Filmtechnikai specifikáció
Némafilm részletekből és színpadi jelenetekből álló moziszkeccs. A filmrészletek hosszát nem ismerjük.
Fellelhetőség, források
A filmrészletek nem maradtak fen. Az adatok az alábbbi forrásokból származnak:
- Mozi-Világ, 1913/22
- Színházi Élet, 1913/20, 1914/6
- Nagyváradi Napló, 1913/174
- Apolló mozi 1914. február 14-i műsora
- Pesti Hírlap, 1914. július 1.
Bibliográfia
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 143. p.
Tartalom
Történek Budán és Pesten. A szkeccs főalakjának neve Zsemle István. Foglalkozására nézve szatócs, s azonkívül ő a legnagyobb papucsférj Budán. Katalin asszony, a felesége zsarnok, mint egy középkori várúr. A gyáva Zsemle úr szerelmes özvegy Merengőné asszonyba, bájos szomszédnőjébe. Az özvegy azonban szerelmi vallomására a következő kérdéssel felel: - Mondja, el merné ezt a felesége jelenlétében is mondani?
Egy nap a törvényszéktől iratot kap. „A felesége ellen indított válópörében értesítjük, hogy a házasságot formahibák miatt megsemmisítettük.” Zsemle úr boldogan veszi tudomásul a válást, s tudtára adja Katalinnak. Az asszony megtörve rogy elébe, mire Zsemle úr – hogy ne legyen hajlék nélkül – fölfogadja cselédnek. Éppen ekkor jön át vizitbe Merengőné. Zsemle újra szerelmet vall, az asszony újra elismétli a kérdést, de ezúttal Zsemle behívja Katalint is és előtte is megkéri Merengőné kezét. A tehetős fűszeres nem rossz parti, ezért az özvegy beleegyezik a házasságba. Zsemle pénzt vesz magához és elindul menyasszonyával megtapasztalni Budapest szépségeit. Drága ruhákba öltözteti a boldog Merengőnét, viszi Pestre. Folyik a pezsgő, szól a cigányzene egész éjjel. Zsemle a cigányokkal pertut iszik, krakélereskedik, bemegy az állatkertbe az oroszlánok közé, szóval: mintha kicserélték volna a máskor oly jámbor budai fűszerest, a papucsférjek mintaképét.
A mulatság után hazatérnek. Nemsokára jön a törvényszéki szolga. Bocsánatot kér, tévedésből hozta ide a levelet, mely Zemmel István úrnak szól, aki a második emeleten lakik.
A nagy csöndet, mely alatt pillanatról-pillanatra kisebb lesz Zsemle úr, Katalin asszony szava töri meg. És nemsokára már nem is hangzik más. Merengőné asszony kiröpül, s Zsemle úr mikroszkópikus nagyságban áll a sarokban.
Vélemények
"Ezt a kedves cimet és a hozzája tartozó még kedvesebb szkeccset igen jól ismeri már a pesti, sőt a vidéki közönség is. Hogy most reprizt tart Korcsmáros Nándor pompás szkeccséből az Apolló, az éppen a darab nagy és megérdemelt népszerűségének következménye. Korcsmáros Nándor darabja egy papucshősről szól, aki egy napon végzést kap, hogy házasságát a törvényszék alaki okokból megsemmisítette. Ez a végzés tul boldoggá teszi a derék embert és rögtön elhatározta, hogy most már szive szerint nősül és elveszi régi ideálját. Egy napig él ilyen boldogan és alaposan megbosszulja magát házi zsarnokán, amikor kiderül, hogy a törvényszék végzését tévedésből kézbesítették neki, mert az a fölötte lakó és majdnem azonos nevü urat illeti. De e szimplán vázolt történet keretén belül annyi csodálatos kedvesség és finom humor van elhelyezve, hogy a néző ki nem fogy a nevetésből. Ehhez járul persze az is, hogy a Projectograf színészei igazán elsőrangú alakítást produkálnak. Marosi Adél, Hajnóczi Lili, Mály Gerő, Szőreghi és a többiek roppant kedvesen viszik a darab cselekményét. A darab muzsikájáról pedig talán elég annyit mondani, hogy Nádor Mihály muzsikája." Színházi Élet, 1914/6
