ROMOK KÖZÖTT

NICK WINTER NÉGY ÚJ KALANDJA 4. RÉSZ, Duplex (címváltozat)

Alkotók

Paul Garbagni rendező
Pásztor Béla dramaturg

Szereplők

Nick Winter Nick Winter detektív 
Mattyasovszky Ilona  
Bérczy Ernő  
Boyda Juci Nick Winter titkárnője
Gaál Annie  
K. Takács Ily  
Constanze Linden   
Margittay Gyula  
Torday Ottó   
Ujváry Károly  
Fenyő Emil  
Igalits Sandy  
Abonyi Tivadar  
Pálffy György  
Bársony Lilla  
Max kutya   

Technikai stáb

Paul Palette operatőr
Vanicsek János operatőr
Körner Miksa segédrendező
Pataki Károly segédrendező

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1921. január 24. (Corso) bemutató
198/1920, 1700 méter cenzúra

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 4 felvonásos, hossza a 198/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1700 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó 1920/40
  • Képes Mozivilág, 1920/20 (a forgatásról), 1920/21 (Nick Winter Budapesten – Beszélgetés a népszerű francia moziszinésszel – 3-4. p.),  
  • Mozihét, 1920/19, 21
  • Színház és Divat, 1920/20
  • Színházi Élet, 1920/6, 18, 19, 21, 34 (Az Éjjeli madarak forgatásáról kép is van!!!), 42 (Nick Winter magyarul) 1921/3 (Dráma az Alhambrában, Romok között)
  • A mozi (Miskolc)  1921/13. (részletes tartalomleírás)
  • Belügyi Közlöny, 1921/3. 85. p.
  • Nemzeti Újság, 1921. január 23.
  • Pesti Hírlap 1921. január 25., 26.
  • Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 10. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  358. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 82. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 142., 203. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 221. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 95. p.

Tartalom

„Styl William és felesége kalandjaik után vidéken telepszenek meg. Crowley bandája befészkeli magát közelükbe és mindent elkövet, hogy az énekesnőt és környezetét eltegye láb alól. Eközben Nick és Older, kik látogatóba érkeztek barátaikhoz, utánuk indulnak. A detektív kutyájának, Nicconak segélyével, megtalálja Styléket és kiszabadítja őket. A kastélyból Nicket ezután hamis távirattal akarják elcsalni a gazemberek. A merész detektív visszaszáguld a kastélyba, ahol épp jókor érkezik, hogy barátait egy exotikus parfümszerü méreg hatásától megmentse. Gasparelli a mérgezéstől még betegen fekszik, amikor megjelenik a villában nagynénje, Heloise és elújságolja, hogyan került össze Crowleyval, akiről mint jegyeséről beszél. Nick arra kényszeríti Heloiset, hogy a banditához vezesse. Ott egy lebocsátott ablakfüggöny mögül kihallgatják, amint Crowley elmondja cimboráinak élettörténetét. Legjobb barátja volt ő Arthur Ewans aranybánya-tulajdonosnak, aki meghalt és óriási vagyonát nővére vagy ha ez nem volna feltalálható, nagynénjére, Heloise Ewansra hagyta s őt bízta meg a testamentum végrehajtásával. Crowley visszajött Európába és Gasparelli személyében felfedezte végrendelkező barátjának nővérét. Azért raboltatta el, hogy kicsikarja tőle az örökségről való lemondását. Mikor azonban kiderült, hogy Gasparelli férjes asszony, a végrendelet rávonatkozó része úgy is hatályát vesztette s így lemondása nem ért semmit. Ezért fogja most feleségül venni Heloiset. Szegény Heloise így tudja meg, hogy milyen gazemberek vetették ki rá hálójukat. A hallgatózó Nicket és Heloiset most megpillantják a banditák s ismét izgalmas hajsza kezdődik. A vad üldözés hegyen völgyön át folyik s azzal végződik, hogy Winter egy favágó házikójába menekül, ahol az üldözők megtalálják s már-már lefogják, amikor azzal fenyegeti meg őket, hogy egy ottlevő puskaporos hordóval légberöpiti őket. Visszarettenek, ezt a pillanatot használja fel arra, hogy egyiket a másikkal bilincsbe vereti. Mikor ártalmatlanná vannak téve, a puskaporos hordó csapját megnyitja, bort önt belőle és felköszönti a rászedett banditákra. Ezzel a kedves point-el juttatja a veszedelmes gonosztevőket a törvény kezére s megmenti, Stylék boldogságát.”(A Mozi, 1921/13)

Galéria

Vélemények

"Kevesebb szimpatikus arcot láttunk a mozivásznon, mint ezé a kedves franciáé. Inkább angolnak látszik, a detektivekről alkotott közkeletű fogalom szerint. Azonban a francia esprit és kedély bonhomiája teszi szellemessé és lebilincselővé. Mintha ró volna rajzolvaegész művészetének skálája. Nick Winter nem a hátborzongató detektiv-alakitók közé tartozik, hanem a fölényes, jókedvű tipusok közé. Semmi koturnus, semmi rejtélyeskedés, fantasztikum. Ezért kerül olyan rokonszenves közelségbe a nézőhöz, ezért lett kedvenccé, mert alakítása tele van természetességgel, emberi közvetlenséggel, élettel." (Színházi Élet, 1920/42)

"A kalandor filmek, melyek nemrégiben egész Budapestet lázba hozták, utóbbi időkben már nem igen tetszettek a közönségnek, de csupán azért, mert egymáshoz nagyon hasonlóak voltak és semmi ujat nem produkáltak. Pedig a mi közönségünk valósággal rajong a kalandor filmekért, valósággal ráéhezett egy izzig-vérig kalandor filmre. Ezt hozza most a Star. A „Dráma az Alhambrában" és folytatása „A romok között" páratlanul érdekes, izgalmas lüktető cselekményű, trükkjeiben újszerű s amellett az intérieure felvételekben színes és dús. Rendezője Paul
Garbagni egészen kivételeset produkált ezzel a munkájával, melynek első részét január tizenhetedikén, második részét pedig január huszonnegyedikén mutatják be a Corzóban. A darab főszerepét Nick Winter játsza. Őt igazán nem kell a mi publikumunknak bemutatni, ismerik és szeretik. Ebben a filmben különösen hálás szerepet kapott. A női főszereplő Mattyasovszky Ilona ezúttal is a rutinirt, nagy tehetségű színésznő minden kvalitásával jeleskedik. Igen sok epizód szerep is van a filmben, melyek mind elsőrangú kezekben vannak. A film fotográfiái, melyeket
Vanicsek Károly készített plasztikusak." (Színházi Élet, 1921/3)