Filmtechnikai specifikáció
Két részes némafilm. Az eredeti két részes változat hossza ismeretlen, a Bécsben bemutatott változat hossza: 2450 méter. A filmet 1923-ban újra bemutatták, a 33/1923 számú cenzúra határozat szerint ennek a változatnak a hossza 1655 méter volt.
Fellelhetőség, források
A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak:
- Mozgófénykép Híradó, 1917/28, 29, 36, 37, 38, 40
- Mozihét, 1917/27, 28, 29, 30, 31, 33, 37, 40, 41, 51
- Mozi-Világ, 1917/33, 34, 37, 40, 44, 46, 1918/11
- Színházi Élet, 1917/41 (a bemutatóról)
- A mozi (Miskolc), 1917/38, 40
- Magyar Színpad, 1917. szeptember 7., szeptember 13. (a sajtóbemutatóról)
- Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve. 1918. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 5. p.
- Paimann’s Filmlisten, 1918/85
- Mozi Műsor (Kassa), 1918/16, 19, 21
- Képes Mozivilág, 1919/3 (Somlay Artúr visszemlékezése), 21
- Mozi és Film, 1923/1 (repríz)
- Belügyi Közlöny, 1923. 267. p.
Bibliográfia
- Pánczél Lajos: Pereg a film. Bp. é.n. [1920 körül] 114. p.
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 29-33, 61. p.
- Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 15. p.
- Hevesy Iván: Adalékok a magyar némafilm történetéhez. In: Filmkultúra 1961. október 133. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 49, 154, 353. p.
- Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 48. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 327. p.
- Murai János: Magyar Filmográfia I. (Kézirat. OSZK.) 38. p.
- Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 62. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
- Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 50. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
Tartalom
Berend Iván hosszú külföldi távollét után, melyet a technikai tudományok tanulmányozásának szentelt, hazatér Magyarországra, hogy az apjától örökölt Bondavári kőszénbánya vezetését átvegye. A fiatal tetterős nagy tudású mérnök szinte minden idejét a bányában tölti, mikor a bányalég fenyeget, előbb embereit helyezi biztonságba, s ő a legutolsó, aki elhagyja a halállal fenyegető tárnát. Tudományos igényű megfigyeléseiről éjszakánként feljegyzéseket készít. A munkásnők bérének kifizetésekor felfigyel a gyönyörű, fekete hajú targoncás lányra, Dirmák Evilára, ki keresetéből nyomorék öccsét tartja el. Berend beleszeret Bondavár fekete gyémántjába, támogatná a lányt, hogy jobban éljen, ám Evila visszautasítja a segítséget, mert attól tart, hogy társnői meggyanúsítják. Iván ekkor házasságot ajánl, de a lány kikosarazza, mivel már Saffran Péter gyári munkás a vőlegénye. Ekkor nagylelkűen előmunkássá lépteti elő a vőlegényt, s házat is ad neki, hogy boldogan élhessen Evilával. Berend az egyre növekvő üzemhez hirdetés útján tárnafelügyelőt keres. Régi ismerőse, Kaulmann Félix bécsi bankár jelentkezik a hirdetésre, Rauné mérnököt ajánlja technikai vezetőnek. Kaulmannak nagy tervei vannak, megvenné a bányát, de Berend visszautasítja ajánlatát. Kaulmann visszautazása előtt megpillantja a gyönyörű Evilát, akit a részeg Saffran bántalmaz. Kiszabadítja a lányt megvadult vőlegénye karmaiból, s azzal az ígérettel, hogy meggyógyíttatja nyomorék testvérét, magával viszi Bécsbe. Kaulmann nagyszabású pénzügyi manipulációba kezd, melynek alapja, a Bondavárából kialakítandó hatalmas kőszénbánya telep. Pénzügyi spekulációiban Evilának is fontos szerepet szán, akiből közben Eveline lett, mert feleségül vette, és úrinőt faragott belőle. Eveline segítségével sikerül megnyerni ügyének a külföldön élő Bondaváry herceget. Rauné igazgatása alatt megalakul a tervezett részvénytársaság. Az avatóünnepségére leutazik Bondavárra Kaulmann, Bondaváry herceg és Eveline is. Rauné magasabb munkabérekkel elcsábítja Berend munkásait, köztük Saffrant. Az elhagyott vőlegény megpillantja Evilát, s bosszúból felrobbantja a bányát. A robbanás után hatalmas tűz keletkezik, melynek hírére lezuhan a Bondaváry részvények ára, s részvénytársaság összeomlik. Az iszonyú katasztrófában egyedül Berend nem veszti el a fejét. Korábbi földalatti kísérleteinek tapasztalatait felhasználva sikerül megfékeznie a tűzet. A bányavállalat összeomlásakor lelepleződik Kaulmann sikkasztása. A bukott bankár Bondaváry hercegtől remél pénzügyi támogatást, melyet Evila közbenjárásával szeretne megszerezni, ám az asszony nem hajlandó a herceg szeretője lenni. Kaulmann hajón menekül, s mikor észreveszi, hogy üldözői a nyomában vannak, vízbe veti magát. Evila eladja ruháit, megmaradt ékszereit és szegényen visszamegy Bondavárra targoncáslánynak. A bányakatasztrófa évfordulóján mindenki Berend Ivánt ünnepli, ki meglepetten pillantja meg a bányászok között visszatért szerelmét. - Eveline! – kiáltja. - Nem! Evila! - felel a lány, és boldogan ölelik meg egymást.
