhattak meg újra. 1947-ben a Valahol Európában zenéjét is ő alkotta, ezután még egyszer, 1956-ban írt filmzenét (Ünnepi vacsora). Szereplőként az 1944-ben forgatott A hangod elkísér című rövidfilmben látható.

Első felesége Horváth Ida (házasságkötés: 1918 október 8.) korán meghalt. Második felesége Kovács Erzsébet (házasságkötés: 1927 április 30).

Zeneszerző:

  1. Mámi (1937, Sándor Jenővel)
  2. A 111-es (1937, Szűcs Jánossal)
  3. Az ember néha téved (1937)
  4. 13 kislány mosolyog az égre (1938)
  5. Varjú a toronyórán (1938)
  6. Tiszavirág (1938, magyar-német)
  7. Magyar feltámadás (1938-39)
  8. Áll a bál (1939)
  9. Igen vagy nem? (1940)
  10. Hazafelé (1940)
  11. Elkésett levél (1940)
  12. Végre... (1941)
  13. Cigarettafüst (1941, rövid)
  14. Miért? (1941)
  15. Szerelmi láz (1942)
  16. Férfihűség (1942)
  17. Gyávaság (1942)
  18. Szakítani nehéz dolog (1942)
  19. Üzenet a Volga-partról (1942)
  20. Egy szív megáll (1942)
  21. Pista tekintetes úr (1942)
  22. Tilos a szerelem (1943)
  23. Kalotaszegi madonna (1943)
  24. Nászinduló (1943)
  25. Zörgetnek az ablakon (1943)
  26. A hangod elkísér (1944, rövid)
  27. Valahol Európában (1947)
  28. Ünnepi vacsora (1956)

Zenei vezető:

  1. Zenélő malom (1943, zenei vezető)

Filmszerepe:

  1. A hangod elkísér (1944, rövid) - karmester

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Wikipedia ♦ FamilySearch (házassági 1918 1927 1930 halotti)