JERUZSÁLEM

A szerelem gyermeke / A zsidók cézárja / Dráma Jeruzsálemben (címváltozatok), Jerusalem / The Child of Love (angol címfordítás)

Alkotók

Lázár Lajos rendező
Orbán Dezső forgatókönyvíró
Falk Richárd forgatókönyvíró

Szereplők

Regős Mária  
Petheő Attila  
Ujj Kálmán  
Rátkai Sándor  

Technikai stáb

Orbán Dezső díszlettervező

Produkciós stáb

Lázár Lajos producer

Gyártási és bemutatási adatok

Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Lux Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1918. augusztus 28. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1920. január 7. (Corso) sajtóbemutató 
1921. április 5. (Royal Nagymozgó) bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hosszát nem ismerjük.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1919/25, 30, 31, 33, 34, 35, 1920/2
  • Mozi-Világ, 1918/35, 1919/52
  • Színházi Élet, 1918/36
  • Pesti Hírlap, 1918. szeptember 1. 1920. április 6.
  • Mozihét, 1920/5, 14
  • 8 Órai Újság, 1920. január 8.
  • Filmművészeti Évkönyv, 1920. (Szerk: Lajta Andor) 73. p.
  • A Mozi 1920/2.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 113. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  355. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 347. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 83. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 236, 237, 238, 239. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 142. p.

Tartalom

A film tartalmára vonatkozó információk nem maradtak fenn, csak annyit tudunk, hogy az első része kosztümös történet. Ez a keresztes háborúk idején játszódik, a további részek pedig a jelenben.

Galéria

Vélemények

Jeruzsálem (A szerelem gyermeke) modern témát ölel. fel— szintén közismert, világhíres regény — bár első felvonása legendás időket fest elénk: a keresztes háború néhány drámai epizódja körűl folyik a hősi történet, mely érdekesen hajlik át modern miliőbe. Ez a film is látványosságokat ad: a jeruzsálemi Szent Sirt és mozgalmas keretben ős Jeruzsálem minden színes tarkasága hullámzott." (Pesti Hírlap, 1918. szeptember 1.)

A Jeruzsálem (Szerelem gyermeke) című négyfelvonásos dráma a szentföldön játszódik le. A legendás hely a maga fenséges emlékeivel és pompázatos pleinairjeivel szolgál keretül ennek az eredeti elgondolású darabnak, amelyet elejétől végig a szerelem magasztos érzése fűt át. A film két főszerepét Petheő Attila és Regős Mária játsszák, komoly átérző, művészi munkát nyújtanak és kiforrott alakításukkal nagy sikerre vitték a rutinosan filmre ültetett érdekfeszítő cselekményt, amely minden egyes jelenetével lebilincsel." (Mozihét, 1920/2)

„(Izgalmas dráma a Szentföldön.) Kelet szinpompája és egy mindvégig izgalmas dráma vonult el aDráma Jeruzsálemben” (Szerelem gyermeke) c. filmen a nézők előtt. A Royal Nagymozgó, Erzsébet-körút s Dob-utca sarkán telt házak mellett játssza ezt a kiváló magyar filmet örömmel vesszük tudomásul, hogy ezt a magyar filmet körülbelül egy időben játszák a berlini és amerikai előkelő mozikban, a magyar filmgyártás internacionális elismertségének bizonyságául. A keleti szépségű Regős Mária és Petheő Attila, a dráma két főszerepét kitűnően játszották meg. Külon ki kell emelni azt a bravúros rendezői munkát, amelyet a jeruzsálemi részletek megoldásával végzett dr. Lázár Lajos.” (Pesti Hírlap, 1920. április 6.)