TAVASZI VIHAR

Tartalom

Wagner milliomosnak két leánya van, Adrienne és Lujza. Gyakori vendégük Renner földbirtokos, aki Adrienne-nek udvarol. A lány azonban Richard bárót szereti. A báró könnyelmű ember, és titokban régóta kedvese Schmidt botanikus feleségének. Ez nem akadályozza meg abban, hogy Adrienne-nek is udvaroljon. Még a kezét is megkéri, de végül a lány apja akaratára Renner felesége lesz. A kikapós Schmidtnének új ideálja akad, és hogy megszabaduljon Richardtól, elhatározza, hogy összehozza Adrienne-nel. A szórakozásra vágyó fiatalasszony nem tud ellenállni a csábításnak, elmegy az estélyre, hogy Richarddal találkozzon, pedig kisfia betegen fekszik. Lujzára bízza Palika ápolását, aki átveszi az anya szerepét. Adrienne a báró szeretője lesz. Renner egy nap váratlanul tér haza, s a báró éppen ott tartózkodik. Lujza, hogy nővére házasságát megmentse, feláldozza magát, s elrejti a bárót a szobájában. Hiába való volt az áldozata, mert Adrienne hamarosan megszökik szerelmével. Boldogságuk azonban nem tart sokáig. Egy fürdőhelyen találkoznak Rennerrel és Palikával. Renner inzultálja, majd a párbajban megöli a bárót. Adrienne magára marad. Telnek-múlnak az évek, a megtört, szerencsétlen asszony halálát érzi közeledni, s  felkeresi egykori otthonát, hogy még egyszer lássa gyermekét. Észreveszi, hogy nővére, Lujza titkon szereti Rennert, úgy érzi, hogy ők méltóak egymáshoz.  Miután a két derék ember kezét egymásba illeszti, megbékülten hal meg. (Forrás: Mozi Műsor, 1918/20)

Érdekességek

• A film gyerekszereplője Bánóczi Dezső kisfia így emlékszik vissza filmbeli szerepére:
  — Először Kolozsváron léptem föl a színházban és elszavaltam a „Talpra magyart", de arra már nem emlékszem, mert akkor csak 3 éves voltam. Aztán fölléptem filmen a „Tavaszi vihar"-ban Corthy Mira nénivel... ő volt a mamám. Beteg voltam, aztán jött a doktor bácsi . . . aztán karácsony volt és én a karácsonyfa alá mentem és imádkoztam. Ez volt a filmen . . . (Színházi Élet, 1920/7)
• A film szakmai bemutatóját a Mozihétben kétszer is meghirdették, először február 28-ra, majd március 6-ra. A második bemutatóról a Pesti Hírlap 1918. március 8-án beszámolt. Lehetséges, hogy a korábbi bemutató elmaradt.
• Corthy Myra, akinek ez volt az első filmszerepe, a következőképpen emlékezik a film készülésére: „Első filmszereplésemnél némi anyagi érdekeltséget is vállaltam, elképzelheti tehát, hogy a kettős cél, de – természetesen – első sorban jövő filmszereplési renomém érdekében mennyit dolgoztam. A film elkészült, entre-nous lepergettük, aztán… aztán össze-vissza szabdaltuk a kilométeres filmkígyókat. Mindent kivágtunk és eldobtunk belőlük, csak a plein air felvételeket hagytuk meg. Ezeken már igazán semmi kifogásolni valót nem találtunk, sőt voltak köztük meseszép képek is. A megmaradt jelenetrészekhez egy új szüzsét írattunk, lefilmeztük a hiányzó jeleneteket és – ezzel megszületett a Tavaszi vihar.
  Nehezen ment mondhatom. De nem csodálkozom rajta. Az elején – mikor először álltam a felvevőgép elé – szinte halálra váltan játszottam. Valami csodás szuggesztióval hatott rám, szinte hipnotizált a gép csillogó objektíve, teljesen megfeledkeztem a rendező intelmeiről, tanácsairól…
  És – csodálatos –, ennek a toldott-foldott filmnek várakozáson felüli sikere volt. (Nem az elfogultság beszél belőlem, a film elhelyezett példányszámára gondolok.)” (Képes Mozivilág, 1919/5, április 6.)

