MARION DELORME

Marion de Lorme (címváltozat), Az örvény (címváltozat),

Alkotók

Cornelius Hintner rendező
Victor Hugo író (színdarab: Marion de Lorme, 1831.)
Falk Richárd forgatókönyvíró
Balogh Béla forgatókönyvíró

Szereplők

Carmen Cartellieri  Marion de Lorme 
Diettrich Antal erdész 
Bíró Béla Lafemas államügyész
Vándory Gusztáv  
Dezsőffy László   
Györköny Iván   

Technikai stáb

Altmayer István operatőr

Produkciós stáb

Heltai Jenő producer

Gyártási és bemutatási adatok

Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. gyártó cég
Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. forgalmazó cég
1919. november 18. (Mozgókép-Otthon) szakmai bemutató
1920. február 2. (Omnia)  bemutató "Az örvény" címen 
130/1920, 1955 méter cenzúrahatározat "Az örvény" címen 

Külső forgatási helyszínek

  • Citadella

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, egyes források szerint 4, más források szerint 5 felvonásos, hossza "Az örvény' címen kiadott 130/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1955 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1919/23
  • Mozihét, 1919/21, 22
  • Mozi Élet 1919/4
  • Mozi-Világ, 1919/47, 48
  • Mozgófénykép Híradó, 1919/21, 22
  • Vörös Film, 1919/12, 18, 38
  • Mozi Élet 1919/4
  • Esztergom és vidéke, 1919. december 25.
  • Pesti Hírlap, 1920. február 1.
  • Világ, 1920. február 1.
  • Magyarország, 1920. február 3.
  • Délmagyarország, 1920. március 25.
  • Filmművészeti Évkönyv, 1920. (Szerk: Lajta Andor) 69-70. p.
  • Ellenzék Cluj-Kolozsvár, 1921. december 23.
  • Pánczél Lajos: Filmfelvétel a Citadellán In: P.L.: Pereg a film. Bp. é.n. [1920 körül] 72-75. p.
  • Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 38-39. p.
  • Radó István: A magyar Tanácsköztársaság filmélete. Bp. 1959. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 49., 69. p.
  • Nemeskürty István: A magyar filmesztétikai irodalom 1919-ben. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 81. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  357. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 44., 82. p.
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 52. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 177. p.

Tartalom

A híres francia kurtizán, Marion Delorme életének és tragikus halálának története. Marion Delorme (1613-1650), akinek szalonja az elegáns Párizsi társaság központja volt, az éveken keresztül tartó erkölcstelen élet után, megundorodva a romlott, bűnös világtól, félrevonul egy csendes vidéki házba. A sors összehozza egy erdésszel, aki már arra készül, hogy feleségül vegye, azonban, amikor megtudja, hogy ideálja nem más mint a hírhedt Marion Delorme, hallani sem akar többé a házasságról. A csalódott Marion egy meredek szikláról a mélységbe veti magát.

Short English content: The history of the famous French courtesan Marion Delorme's life and tragic death. Marion Delorme (1613-1650), whose salon was the centre of the elegant society of Paris for many years. After she nauseated from immoral and corrupt life and sinful world, she withdrew to a quiet country house. Fate brings together with a forester, who was preparing to marry her, but when he learns that his ideal is none other than the infamous Marion Delorme, will not hear any more about marriage. Frustrated Marion throw herself from a cliff into the abyss.

Érdekességek

  • A Tanácsköztársaság idején forgatták, „a legközelebbi napokban készül el" közli a Vörös Film 1919. július 20-i száma. Elképzelhető azonban, hogy már csak a Tanácsköztársaság bukása után tudták befejezni.
  • A film elkészülésekor a Goldenweiser kölcsönző egy a Pathé által gyártott, 1490 méter hosszú francia változatot dobott piacra Marion de Lorm címen (161/1920 számú O.M.B. határozat, Belügyi Közlöny 1920/44.), mely ellen az Astra tiltakozott (Mozi-Világ, 1919/48).
  • A francia változat megjelenése lehetett az oka, hogy az  Astra "Az örvény" címen vitte cenzúza elé a filmjét, és 1920 februárjában ezen a címen forgalmazták. 
  • A filmográfiákban eddig a Marion Delorme és Az örvény két külön tétel volt. A Délmagyarország 1920. március 25-i számában megjelent hirdetésből és rövid filmismertetőből sikerült rájönni, hogy a kettő azonos: „Az örvény. Dráma 4 felvonásban. Hugó Victor „Marion Delorme" című regénye nyomán. A főszerepben: Carmen Cartellieri. Az örvény. Hugo Viktor örökbecsű regényéből, a Marion Delorme-ból készült ez a film, amely a regény mozgalmasságát, érdekfeszítő meséjét, pompás miliőjét a legtökéletesebben hozza elénk. A film főszerepét Carmen Cartellieri játsza, akiben egy valóban tökéletes művésznőt lesz alkalma megismerni a szegedi közönségnek.”

Galéria

Vélemények

„Astra-bemutató lesz e hó 18-án a Mozgókép-Otthonban s ez alkalommal a kiváló magyar filmgyár két friss irodalmi alkotásával fog megismerkedni a szakközönség. Az egyik Hugo Victor klasszikus művéből, a Marion Delormból készült Falk Richárd és Balogh Béla átültetésében, a másikat Bródy Sándor jeles színművéből, a Dadából szcenírozta filmre Forró Pál, a rendezést pedig Damó Oszkár végezte.” (Mozihét, 1919/21)

„A főpróba második filmje a Marion Delorme című darab volt, amelyet Hugo Victor klasszikus regényéből transzponált filmre Falk Richárd tökéletes kongenialitással. A nagystílű párisi kokott zajos, ünnepelt élete pergett le a vásznon. Elénk tárult a szerelem drágapénzű papnőjének léha élete, a maga múló örömeivel, majd a vidéki magány egyhangúságában látjuk őt viszont, ahol a sors játéka különös és tragikus véget szán a könnyelmű nőnek, aki régi bűneiért későn szánja ró magát a vezeklésre. Hintner Cornelius rendezte ezt a lélekbe markoló darabot igen stílusosan. A címszerepet Carmen Cartellieri játssza és ragyogó megjelenésével valóban kifogástalanul illeszkedett bele a párisi grandé cocotte nehéz szerepébe. Partnerei mind jeles művészek, akik nagy igyekezettel viszik sikerre a darabot.” (Mozihét, 1919/22)

„A film drámai menete, kibontakozása egyaránt elsőrangú teljesítmény, de az egyik jelenet mégis felülmúl minden eddigi látványosságot: egy húszméteres sziklaoromról leugrik a hősnő. Ezt nagyszerű trükkel csinálta Carmen Cartellieri, de aki így is óriási merészséget tanúsít, mert a sziklán halálosan veszedelmes minden lépés.” (Képes Mozivilág, 1919/23)

„(Az Omnia hétfői premierje.) Az Omnia igazgatósága a Dollárkirálynő kalandja után is tudott fokozottan, érdekes új műsort hozni. Az új műsor egyik filmje A nők rabszolgái c. nagyvárosi erkölcsrajz, 4 felvonásban. A másik film Az örvény, amit az Astra készített Viktor Hugó regényéből négy felvonásban.” (Pesti Hírlap, 1920. február 1.)