CSAPLÁRNÉ A BETYÁRT SZERETTE

Tartalom

Jancsi betyár minden szabad idejét a csárdában tölti, mert tetszik neki a csaplárosné Erzsi nevű lánya. A csaplárosné azonban beleszeret a délceg betyárba, s mindig résen van, nehogy az kettesben maradjon a lányával. Előbb virágnyelven célozgat érzelmeire, majd kereken megmondja a legénynek, hogy szereti.  Kényezteti, minden jóval elhalmozza, de a fiú továbbra is csak Erzsi pillantását keresi. A fiatal szerelmesek nagy titokban mégis találkoznak. A Jancsi után leskelődő csaplárosné egy alkalommal rájuk talál a füzesben, amint éppen csókolóznak.  A szenvedélytől elvakított asszony üti-veri, majd elkergette a csárdától a lányát, aki kétségbeesetten bolyong a téli pusztán, s mikor már a fáradtság teljesen elcsigázza, lerogy egy kereszt tövében, és ott álmában megfagy. Jancsi másnap hiába keresi Erzsit. Kérdőre vonja a csaplárosnét, de az úgy tesz, mintha semmit se tudna róla. A szomszédok találják meg a lány megfagyott tetemét, és szomorú menetben hozzák a csárdába.  Jancsi sírva borul a ravatalra. A csaplárosné is úgy tesz, mintha szívből gyászolná Erzsit, és ezzel próbál közelebb kerülni Jancsihoz. Ám a szomszédok elbeszéléséből hamarosan kiderül, hogy az ő kegyetlensége ölte meg a szegény leányt. A legény ekkor szörnyű haragra gerjed, nekiesik a csaplárosnénak, és addig fojtogatja, amíg kiszorítja belőle az életet. Hamar híre megy a gyilkosságnak, és a pandúrok keresni kezdik a legényt. Jancsi nem is menekül, önként adja magát a csendbiztos kezére. A bíró előtt sem tagadja, hogy ő a tettes, és boldog, hogy a hóhér keze elvezeti abba a világba, hol ismét találkozhat imádott szerelmével, Erzsivel.

Érdekességek

• A két felvonásos filmben egyetlen felirat sincs, csak a film elején ajánlásként szerepel az eredeti vers első négy sora.
• A film  eredetileg a Petőfi dalciklus része lett volna, de csak 1917 márciusában készült el, ezért csak utólag illesztették be a sorozatba, illetve más filmek mellett  kísérő filmként önállóan is vetítették.

Galéria

Vélemények

„A Corvin filmgyár első országos főpróbáit, a bemutatók általános torlódása következtében kénytelen elhalasztani. Az eddig hirdetett napok helyett tehát a következőképpen állapította meg a gyár vezetősége a bemutatók idejét: augusztus 24-én a Csaplárosnét és A gólyakalifát, 25-én A csikóst és Szent Péter esernyőjét mutatja be, míg augusztus 30-án a Piros bugyelláris és a Mágia, 31-én pedig a Jaguár és a Liliom van műsorra tűzve.” (Mozihét, 1917/31)

Dr. Erényi Jenő: „A Corvin idei produkcióját egy poétikusan szép, kisebb arányú, mégis eseményességre számot tartó filmmel vezette be, a Csaplárosné! című kis vers-átdramatizálással, mely versnek nem kisebb poéta a szerzője, mint Petőfi Sándor. „Csaplárosné a csikóst szerette. De a csikós őtet nem szerette" Ezzel a két sorral kezdődik nagy költőnk tündérien szép kis verses dramolettje. A csaplárosné és a csikós kis mindennapos szerelmi drámája a vers, amely mégis oly különösen szép nekünk, úgynevezett agyonkulturált elméjűeknek, nagyvárosban megkeményedett szívűeknek, cinikusoknak, szerelmi lázakban már rég elégetteknek és kihűlteknek. Ó, az Alföld hasonlíthatatlan illata lengi át ezt a kis színdarabot, a szívet fojtogató édes parfüm, amely gyengéd és mégis oly erős, hogy könnyeket facsar a szemünkből. A filmet a kitűnő Janovics Jenő dr., a kolozsvári Nemzeti Színház direktora, a Corvin-gyárnak tavaly még gazdája, rendezte. Ma, amikor már a filmgyár gondjaitól mentesítette magát, mégis visszatért ehhez a szerelméhez, mert a filmektől, amelybe Janovics annyiszor öntötte már művészi tudását, szívét, örökre megválni nem lehet. És ez nagy nyereség nekünk, hogy megmarad továbbra is a filmek kiváló rendezőjének. Janovics kongeniális volta költővel, minden sora az eredeti, elbájoló poémának, meghatóan tükröződik vissza a filmen. Felirat egyetlenegy sincs a két felvonásos darabban, csak mintegy mottóként, ajánlásként szerepel a film elején az eredeti vers négy első sora. És annál közvetlenebb, bensőbb a hatás, mert hiszen felírások mankója nélkül megy szemünk végig a darabon, amelynek színes hangulatai, csodálatos téli miliői a látóidegeken át szívbe jutnak. Két művész produkál a darabban fölényesen jó alakítást. A Corvin két régi starja: Várkonyi Mihály és Berky Lili. Várkonyi, mint az igazán arra hivatott filmművészek, éppoly eredeti és teljes ebben a rusztikusan vett szerepben, mint amikor szalonbeli alakításaiban látjuk. No és Berky Lili. A kitűnő művésznő elragadóan szép, gyakorlott és individuális különneműségű, pompás játszani tudása mellett. Janovics igazgatótól idei bemutatkozása után feltétlenül látni akarunk mennél többet és többet. (Mozihét, 1917/34)

„hétfőtől kezdve egy bájos filmkölteményt vesz még műsorára az Uránia és pedig a Petőfi-ciklus legszebbjét: A csaplárné a betyárt szerette cimmel. Ez a rövid kis film a tiszta poézis nemességét eleveníti meg szemeink előtt.” (Pesti Hírlap, 1918. március 31.)