TWIST OLIVÉR

Tartalom

„A gazdag Leeford Eduard, miután felesége hűtlenül elhagyta, egy Flemming Ágnes nevű fiatal lány szerelmében talál vigaszt. Leeford Amerikába siet felesége után, hogy azt válásra kényszerítse, de útközben súlyos beteg lesz. Halálos ágyán kitagadja feleségét és fiát Edwardot, s minden vagyonát Flemming Ágnesre, s annak születendő gyermekére hagyja. Ágnes Leeford halála hírére, hogy szégyenét szülei elől elrejtse, eltűnik hazulról, és nyoma vész. Leefordné megtámadja a végrendeletet, de a törvényszék elutasítja kérését, s úgy dönt, hogy csak akkor száll Leefordnéra a vagyon, ha Flemming Ágnes vagy gyermeke tíz éven belül, vagyis 1827 szeptember 27-ig nem jelentkezik. Telnek az évek. Leefordné halála után fia Londonba kerül. Gonosz társaságba keveredik és Monks néven egy tolvajbanda tagja lesz. Fagin, a banda feje pénzeli egy ideig a könnyelmű fiatalembert a nagy örökség reményében. Közeledik a végzetes dátum, s már-már úgy látszik, hogy  Monks nyomorúságos napjait hamarosan a gazdagság napjai követik. Ekkor veti a sors a tolvajbandához a kis Twist Olivért, egy 9 éves kisfiúcskát, aki az éheztetés és rossz bánásmód elől megszökött a southamptoni árvaházból és gyalogszerrel érkezett Londonba. Fagin terve, hogy tolvajt faragjon belőle. Mikor Monks meglátja a gyermeket, megdöbbenéssel veszi észre, mennyire hasonlít édesapjához. Gonosz sejtelmei támadnak, kíváncsi a gyerek múltjára, de a véletlen ismét elragadja útjából. Olivért elcsípik a rendőrök a két csirkefogó helyett, akik egy Brownlow nevű gazdag urat lopnak meg az utcán. A gyermek, akinek ártatlansága kiderül, Brownlow házába kerül, aki megdöbbenve figyeli az arcát, annyira hasonlít elhunyt barátjához, Leeford Eduardhoz. Ezalatt Fagin és bandája attól félnek, hogy Olivér elárulhatja őket. Rábírják a szép Náncsit, a banda egyik tagjának, Sikesnek a kedvesét, hogy lopja vissza Olivért. A terv sikerül, és Olivér ismét Fagin körmei közé kerül. Monks most már nyugodtan fog a kutatáshoz. Kétségtelenül megbizonyosodik arról, hogy Olivér valóban a féltestvére, az örökség jogszerű tulajdonosa, de nagy rémületére azt is megtudja, hogy apja írott végrendeletet hagyott hátra, melyet Brownlow úr őriz. Megbízza Fagint, hogy szerezze meg a végzetes írást. Fagin Sikest béreli fel a lopással, aki Olivért, mint legkisebb gyermeket viszi magával, hogy a villa kis ablakán bemászva, legyen segítségére a betörésben. A gyermek kétségbeesetten könyörög, hogy ne kelljen bűntársává válnia, de Sikes pisztollyal és veréssel kényszeríti rá. A bűntény mégsem sikerül, a házbeliek puskát ragadnak, és megsebesítik az ablakon bemászó fiút. Sikes elmenekül, és a gyermek ismét Brownlowék házába kerül. Monks értesül a történtekről, dühében leleplezi titkát Fagin előtt: vissza kell szerezni a gyermeket minden áron – élve vagy halva. Náncsi véletlenül meghallja, minő veszedelem fenyegeti Olivért, Felkeresi Brownlowékat, és elárulja a rettenetes tervet. Fagin tudomást szerez az árulásról és megparancsolja Sikesnek, hogy ölje meg kedvesét. A gyilkosság véget vet a banda garázdálkodásának. Sikes menekülés közben halálos baleset áldozata lesz. Fagint elfogják és halálra ítélik. Monks remegve olvassa végzetes híreket, de nem bír ellenállni a vagyon csábításának: szeptember 27-én megjelenik a közjegyző irodájában, ahol reményei szerint elfogadják örökségi igényét. A közjegyzőhöz azonban Brownlow és Olivér is megérkeznek, és Monks dühös rémülettel látja, hogy bűnös harca az örökségért kudarcot vallott. Fagin utolsó órájában megtér, és Olivér kérésére azt is megvallja, hogy hová rejtette a gyermek származását igazoló okiratokat, melyeket Monks bízott rá." (Uránia – Színház műsora)

