VESZÉLYBEN A POKOL

Lauen des Satans (német), Die Hölle in Gefahrt (osztrák),

Alkotók

Balogh Béla rendező
Boross Mihály író (szatíra)

Szereplők

Bánky Vilma Aurora
Kürthy Erzsi démon
Petrovich Szvetiszláv Harry
Sarkadi Aladár Jónás
Sugár Károly Belzebub
Vándory Gusztáv Józanész
Margittay Gyula  

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer
Gárdos Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Gárdos Jenő gyártó és amerikai forgalmazó
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1921. augusztus 23 (Uránia) sajtóbemutató
1921. november 19. (Kamara bemutató
1922. (Capitol, New York) bemutató
1923. augusztus 14. (Bécs), 2100 méter (Bécs) bemutató
159/1921, - 16 éven felülieknek,  2146 méter cenzúra

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 6 felvonásos, hossza a 159/1921 számú O.M.B. határozat szerint 2146 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1921/47, 48
  • Mozihét, 1921/33
  • Színházi Élet, 1921/47, 48
  • Mozihét, 1921/33, 35 (sajtóbemutatóról), 1922/15 (New yorki bemutató)
  • Film-Ujság, 1921/16, 24, + december 9. MB???
  • Pesti Hírlap, 1921. november 19.
  • Pesti Napló, 1921. november 19.
  • Világ, 1921. augusztus 23., november 19.
  • Belügyi Közlöny, 1921/46. 2008. p.
  • Mozi Ujság (Kecskemét), 1922/17
  • Paimann’s Filmlisten, 1923/379, 384; Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 13. p.
  • Lenkei Zsigmond: A mosolygó mozi. Bp. 1931. 31-32. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 52. p.
  • Radó István: Balogh Béla. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 47-49. p.
  • Lenkei Zsigmond: A mosolygó mozi ??? 31. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  360. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 142., 148-149., 218. p.
  • Szepes Mária: Emberek és jelmezek. Bp. 1998. 98-99. p.

Tartalom

A cselekmény újszerű és bizarr: a pokol hatalmas üzemének központjában Belzebub a bűnök szerint osztja ki a büntetéseket, mikor az örök Démon jelenik meg. Az ördögök közt nagy mozgolódás támad, midőn a "Nőt" a trónus elé vezetik, maga Belzebub sem tud ellenállni szépségének és megcsókolja. A földi csók hatása alatt a pokol fejedelme elveszti szarvait és így megáll az üzem. Az alvilág tudósai nem tudják megoldani a problémát, hogy miként kell visszaszerezni a szarvakat, mire a régi időktől fogva itt sínylődő Józanész láncaitól megszabadulva azt tanácsolja Belzebubnak, hogy menjen a földre és nősüljön meg, ha új szarvakat akar. Belzebub megfogadja a tanácsot, és Jónás és a Józanész a földre megy. Itt hozzálátnak feleséget keresni: hosszas bolyongás után Jónásnak sikerül Aurorát felfedezni. A leány egy fiatal íróba, Harryba (Petrovich) szerelmes, anyja azonban az író színdarabjának sikerétől teszi függővé a házasságot. Jónás mesterkedése folytán a színdarab megbukik és így a dúsgazdag Belzebubé lesz a leány. Ez mindent elkövet, hogy felesége megcsalja a titkárnak fogadott Harryval, a tiszta nőt azonban nem tudja rossz útra téríteni. Belzebub erre azt hiszi, hogy Aurora szereti őt és már le akar mondani szarvai megszerzéséről, amikor megjelenik a pokol küldöttje és visszaviszi, mert a határidő lejárt. Belzebub a pokolban értesül arról, hogy szarv nélkül nem lehet többé fejedelem, csak szolga, el akar búcsúzni híveitől, és visszatérni a földre, ahol a leghűbb feleség várja, de ekkor hirtelen kinőnek homlokán uralkodásának elengedhetetlen jelei, és a pokol újra teljes üzemben működhet. Az történt ugyanis, hogy Belzebub távozása után egy évvel Harry és Aurora egymáséi lettek. Belzebub elkeseredetten foglalja el helyét a trónon és folytatódik tovább a bűnösök felvonulása. (Színházi Élet, 1921/47)

Short English content: Beelzebub king of the underworld can not resist the beauty of an earthly woman and kisses her. Because of this earthly kiss he loses his horns. Scientists suggest him to go to the Earth and get married if he wants  new horn. He accepts the advice and goes to the Earth. He is in love with a beautiful young girl, Aurora but she is in love with a young writer, Harry. Her mother however agrees to their marriage if only the Harry’s play will be successful. Due to the machinations of the devils the play fails so the girl will be the wealthy Belzebub’s wife. In order to have new horns Belzebub wants Aurora to cheat him with his secretary, Harry. But the woman is faithful. The deadline expires, Beelzebub have to return to hell, but he can’t be king without horns. He was about to return to his beautiful wife, but then suddenly his horns grow over his forehead, indicating that Aurora cheated him with Harry. Beelzebub desperately occupies his place on the throne.

