JULIA

Alkotók

Deésy Alfréd rendező
Octave Feuillet író (színdarab)

Szereplők

Kornay Richárd Cambre gróf
Bársony Lilla Júlia
Barta Irén Cecile
Turán Gusztáv Turgy Maxim
Corthy Myra Lolla / Le Cork bárónő
Dán Norbert a marquis

Technikai stáb

Szironthai Lhotka István díszlettervező

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
időpontja ismeretlen bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1917/37
  • Mozihét, 1917/38
  • Mozi-Világ, 1917/35
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 95. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  354. p.
  • Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 60. p.

 

Tartalom

„Gróf Cambre családjában játszódnak le az események. A gróf békés családi életet él feleségével, Júliával, leánya, Cecile pedig zárdában nevelkedik. A gróf azonban nem hű férj, kedvese van, egy könnyűvérű félvilági hölgy, Lolla. Ennek a démonnak a kastélya közelében villát is bérel. A grófi háznak van egy régi, nemeslelkű hű barátja Turgy Maxim, aki mély és imádatos szerelemmel viseltetik a ház úrnője, Júlia iránt. Júlia is rokonszenvet érez a nemeslelkű barát iránt. A kastélyba éppen hazavárják a zárdában nevelkedett leányt, Cecilet. Útközben a leány megismerkedik a vonaton egy ifjú marquis-val, aki megismervén a leányt és elbájoltatván szépsége által, bemutatkozik a grófi kastélyban azzal a szándékkal, hogy feleségül kéri a leányt. Itt a marquis rémülten ismeri fel a ház egy barátnőjében, aki Le Cork bárónő néven szerepel, egy régi kedvesét, aki nem más, mint Lolla. A gróf ugyanis barátnőjét álnév alatt becsempészte családja körébe, hogy így minél gyakrabban lehessen vele együtt. A marquis arra is rájön, hogy milyen viszony fűzi a grófot ehhez a kétes hírű nőhöz. Minthogy szereti a kis Cécilet, meg akarja óvni a család légkörét a félvilági hölgy fertőző közelségétől és felszólítja Lollát: szüntesse be látogatásait a kastélyban, mert különben leleplezi. Lolla vakmerően szembehelyezkedik a marquisval, és azt a hamis vádat kovácsolja ellene, hogy szerelmével üldözi, a gróftól követeli, hogy tiltsa ki a házából. A gróf a feleségét akarja rávenni a marquis kitiltására. Júlia grófnő meg is kísérli ezt, de a marquis tisztában van vele,hogy itt Lolla keze működik. Most már elárulja Júlia grófnőnek, hogy ki is az a Le Cork bárónő s hogy milyen viszony fűzi a grófhoz? Julia grófnő mélységesen felháborodik férjének nemtelenségén. Hát ehhez az emberhez volt ő hű és emiatt az ember miatt utasította vissza szép jellemű, daliás imádójának, Turgy Maximnak hódolatát? Úgy érzi, hogy most már nem kötelezi őt sem a hitvesi hűség. Bevallja vonzalmát Turgy Maximnak, akivel elhatározzák, hogy titkon elhagyják a kastélyt és egy boldog életre egyesülnek. Ekkor azonban a sors beleszól Júlia grófnő terveibe. Cecile, a grófnő leánya nem szereti a marquist és ezt tudtára is adja. Az apa vissza akarja vinni a zárdába. Cecile mindenáron maradni akar, mert hiszen titkon beleszeretett anyja barátjába, Turgy Maximba. Mikor már az apa a zárdába viszi, elárulja forró szerelmét Turgy iránt és kijelenti, hogy meghal nélküle. Erre az apa ellágyul és visszahozza Cecilet. Ez éppen akkor történik, mikor az anyja szökni akar Turggyal. A leány gyanútlanul vallja be anyjának forró szerelmét Turgy iránt és kijelenti, hogy ő lesz a férje és senki más. Júlia grófnő rémülten mered a leányára. Ez a vallomás mélyen megrendíti a szerencsétlen asszonyt. Íme ugyan egy férfit szeret a leányával. Nincs más mód, minthogy le kell mondania Turgyról. De a leány sem lehet boldog vele, mert hiszen Turgy nem szereti őt. Behívja most Turgyot és a jelenlétében igy szól a leányához: «Bucsuzz el Turgytól ... Messze megy . . . Talán sosem jön vissza!» Ebből érti meg Turgy, hogy a grófnő nem szökhetik meg vele. Támolyogva megy ki. Anya és leánya pedig zokogva borulnak egymásra. Elhalkuló sírásukból a lemondás szomorú akkordja zokog föl . . . Az autó idegen világ felé röpíti mindkettőjük boldogságát.” (Mozihét, 1917/38)

Érdekességek

A film bemutatására vonatkozó információt nem találtunk, elképzelhető, hogy a film végül nem készült el.

Galéria