Tartalomleírás a fennmaradt kópia alapján:
(a dőlt betűs rész a film elveszett 4. és 5. felvonásának tartalma)
Leeford Eduárd kitagadott fia gonosz társaságba keveredik és Monks néven egy tolvajbanda tagja lesz. Fagin, a banda feje pénzeli egy ideig a könnyelmű fiatalembert a nagy örökség reményében. Már-már úgy látszik, hogy Monks nyomorúságos napjait hamarosan a gazdagság napjai követik. Ekkor veti a sors a tolvajbandához a kis Twist Olivért, aki az éheztetés és rossz bánásmód elől megszökött a southamptoni árvaházból és gyalogszerrel érkezett Londonba. Monks döbbenten látja, hogy a gyermek mennyire hasonlít apjához. Gonosz sejtelmei támadnak, attól tart, hogy Olivér a féltestvére, apja vagyonának jogos örököse. Nyomozni kezd a kisfiú múltja után, de a véletlen ismét elragadja útjából a gyermeket. Olivért elcsípik a rendőrök két csirkefogó helyett, akik az utcán meglopnak egy Brownlow nevű gazdag urat. A gyermek, akinek ártatlansága kiderül, Brownlow házába kerül, aki megdöbbenve figyeli a kisfiú arcát, mert annyira hasonlít elhunyt barátjához, Leeford Eduardhoz. Ezalatt Fagin és bandája attól félnek, hogy Olivér elárulhatja őket. Rábírják a szép Nancyt, a banda egyik tagjának, Sikesnek a kedvesét, hogy lopja vissza Olivért. A terv sikerül, és Olivér ismét Fagin körmei közé kerül. Monks közben kétségtelenül megbizonyosodik arról, hogy Olivér valóban a féltestvére, az örökség jogszerű tulajdonosa, de nagy rémületére azt is megtudja, hogy apja írott végrendeletet hagyott hátra, melyet Brownlow úr őriz.
Monks megkéri Fagint, hogy szerezze meg a végzetes írást. Fagin Sikest béreli fel a lopással, aki Olivért, mint legkisebb gyermeket viszi magával, hogy a villa kis ablakán bemászva, legyen segítségére a betörésben. A gyermek kétségbeesetten könyörög, hogy ne kelljen bűntársává válnia, de Sikes pisztollyal és veréssel kényszeríti rá. A bűntény mégsem sikerül, a házbeliek puskát ragadnak, és megsebesítik az ablakon bemászó fiút. Sikes elmenekül, és a gyermek ismét Brownlowék házába kerül. Monks értesül a történtekről, dühében leleplezi titkát Fagin előtt: vissza kell szerezni a gyermeket minden áron – élve vagy halva. Nancy véletlenül meghallja, milyen veszedelem fenyegeti Olivért, Felkeresi Brownlowékat, és elárulja a rettenetes tervet. Fagin tudomást szerez az árulásról és megparancsolja Sikesnek, hogy ölje meg kedvesét.
A gyilkosság után Sikesnek menekülnie kell. Eközben látomások gyötrik, minek következtében halálos baleset áldozata lesz. Fagint elfogják és halálra ítélik. Monks remegve olvassa végzetes híreket, de nem bír ellenállni a vagyon csábításának: szeptember 27-én megjelenik a közjegyző irodájában, ahol reményei szerint elfogadják örökségi igényét. A közjegyzőhöz azonban Brownlow és Olivér is megérkeznek, és Monks dühös rémülettel látja, hogy bűnös harca az örökségért kudarcot vallott. Fagin, akit halálra ítélnek, az utolsó órájában megtér, és Olivér kérésére azt is megvallja, hogy hová rejtette a gyermek származását igazoló okiratokat, melyeket Monks bízott rá. 

Short English content: „After having been deceived by his wife, rich Edward Leeford found consolation in the love of a young maiden: Agnes Flemming. He tries to compel his wife to get a divorce, to be able to marry Agnes Flemming. He leaves his whole fortune to Agnes Flemming and her child, yet to be born. Mrs. Leeford opposes the validity of the will, but the court finds against her – only one stipulation is added: that, if within ten years, i.e. September 27th, 1927, Agnes Flemming or her child have not applied for the bequest, the fortune shall pass to Mrs. Leeford or her child, provided no other written testament is produced by then. Mrs. Leeford dies, her son goes to London, gets into bad company, and under the assumed name of Monks becomes a member of a gang of thieves. Fagin, the leader of the gang, supplies him with money, hoping to reimburse himself when the large inheritance comes along. Soon it will be the 27th of September 1827. Fate throws the little, nine-year-old Oliver Twist into the arms of the gang of thieves. Monks notices with fear the likeness of the boy with his father. He convinces himself that Oliver is his half-brother and therefore the lawful heir, but, at the same time he learns of the existance of a second testament of his father which is in the possession of his father’s friend Brownlow. Sikes, also a member of the gang of thieves, is to steal the testament from Brownlow with the help of the little Oliver. The burglar is frustrated. Sikes escapes, but he had to leave the little Oliver behind him in the house of Brownlow. The murder of Nanette instigated by Fagin brings about the end of the gang. On the 27th of September 1827 Monks learns at the Public Notary that all his wily struggles for the inheritance have been in vain." (Corvin-Film-A.G. Budapest négynyelvű szórólapja)

Érdekességek

A filmet a Tanácsköztársaság idején kezdték forgatni, de valószínüleg csak annak bukása után fejezték be.

