MÁRTA

Egy színésznő karrierje, Martha (angol)

Alkotók

ifj. Uher Ödön rendező
Nádas Sándor  forgatókönyvíró

Szereplők

Fedák Sári  Márta, a primadonna
Várkonyi Mihály  a doktor
Mészáros Alajos  Antal, a borbélysegéd
Rátkai Márton  a direktor
Oláh Erzsi  a direktorné

Technikai stáb

ifj. Uher Ödön operatőr

Produkciós stáb

Uher Ödön producer
Bolgár Soma producer

Gyártási és bemutatási adatok

Uher filmgyár gyártó
Uher filmgyár forgalmazó
1913. szeptember 29. (Apolló) Bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Budapest
  • Tótszerdahely (Fedák birtok Zalában)

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, a korabeli források szerint: 1500 méter.

Fellelhetőség, források

A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:

  • Mozi 1913/4, 5, 10
  • Képes Mozivilág, 1919/3
  • A Mozgószínház, 1913/7 (október12. Fedák a forgatásról)
  • Mozgófénykép Híradó, 1913/37, 40, 47, 49
  • Pesti Hírlap,. 1913. szeptember 30.
  • Az Újság 1913. szeptember 30.
  • A Nap 1913. szeptember 30.
  • Színházi Élet, 1913/26, 31
  • Film Újság, 1913/8
  • Képes Mozivilág, 1919/3 (Várkonyi Mihály visszaemlékezése)

Bibliográfia

  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 59-60. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  346 p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 34., 35., 47. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 260-61. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 23, 26-28. p.
  • Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 84. p.

Tartalom

Márta, az ünnepelt színésznő, estélyt ad. A színesen kavargó tömegben a legfeltűnőbb toalett a ház asszonyáé: talpig fekete bársony. A belépő vendégek sorban megkérdezik tőle, hogy miért hord mindig feketét. Márta tréfálkozva ad semmitmondó válaszokat. A szoba sarkából figyeli őt a fiatal doktor, aki régóta szerelmes belé, majd mikor magára marad, odalép hozzá: ­­– Maga most mindenkinek hazudott! Márta lesüti a szemét, egy kis virággal játszik zavartan. ­­– Még nekem se mondja el élettörténetét? ­­– kérdi a férfi. ­­– Magának igen. – feleli Márta – Hosszú, szomorú história, menjünk talán egy másik szobába, ahol nem zavarnak. ­­– Egy kandalló előtt ülnek le, Márta mesélni kezd, és megelevenednek a múlt képei:

Márta elindul falujából Pestre szerencsét próbálni. Manikűrös kisasszony lesz egy fodrászüzletben, ott ismeri meg Antalt, a borbélysegédet. Egymás mellett töltik napjaikat, és egymásba szeretnek. Márta manikűrös asztalkáján sok úri kéz megfordul, többek között egy öreg színigazgatóé is, akinek nagyon megtetszik a szép és intelligens lány. Kíváncsi, vajon nincs-e tehetsége a színjátszáshoz. Néhány próbát tesz vele, és meglepetéssel tapasztalja, hogy Márta született színésztalentum. Szerződést kínál neki, melyet a lány a szerelmes borbély tiltakozása ellenére elfogad. Bár meg kell küzdenie a direktorné féltékenységével, hamarosan elismert színésznő lesz. A Pillangókisasszonyban aratja első sikerét, s az elhagyott borbély a karzatról figyeli a lány diadalát. Majd bemászik az ablakon Márta szobájába, hogy virággal kedveskedjen neki. A színésznő úgy tesz, mintha nem ismerné, s kidobatja egykori szerelmét. A csalódott fiatalember a Dunába ugrik bánatában. Kabátjában a következő levelet találják: „Nevem Leszel Antal huszonnyolc éves trencséni illetőségű volt fodrász- és borbélysegéd. Önként keresem a halált. Juttassák ezen jobb zsebben lévő fényképet és virágot Budai Márta színésznő címére. Ilona lépcső 3. Ez az utolsó akaratom.”

 ­­– Őt gyászolom, az egyetlen embert, aki még az életénél is jobban szeretett. – fejezi be a történetet a színésznő. – És soha senki kedvéért le nem vetné a fekete ruhát?Soha! – feleli Márta. A doktor bánatosan lehajtja fejét. Eközben a színésznő kioson a másik szobába, s mikor visszatér hófehér sál takarja el a fekete ruhát, jelezve, hogy a szomorú emlékeket mégis legyőzte az új szerelem.

Érdekességek

A filmet első Fedák-filmként hirdették, a művésznő hosszú interjút adott a Színházi Életnek. Részlet az interjúból:

"— Valami különös, nagy lámpaláz rázott meg, amikor először álltam a fölvevő gép elé. Tudtam, éreztem, hogy egyelőre idegen területre jutottam, mert mozi és színház egészen más. A filmen még a mesterkéltség látszata is bosszantó és amit nyújtanom kell, az egy darab kiszakított élet, amelynek ugy kell lepörögnie a közönség előtt, hogy senki se lássa, hogy színésznő vagyok. Körülöttem forog egy történet, ott a vásznon az én történetem és bár az én alakitásom lebilincselő kell, hogy legyen, a nézőnek nem szabad tudnia, hogy színésznő vagyok. Képzelhetik, menynyire furcsa volt látnom miképen játszom én. Nagyon izgatott voltam, nagy esemény egy művésznő életében önmagát látni a színpadon. Ha még csak a vásznon is. Nagyon sokat jelent ez egy színésznőnek, mert egész világosan látja a hibáit. Én valósággal rosszul lettem, amikor velem szemben megjelent a Fedák Sári. Elgondoltam, milyen rossz helyzetben van a publikum, amely azt végig nézi." (Színházi Élet 1913/26)

Galéria

Vélemények

"Sok vidám epizód, sok tarka és szines kép enyhiti a történet drámai menetét. Érdekes képeket kapunk a bohém-életből, a szinpad világából. És az egészet átfogja Fedák Sári klasszikus művészete, Rátkai kedves humora, Mészáros Alajos drámai játéka és Oláh Erzsi finomságokban gazdag alakítása és Várkonyi eleganciája tökéletesen hatnak." (Színházi Élet, 1913/31)