MARY ANN

Alkotók

Korda Sándor rendező
Israel Zangwill író (vígjáték: Merely Mary Ann, 1904)
Vajda László forgatókönyv

Szereplők

Lenkeffy Ica Mary Ann
Gyárfás Dezső Jim
Uray Tivadar Lancelot
Haraszti Hermin Leadbetterné
Somogyi Nusi Rosie
Szöreghy Gyula tiszteletes
Farkas Antónia  

Technikai stáb

Márkus László díszlettervező

Produkciós stáb

Pásztory M. Miklós producer
Korda Sándor producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1919. november 15. (Uránia) bemutató
44/1920, 1210 méter cenzúrahatározat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 44/1921 számú OMB határozat szerint 1210 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1919/3, 4, 10, 11, 22
  • Mozgófénykép Híradó, 1919/11, 12, 20
  • Mozihét, 1919/13, 21
  • Mozi-Világ, 1919/12, 13, 49
  • Színház és Divat, 1919/35
  • Színházi Élet, 1919/31-32.
  • Mozi Élet 1919/3
  • Vörös Film, 1919/12, 18
  • Uránia – Színház műsora (tartalomismertető) (OSZK aprónyomtatványtár)
  • Pesti Hírlap, 1919. november 15.
  • 8 Órai Újság, 1919. november 16. Filmművészeti Évkönyv, 1920. (Szerk: Lajta Andor) 75. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920/21. 691. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története III. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 45. p.
  • Nemeskürty István: A magyar filmesztétikai irodalom 1919-ben. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 80. p.
  • Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 40. p.
  • Radó István: A magyar Tanácsköztársaság filmélete. Bp. 1959. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 45. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  354. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 44., 82. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 138. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 177, 205. p.

Tartalom

Lancelot, az arisztokrata család elszegényedett sarja nagytehetségű zeneszerző. London külvárosában, egy kis hotel padlásszobájában születnek kompozíciói. A kiadók visszautasítják újszerű szerzeményeit, mert a világvárosi divat a könnyed kuplékat és táncdalokat igényli. Lancelot nem köt kompromisszumot, s az emberektől elvonultan továbbra is múzsájának él. A szálló kis szolgálója, Mary Ann beleszeret a fiatal művészbe, és apró figyelmességekkel veszi körül. Lancelot kezdetben észre sem veszi a szurtos kis cseléd érzelmeit, de a lány áldozatkészségétől végül az ő szíve is felmelegszik, s lassanként megszereti a tisztalelkű teremtést. Idilli napokat töltenek együtt, de boldogságuknak különös módon egy örömhír vet véget. Mary Ann Kaliforniában elhunyt fivérétől milliókat örököl, s egyszeribe dúsgazdag lesz. A büszke Lancelot ekkor – nehogy abba a gyanúba keveredjen, hogy csak a pénzéért szereti –, elhagyja szerelmét s ifjúsága boldog színhelyét. Öt év telik el. Lancelot világhírű zeneszerző, operáját mindenütt óriási sikerrel játsszák. A kis Mary Annból pedig elegáns és művelt úri hölgy lett: Marion. Ekkor újra összehozza a sors a két fiatalt, akik még most is szeretik egymást. Lancelot, ki időközben meggazdagodott, most már feleségül veheti Mary Ann-t anélkül, hogy az érdekházasság gyanújába keveredne. (Forrás: Mozgófénykép Híradó, 1919/20)

Érdekességek

  • Zangwill regénye bestseller lett, majd zenés színdarabként aratott sikert. Martos Ferenc librettójával, Kacsóh Pongrác zenéjével mutatta be a Király Színház.
  • A film forgatásának megkezdéséről a Mozgófénykép Híradó 1919. március 23-i számában számolnak be bemutatóját a Mozihét 1919/13. március 30-án 5 jelenetfotóval közzétett hirdetés szerint április  7-re tervezték, de tudomásunk szerint végül csak a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. november 15-én mutatták be: „A magyar filmgyártás terén ma, hogy bizonyos aktuális terminus technikussal éljünk, körülbelül olyan a jogfolytonosság, mint a politikai, gazdasági és társadalmi életben, vagyis a magyar filmgyártás ma nagyjában ott tart a filmek gyártásával, ahol március végén volt. Eddig új filmet még nem hoztak ki, mint ahogy nem is jöhettek ki ilyennel, mivel a legtöbbjük el sem készült. Ilyen film pl. a Corvin-filmgyár egyik attrakciója a Mary Ann, amelynek befejezését csak a kommün akadályozta meg. Lenkeffy Ica játssza a darab főszerepét, partnerei Uray és Gyárfás. A darab immár teljesen elkészült és az új szezonban hamarosan színre fog kerülni. A darabot Korda Sándor rendezte, aki a rendezés terén már a tökéletességig vitte.” (Színházi Élet, 1919/31-32. szeptember 7.)
  • Ugyanerről tanúskodik a Képes Mozivilág kritikája: "A filmnek szerzőjén, szereplőin és művészi megtervezőin kívül azonban még egy érdekessége van: az ugyanis, hogy a megcsinálást megakasztotta egy vörös forradalom, amely a filmcsinálás műhelyeibe is bele akart vinni új és bizarrul kedélyes "ideológiát"- Szerencsére ez nem sikerült és így vált lehetővé, hogy a "Mary Ann"-t nem viselték meg az új "ideológiába" való átformálás kísérleteinek izgalmai és kedvesen, pompás derüvel kerül a közönség elé..." (Képes Mozivilág, 1919/22, november 16.)

Galéria

Vélemények

„(Új műsor az Urániában.) A legszebb költészet, a legigazabb művészet és a derűs humornak soha el nem múló emléke mindenki számára Mary-Ann, a boldogságát lelke nemességével kiérdemlő cselédleányka. Az életnek ezt a felemelő bájos történetét filmesítette meg a külföldön is már hírnevessé vált Corvin-gyár. Vajda László és Korda Sándor egész sor szebbnél-szebb magyar film közös megteremtői, adták hozzá tudásuk legjavát.” (Pesti Hírlap, 1919. november 15.)