Érdekességek

  • A film egy amerikai magyar finanszírozásában készült, s bemutatták New Yorkban, a 2000 férőhelyes Capitol moziban.
  • A pokolbeli jeleneteket éjjel kellett leforgatni, erről Balogh Béla így ír: "Külföldön például a pokol felvételeit ugy eszközölték volna, hogy fekete schirtinggel elsötétítették volna az egész műtermet, villanyáramban annyi erősség állott volna rendelkezésre, amennyi kell és nappal, nyugodt munkával készült, volna el ez a nehéz feladat. Nálunk a nappali őrült hőség miatt, sötét schirting hiányában, éjjel kellett a felvételeket megcsinálnunk." (Színházi Élet, 1921/48) 
  • A premieren a kísérő zenét Fricsay katonai zenekar játszotta.

Galéria

Vélemények

„Második film egy teljesen újszerű hatalmas szatirikus játék volt, címe Veszélyben a pokol". A filmszcenáriumot Boross Mihály írta, akinek ez első nagyobb filmszcenáriuma. A kitűnő író, akinek nem egy regénye jelent már meg, egész új feladatokat oldott meg ebben a hálás sujetben.Bizarr ötletek, aranyigazságok sorakoznak színesen,mozaikszerűen egymás mellett, hogy művészi egészt alkossanak. A pokolt mint hatalmas modern nagy üzemet állítja be, ahol Belzebub( Sugár), oszt büntetést a földi vétkesekre. Ide kerül az örök (Kürthy Erzsébet), akinek csókja, megfosztja Belzebubot szarvaitól és ezek által hatalmától. Megáll az üzem. Nagy kavarodás, senki sem tud tanácsot adni, míg a pokolban sínylődő Józanész (Vándory G.) ezt a tanácsotnem adja, hogy Belzebub menjen fel a földre, nősüljön meg és akkor rövidesen visszakapja szarvait. Ezzel a bizarr gondolattal indul meg a darab, aminek minden egyes jelenete tele van a legfinomabb,legigazibb megfigyelésekkel,humorral és éles szatiraval. A filmet Balogh Béla rendezte. A grandiózus sujet egy hatalmas rendezői egyéniséget kivánt meg és Balogh Béla hallatlan rutinjával, páratlan technikai készségével a várakozásnak megfelelően oldotta meg ezt a nehéz feladatot. Jól megérdemelt zajos sikerében színészei, Petrovich, Sugar, Vándory, Bánky Vilma, Kürthy Erzsébet osztozkodtak.” (Mozihét, 1921/35)

„Veszélyben a pokol. E címen ma este egy bizarr, hatfelvonásos új magyar filmet mutattak be az Urániában a szakközönség és a sajtó meghívott képviselői előtt A film ötletének eredetisége, felépítésének új módja s a színészek játéka révén a legnagyobb figyelmet érdemli meg, s szenzációt keltett a bemutatón megjelent szakközönség előtt. Az örök nő és az örök férfi küzdelmét hozza meglepő fantasztikus háttérben s az ördög-ember egybefonódott alakját abszolút irodalmi eszközökkel rajzolja elénk. Magyar film ilyen technikai kivitelben még nem készült. A legnagyobb magyar filmszínészek: Petrovich Szvetiszláv, Vándory Gusztáv, Sugár Károly, Sarkadi Aladár, Molnár és két új filmstar, a ragyogó szépségű Kürthy Erzsi és Bánky Vilma, a legzseniálisabb magyar filmrendező, Balogh Béla munkájához teljesen méltó a film szövege, amelyet Boross Mihály, a Világ munkatársa irt. Boross Mihály, aki fantasztikus tárgyú írásaival már nem egyszer feltűnt, e filmjével kétségen kívül nagy sikert arat, de a sikerből méltán rész illeti Balogh Bélát, a rendezőt és nem kisebb elismerés Gárdos Jenőt, az amerikai magyar filmvállalkozót, aki szokatlan nagy anyagi áldozatokkal tette lehetővé, hogy ez a reprezentáns magyar film megszülethessék. A film Gárdos-Balogh márkávaI most indul külföldi útjára. Az új amerikai-magyar filmtársaság máris egy újabb Boross-film előkészítésén dolgozik.” (Világ, 1921. augusztus 23.)

(A Kamarában) a mai premier minden eddigi sikernél zajosabbat igér. A Balogh Béla rendezésében készült magyar film, a Veszélyben a pokol bizarr, eddig filmen még nem látott ötletes tárgyú, teljesen újszerű s igy érthető, hogy a Kamara jövő heti előadásaira alig kapható már jegy. Boross Mihály kitűnő ötletei Balogh Béla mesteri kezében elsőrangú földolgozásra találtak. A szereplők, élükön a közönség kedvencével, Petrovich-csal, a legjobbat nyújtják és a filmet forgalomba hozó Star idei nagyszerű sikereit gyarapította. A film, mint hírlik, már Newyorkban is óriási tetszést aratott és a legnagyobb newyorki színházak a legközelebbi játékrendjükre már elfogadták. Ez a körülmény fényesen igazolja a gyárnak, rendezőnek, írónak és színészeknek legszebb sikerét. A művészi kísérő zenét Fricsay katonai zenekara szolgáltatja. (Pesti Hírlap, 1921. november 19.)