Galéria

Vélemények

„Dickens örökszép regényéből, a Twist Olivér című klasszikus irodalmi mesterműből készült. Vajda László filmdramaturgi zsenije ezt a témát is páratlan filmszerű biztonsággal ültette át a vászon számára. Garas Márton pedig, aki ezt a kétségkívül litteráris értékű filmet rendezte, méltó társa volt a szcenírozónak a regény megelevenítésében. Mindannyiunk felejthetetlen szép olvasmánya, amelynek alakjai képzeletünkben testet öltöttek, most, hogy a világhírű mű filmváltozatában került elénk, még szebbnek, még klasszikusabbnak, még áhítottabbnak tűnik. A nagynevű angol humorista ez egyik legjellegzetesebb munkája a maga minden drága részletével pergett le előttünk a filmen, amely stílusosan oldotta meg a transzponálás nehéz munkáját. Ahogyan ezt a film elénk tárta, úgy képzeltük el Twist Olivér bájos alakját, a lelketlen, uzsorás Fagint, a brutális Sikest, a bűnbe sodródott, de alapjában véve jószívű Náncsit s a többieket is mind mind, akik elevenen éltek képzeletünkben. Lubinszky Tibor, Törzs Jenő, Fenyvesi Emil, Szőreghy Gyula, Almási Sári és Z. Molnár László tolmácsolják az irodalmi filmet csupa ambícióval, szeretettel és nagy művészettel. Nem volna teljes az ismertetésünk, ha nem emlékeznénk meg Márkus Lászlóról, aki a film díszleteit tervezte. Az ő nagyszerű tudása és művészete látszik meg a harmonikus és stílusos interiőrökön, nemkülönben a szereplők korhű kosztümjein is.” (Mozihét, 1919/14)

„Dickens regényéből mesterien filmrevitt „Twist Olivér” olyan őszinte és nagy sikert aratott az elmúlt, héten a Mozgókép-Otthonban, hogy az Igazgatóság továbbra is műsoron tartja.” (Pesti Hírlap, 1919. október 7.)

"Erről a darabról csak szépet és jót lehet írni. Garas Márton, a kitűnő rendező, egész énjét vitte bele e darabba, amely tele van költői finomsággal. Gondos drámai fordulatokkal változatos, szenzációs jelenései tökéletessé teszik a drámát, amelynek jellegzetessége, hogy főszerepét a bájos és közkedvelt Lubinszky Tibor játszotta. Törzs Jenő, Szöreghy Gyula és Z. Molnár László brillíroztak szerepeikben, egyik felülmúlta a másikat. A nők közül Almási Sári tűnt ki drámai erejű játékával." (Képes Mozivilág, 1919/20. november 2.)

„— Dickens a filmen. A szív drága értékeinek, a kiapadhatatlan szeretetnek és jóságnak regényíró apostola Dickens, akivel való ismeretkötésünk ifjú korunknak legmélyebb élménye. A nagymester írói fiatalsága műló századok után is üdén és tisztán gyermeki és a sorok, amelyek az ódon angol főváros utcáin kalauzolnak bennünket friss hatóerővel ringatnak még ma is. És a nagy varázsos pedagógus regények sorában a Copperfield Dávid mellett a Twist Olivér vigaszosan bús meséje fogja meg szívünket legerősebben. Az önzés rozsdájától fogott miliőben drágakő a kis szenvedő Olivér változatlan jósága. Ezt a megható drámasort most a magyar filmművészet vásznon vonultatja előttünk s dickensi nagy nevelőerőhatást a modern dramatizálás pompás eszközével fokozza fel és hinti széles körben. A képek meleg tónusa, a históriai hangulat, amelyet a korhű jelmezes művészek mesteri módon ébresztenek, valóban a kiváló regény sorait keltik életre. Jelentős mozieseménye ennek a hétnek, hogy szombat és vasárnap több előadásban a helybeli Apolló Mozgó Színház Twist Olivért mutatja be.” (Nyírvidék, 1920. február 13.)

„A Royalban ma Dickens világhírű regénye után készült film, «Twist Olivér« kerül bemutatóra. A Corvin film sorozat legutolsó filmje, mely bármely amerikai filmmel bátran versenyezhet. A darab főszerepeit Törzs Jenő, a világhírű nagy drámai színész, Z. Molnár László, Almássy Sári és az itt nagyon jól ismert Verebes Ernő játszák. Dickens regénye elevenedik meg szemeink előtt s olyan hűségesen jellemezve minden regényalak, hogy valósággal elismerésre méltó a darab mindegyik szereplője.” (Egri Népújság, 1920. augusztus 22.)