Galéria

Vélemények

„Úgy kiállítás, mint rendezés dolgában szintén elsőrendű filmattrakció. A rendkívül érdekes darab sujetje oly érdekes és annyira megható, hogy mindvégig leköti a közönség figyelmét. A darabban kellemes feltűnést kelt Corthy Mira művészi játéka, aki nehéz drámai szerepét igazán nagy művészi tökéllyel játszotta meg. Ugyancsak művészi alakítást produkálnak a darabban a férfi főszereplők Olt Arisztid és Dán Norbert.” (Mozihét, 1918/10)

„A Star-filmgyár ismét olyan nagyszabású filmújdonsággal lép a nyilvánosság elé, amelynek regényesen érdekes sujetje, pazarul szép rendezése, kiállítása és gyönyörű fotográfiái méltán keltenek majd a közönség körében osztatlan nagy tetszést. A Star e legújabb négyfelvonásos drámája a Tavaszi vihar azt szimbolizálja, hogyan tombol végig a szívek tavaszán a szenvedély mindent elhervasztó vihara. A darab izgalmasan érdekes cselekménye során a közönség felcsigázott érdeklődéssel és visszafojtott lélegzettel fogja kísérni a szép, de könnyelmű Adrienne szerelmi történetének megható históriáját. Vannak kiemelkedő, megrázó momentumai, amelyek örökké felejthetetlenek maradnak. Így a karácsony éjjeli jelenet, amikor bűnbánó asszony karácsony éjszakáján a tél dermesztő hidegében megérkezik az elhagyott családi fészekhez és az ablakon át nézi, hogy kis gyermeke mennyire örül Jézuska ajándékainak. Kint nagy pelyhekben hull a hó s a szerencsétlen anya ott fagy meg a karácsonyi gyertyák fényében ragyogó ablak alatt. Drámaian izgalmas a párbaj jelenet is, amikor a csábitót leteríti a megcsalt férj golyója. Feltűnő attrakció egy hangversenyjelenet, amelyet a legfinomabb film-trükkök tarkítanak. A Star-filmgyár igazán büszke lehet művészi tökéletességű újdonságára, amelynek sikerét jelentősen előmozdítja Deésy Alfréd főrendezőnek munkája, mely az ötletesség, rendezői tudás egyik mesterműve. A szereplők közül különösen szép és drámai alakítást produkál a hűtlen asszony szerepében Corthy Myra. Partnere Olt Arisztid drámai bensőséggel és finom művészettel rajzolta meg a férj szerepét, míg Dán Norbert a csábító báró szerepében nyújt remek alakítást. Komikus figura a darabban Shmith botanikus, akinek szerepében Kurd Viktor sok derűs pillanatot fog szerezni a közönségnek. A többi szereplő Rónay Alice, Békeffy Lászlóné és Fenyő Aladár szintén sokban járultak hozzá a darab sikeréhez. A Tavaszi vihart április 22-én mutatja be a Corso.” (Mozgófénykép Híradó, 1918/16)

„A Star-filmgyárat ezúttal a Tavaszi vihar reprezentálja magasrendű eszközeinek, fejlett kultúrájának teljességével. A költőien elgondolt, izgalmasan keresztülvitt cselekmény, Deésy Alfrédnek hivatott, leleményes rendezése, azután az összjáték harmonikus együtthatásban szerzett újabb nagy sikert úgy magának a gyárnak, mint a Corsonak. Corthy Mira bensőséges játéka, Olt Arisztid markáns figurája, Dán Norbert eleganciája. Kurd Viktor originalitása elsősorban említendő. De részese a film sikerének Rónai Alice, Fenyő Aladár, Békeffi László is ...” (Pesti Hírlap, 1918. április 23.)

„Egy új fejlődési fok ez a darab a filmgyártás művészi evolúciója terén. Izgalmasan érdekes cselekménye a Star művészi beállításában olyan elemi erővel hat, hogy a közönség feszült érdeklődéssel kiséri végig annak minden jelenetét. A könnyelműségre hajló Adrienne szerelmi tragédiája a legmegindítóbb történetek egyike, amely az érzékenyebb szívű nézőből még sok könnyet fog fakasztani. A darab mint technikai alkotás is a legmagasabb rendű. A plain air részletek költői szépsége, az iparművészeti finomságú interiőrök választékossága, a képek fotográfiái élessége és a hangulatokig aláfestő tónusok azt bizonyítják, hogy a Star a kitűnő irodalmi feldolgozáson kívül ideálnak tekinti a technikai kivitel tökéletességet is.” (8 Órai Újság, 1918. április 24.)