JÖN AZ ÖCSÉM

Tartalom

A mű alapjául szolgáló költemény inzertként időről időre fölbukkan a képsorok között. Háromtagú család életének a bemutatásával indít a film. Munkás miliőben vagyunk, az apa olvas, az anya varr, a gyermek figyel. Váratlanul kinyílik az ajtó, de csak a széltől. Kifelé figyelnek, várnak valakit. A férfi fivérét látjuk: a fronton harcol, megsebesül, börtönben ül. A börtön falára felirat rajzolódik: "Világ proletárjai egyesüljetek!". A fivér leugrik a börtönbástyáról, megszökik. Egzaltált arccal, zászlót lengetve vonz maga köré embereket. Szónokol a tömeghez. Öklök lendülnek a magasba. Ismét kinyílik az ajtó. Belép a várva várt testvér. Forradalmi tömegek vonulnak az utcán. A család ezúttal már nagypolgári miliőből nézi a menetet az ablakban állva.

Short English content: The poem which serves for the basis of the piece appears from time to time among the sequences. The film starts with the portrayal of the life of a family of three. They are seen in a typical workers’ milieu, the father reading, the mother sewing, the child watching them. Suddenly the door opens, but it was just the wind. They listen outwards, waiting for someone. We can see the brother of the man fighting on the front, then wounded, then sitting in prison. On the prison wall there is an inscription: „Proletars of the world, unite!”. The brother escapes from the prison, jumping off the bastion. He is waving a flag with an excitable face, attracting people around himself. He is talking to the mob. Fists are shooting upwards. The door opens again. The much awaited brother steps in. A large revolutionary crowd marches in the streets. The family is now seen in a high-class milieu, looking at the march down the street from the window.

Farkas Antal azonos című versének szövege jelenik meg a filmben képközi feliratként:

3.

Valami csoda készül, nagy csoda:
Az ajtóm néha magátul kitárul,
Csörög a szarka a házunk előtt...
Tán megjön az öcsém Szibériábul.

3a.

Ahol négy éve hallgat hófehéren,
Onnan hazatér hangos-pirosan,
Vöröst logobtat, s az útja
Mérföldet lépő csizmákkal rohan...
                  Siess, öcsém, siess!

4.

Ma még ott van, estére már a Kárpátok
Ormáról kürtöl ide riadója,
Hajnalra talpra állanak a völgyek,
Délben fölugrik a nyugalmas róna:

4a.

S a délibáb vöröset játszik egyre,
Hogy a vén pásztor nézve nézi, ámul:
Mióta él, nem látott ily csudát -
Megjött az öcsém, meg Szibériábul...
                  Siess, öcsém, siess!

5.

Mikor odament - mert odáig verte
A hatalomnak ólmos kancsukája -
Szomorkodott, fehér volt, vér folyását
Elnézegette, tán meg is csudálta?

5a.

Szava alig volt, szeme lecsukódott,
Friss hó hullott rá síri takaróul...
Ki hitte volna, hogy még talpra ugrik,
Ki hitte volna, hogy így kigyógyul?...
                  Siess, öcsém, siess!

6.

Hallod a hangját? Mint a mennydörgése!
Nézd a szemének mérges villanását!
Nézd csak: a karja sziklákat gurit el -
És ezt az erőt tiporták, gyalázták?

6a.

Csak rajta hát, mutasd meg, hogy ki vagy!
Jártál elégszer gyáván óvakodva,
A lépésedtől dobbanjon a föld,
Sáros csizmával lépj az aranyokra...
                  Siess, öcsém, siess!

7.

Csókolja le mérföldes csizmádról
Észak havát a forró déli nap,
Nyugatnak kincsét add az asszonyodnak,
Kelet gyöngyével játsszék a fiad.

7a.

Legyen tied mind, ami soha sem volt még,
Te rongyos óriás, te koldus-árva!
Siess vörösre vált Szibériádból,
Siess vörösre vált Szibériádba!...
                  Siess, öcsém, siess!

