ŐRHÁZ A KÁRPÁTOKBAN

Tartalom

„A nap, amely bíborral föstötte be a Kárpátok gerince fölött az eget, a béke napja volt még. A kis vasúti bakterház fölött is a derült béke ragyogott még, amikor az irdatlan fenyvesek közül, az égnek néző begyormokon megjelent az első kozák, eldördült az első ágyúdörej, megindult a háborúnak vérviharos orkánja . . . Vége volt Mészáros István vasúti bakter nyugodalmas életének is. A batármenti falvakból a kozákborda elől futott mindenki, de a kárpáti őrház őre tudta a kötelességét. Maradt, amig maradnia kellett. Egy napon megjöttek a kozákok. A kis őrházban, ahol egy kis család élte nyugodalmas életét, vad, Volga-menti rablók ütöttek tanyát. Egy orosz tiszt ott szállott meg a bakterházban, s már az első napon szemet vetett a bakter feleségére, Annára. A vasúti bakter vad felindulásában rárohant a kozáktisztre . . . s egy óra múlva a bakterház gazdája halott volt már. Á kozáktiszt agyonlövette. Két kis gyermekével árván maradt Anna a kozákok között. Egyetlen gondolata volt csak: hogy hazájának használjon. A kozáktiszt távirón parancsokat kapott s Anna ezeket a parancsokat ellopta tőle. A parancsokat egy keserves és órákig tartó ut után juttatta el a szomszéd faluban lévő osztrák-magyar katonasághoz — s onnan visszament újra, az őrházba, a gyerekeiért. ígértek, kínáltak neki jutalmat. Nem fogadta el. Amit tett: a hazáért tette. Másodszor is megpróbálta, hogy megszerezze az orosz parancsokat, de ekkor rajtakapta az orosz tiszt. Elfogták a kozákok. Egy szabad téren, az őrház előtt felállították szemben tizenkét kozákkal. Tizenkét fegyver csövéből meredt reá a halál. A tiszt vezényelni akart ... de hirtelen felharsant a mieink rajta-rajtája, a trombita vadul harsogott és a gyáva kozákhad elkezdett futni. Annát azonban előbb szíven lőtte a kozáktiszt.
Amikor a mieink odaértek, már csak Anna kihült tetemét találták meg, amelyre mint két galambfióka, ugy borult a két kis gyermeke. A diadalmas nemzeti-szín zászlóval borították le a holttestét a hős asszonynak, s a két kis gyereket, a mártírhalált halt szülők gyerekeit magáévá fogadta a tábornok . .” Mozihét, 1915/26

Érdekességek

A legtöbb forrás csak Zilahy Gyulát említi rendezőként, a Mozihét 1915/26 számában viszont ez olvasható:

"A Trikolor filmek rendezője Zilahy Gyulával együtt KORDA SÁNDOR a Mozihét szerkesztője, akinek munkássága szintén hozzájárult a kitűnő együttes sikeréhez."

Galéria

Vélemények

"Trikolor-film elé a legnagyobb felelősség érzetével írhatjuk le, hogy technikai kivitel, rendezői ötletesség, színészi alakitások dolgában a magyar film nemcsak hogv utólérte, de sok dologban el is hagyta külföldi mestereit." (Mozihét, 1915/26)

"(Magyar műsor a Tivoliban.) A magyar filmgyártásnak egészen komoly fejlettségét bizonyítja már a Tivoli fényjátékház hétfői műsora. Az egész műsor magyar gyártmányú filmekből való. Egy komoly és egészen nagy apparátussal készült háborús dráma a magyar műsor clouja: Őrház a Kárpátokban. Gere Zsiga, a Magyar Színháznak talentumos tollforgató tagja a szerzője e drámai erejű háborús történetnek, amelyet Zilahy Gyula rendezett. A főszerepeket Hadrik Anna, Vándory Gusztáv játsszák." (Pesti Hírlap, 1915. augusztus 22.)