Érdekességek

• „Az ellenforradalmi időkben a rendőrség a filmet bűnjelként kezelte. Különösen a híradókat tartotta fontosnak hátha fel lehet rajtuk ismerni egyes gyanúsítottakat. Ilyenformán gondosan megőrzött minden hozzáférhető anyagot; így maradtak meg a Tanácsköztársaság filmjei a mai filmarchívum számára. A játékfilmeket ugyan a magánproducerek a maguk számára igényelték, megkísérelték hasznosítani itthon vagy külföldön: el is veszett valamennyi, néhány párméteres töredék kivételével. Csupán a Tegnap maradt meg számunkra, és két rövidfilm. „agitka”. egyiknek a címe: Őfelsége a király nevében a másik pedig Kertész Mihály utolsó itthon készített filmje, a Jön az öcsém! Farkas Antal költő, akkoriban népszerű forradalmi verse alapián. Beregi Oszkár és Kürti József, a Nemzeti Színháznak a Tanácsköztársaság mellett kiálló, két kitűnő művésze szereplésével. És megmaradt, páratlan történelmi emlékként a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság idejebeli filmhíradók teljes sorozata. (Magyar Bálint: A magyar mozi és film története 8. Forradalom és Tanácsköztársaság. In: Népszava, 1976. április 3.)

Vélemények

Vörös katonanap a mozikban.  Propaganda filmek az egész országban. Csütörtökön minden mozgóképszinház • minden előadásában szónokok hívták fel a proletártársadalmat, hogy minél többen jelentkezzenek a Vörös Hadseregbe. Művészi erejű diapozitivek és filmek bizonyították a régi kapitalistarendszer bűneit és hirdették az új korszak reményeit. Kertész Mihály, Garas Márton és Damó Oszkár rendeztek propaganda-filmeket ezekre az előadásokra s ezeken a filmeken Varsányi Irén, Beregi Oszkár, Kornai Richárd játszották a főszerepeket. Vértes Marcell külön erre a célra rajzolt karikatúrákkal szerepelt. Az egyes előadások közötti szünetekben a magyar szocialista párt küldöttei és Paulik Béla politikai biztos beszédeket mondottak, színművészek, köztük Berégi Oszkár, Farkas Antalnak „Jön az öcsém . “ cimü versét szavalták. A közönség mindenütt lelkesedéssel hallgatta.a szónokokat. A propaganda-filmek és diapozitivek a jővő héttől kezdve az ország minden mozgókép-színházában bemutatásra kerülnek. (Kis Ujság, 1919. április 4.)

Vörös katonanap a mozikban. Amióta a proletáriátus átvette az ország vezetését, hatalmasan föllendült a kultura is. A színházak műsoráról lekerültek a régi idegizgató darabok, a mozgószinházak vetítőgépjéből eltűntek a bűnre csábító rémdrámák és az ostoba vígjátékok filmjei. A forradalmi kormányzótanács hatalmas erővel nyúlt bele a színházak és mozik átszervezésébe. A mozgószinházak műsorát ma már a szociális eszmék szolgálatába fogták. Ennek már meg is van a kívánt eredménye. A proletárok hatalmas tömegekben keresik fel a mozgószinházakat, amelyekben a műsor minden egyes száma a kulturát szolgálja. Csütörtökön délután a mozik előadásai a Vörös Hadsereg jegyében folytak le. Legjobb színészeink proletárverseket szavaltak, a szocialista párt kiküldöttei pedig hatásos beszédeket tartottak, amelyekben az uj világrend hatalmas eszméit ismertették a közönséggel. A programm kiegészítéseként aktuális filmeket is bemutattak, többek közölt Farkas Antal hires költeményének, a ,,Jön az öcsém"-nek átfilmesitését, Vértes és Dezső rajzait és filmriportokat. Az egyes mozikban költeményeket szavaltak: Beregi Oszkár, Paulay Erzsi, Hettyey Aranka, Kürthy József, Lukács Pál, Fenyő Emil, Bárdi ödön, Kürthy Sári, Győző Lajos és mások. A Royal Apollóban Paulik Béla, a filmügyek politikai biztosa, aki mint oroszországi magyar hadifogoly a vörös gárda katonája volt, mondott beszédet. Valamennyi moziban minden előadásra az összes jegyeket eladták. A Vörös Hadsereg-napot a jövő héten megismétlik. (Pesti Napló, 1919. április 4.)

„Vörös Katonanap a mozikban. Szavalatok, agitációs filmek és ismertető felolvasások az ünnepi előadásokon  A színházak kitűnő sikerű Vörös Katona napját a mozik Katonanapja követte csütörtökön este. Budapest valamennyi mozgószínházában ünnepi közönséggel telt meg a nézőtér és a moziműsort értékes és jól összeválogatott ünnepi Program előzte meg. Elmaradtak mindenütt a szokásos reklámképek és helyüket művészek szavalatai, propaganda-filmek és szép, okos, felvilágosító előadások foglalták el. A legnagyobb mozik, éppen úgy, mint az eldugott mellékutcák mozgószínházai, szívvel és lélekkel áldoztak a Vörös Katonák mozinapjának. A publikum áhítattal hallgatta az ismeretterjesztő élvezetes előadásokat és ünnepelte az előadókat. Az ünnepi műsort Paulik Béla, a szocializált mozik politikai megbízottja, állította össze s a propaganda cél mellett arra is gondja volt. hogy a közönségnek művészit is nyújtson. A Víg-. Magyar- és a Nemzeti Színház művészei, élükön Hegyi Arankával es Beregi Oszkárral, szavaltak aktuális költeményeket. Várnai Zseni, Farkas Antal és Farkas Béla verseiből. A Royal Apollóban és az Urániában minden előadás előtt Paulik Béla tartott ismeretterjesztő előadásokat, a többi mozgószínházakban pedig a szocialista párt egy-egy kiküldöttje mondott beszédet. A műsort mindenütt az Új Internacionálé zenéjével kezdték.  A mozikban, így a körúti Olimpiában és a Nyugat-mozgóban a közönség állva hallgatta végig az Internacionálé zenéjét, a szöveg vetítését kérte, majd a szöveg vetítésekor a zenével együtt énekelte az ni proletár himnuszt. A belvárosi mozikban, így a Váci-utcai Korzó-mozgóban is zajosan tüntettek az Internacionálé mellett. Viharos sikert aratott mindenütt Farkas Antalnak Az öcsém hazajön című verse, amelyet nemcsak szavaltak, hanem filmre is feldolgoztak. Nagy sikere volt a „Király nevében“ című agitációs filmnek is. A műsor zárószáma mindenütt Farkas Bélának Vörös Hadsereg című verse volt, amely zajos tüntetésre adott alkalmat a mozik publikumának a Vörös Hadsereg mellett. Így az Apolloban a budapesti vörös zászlóalj parancsnokait, akik uniformisban jelentek meg az ünnepi előadáson, percekig éljenezték. De kijutott az éljenzésből és az ünneplésből a szovjet kormány népszerű neveinek is. Egyik-másik moziban az előadókat percekig nem hagytak szóhoz jutni, amikor Kun Bélának, Vágónak. Leninnek vagy Trockijnak a neve belekerült az előadásba. Az ünnepi műsorok után a Maharadzsa gyöngye, a Nősténytigris, a Halál kelepcéjében, a Paris fia. meg a Tévedt nő naplója került egyik-másik moziban színre, de a közönség érezte, hogy ezekkel a darabokkal nem lehet az ünnepi estet befejezni és ezért az előadások végén erélyesen követelte, hogy zárszóul még egyszer játsszák el az Internacionálé zenéjét. A késő esti órákban a mozikból kiözönlő közönség mást sem dúdolt, mint az új kommunista Internacionálét:
Föl, föl ti rabjai a födnek,
Föl, föl te éhes proletár,
A győzelem napjai jönnek,
Rabságodnak vége már.” (Világ, 1919. április 4.)

(Vörös katonanap a mozikban.) Paulik Béla, a filmügyek politikai biztosa, csütörtökön, vörös katonanapot rendezett a pesti mozikban, amelyeket máris fényes eredménnyel állítottak a proletárság szolgálatába. Valamennyi előadásra minden jegy elkelt és a mozik rendes műsorát ünnepélyes számok egészítették ki. Fölötte sikerült Farkas Antal híressé lett versének, a Jön az öcsém-nek filmváltozata. Vértes és Dezső rajzai, azután a filmriportok. (A király nevében c. pas- quille, azután Mit védett a szürke és mit Véd a vörös hadsereg?) Nagyban emelték az előadások ünnepélyes voltát; az egyes szavalatok is, amiket a mozikban Paulay Erzsi, Hettyey Aranka, Beregi Oszkár, Kürthy József, Lukács Pál, Bárdi Ödön, Kürti Sári, Fenyő Emil, Győző Lajos adtak elő. A Royal Apollóban Paulik Béla, aki egyébként mint oroszországi magyar hadifogoly a vörös gárda katonája volt, meggyőző erővel tolmácsolta a mai nagy napok jelentőségét. De őszinte hatása volt annak a beszédnek is, amit dr. Nemes pártkiküldött a Mozgókép Otthonban tartott. A nagy sikerre való tekintettel a vörös, hadsereg-napot a jövő héten megismétlik. (Pesti Hírlap, 1919. április 4.)