BARBÁROK

Tartalom

Az óriási szibériai aranymezők korlátlan hatalmú ura, a zsarnok Szukoff Péter pokollá teszi környezete életét, munkásaival is kegyetlenül bánik, ha pedig már nincs rájuk szüksége, gondolkodás nélkül elzavarja őket. Egy napon fia, Sándor tanítóját, Müllert lopással gyanúsítja. A becsületes férfi előbb szabadkozik, majd sértődötten elrohan. Sándor Müller keresésére indul, szobájába megy, ahol egy levelet talál, melyben Müller nővére 1000 rubelt kér, különben öngyilkos lesz. Sándor megmutatja a levelet apjának, és kéri, hogy segítse a tanítót. Szukoff elutasítja kérését, a tanítót az aranymérő szobába viszi, és ott egyedül hagyja, hogy becsületességéről meggyőződjön. Müller a kincsek láttán megtántorodik, rémülten védekezik a kísértés ellen, s végül ájultan esik össze. Szukoff ekkor megbánja tettét, és 5000 rubelt küld Müller nővérének. Egy éjjel bányaellenőrzéskor az új tárnából kétségbeesett női segélykiáltás hallatszik. A bányafelügyelő szerelmét találják meg a mélyben. Szukoffnak megtetszik a lány, erőszakkal magával viszi kastélyába, és feleségül veszi. Az asszony, aki még mindig a bányafelügyelőt szereti, Sándor segítségét kéri, de a fiatalember semmit sem tehet zsarnok apja ellenében. Szukoff megérzi az asszony szívében élő gyűlöletet, és egy napon felgyújtja a kastélyt, s mialatt ő fiával dorbézol, felesége és kisgyermeke a tűz martaléka lesz. Miután dühe lecsillapodik, nem tud szembenézni szörnyű tettével, megtörten elbujdosik. (Forrás: Mozihét, 1918/47)

Érdekességek

• A film kellékei a forgatás után bűnügyekben szerepeltek: „a Schön és Brettner Erzsébet körúti magánbankházban egyik hivatalnoknő 1300 koronát fizetett ki egy hamis ezer rubelesért A napokban pedig Breuer Géza Rákóczi úti kereskedő vett meg egy szintén hamis ezer rubelest 700 koronáért A nyomozás során kiderült, hogy a Hungária filmgyár Barbárok című darabjának felvételéhez ezer darab ezer rubeles bankjegyet készíttetett. A bankjegy mintájának a Kerenski féle ezer rubelest használták fel, de csak egyik felét fényképezték le és a mozifelvételnél használt pénzeket úgy készítették el, hogy mindkét oldaluk egyforma volt. Az eredeti ezerrubelestől még abban is különböztek, hogy az eredetinek színes, a mozi-rubelnek egyszínű a litografálása. Ezeket a pénzeket Nagy József filmgyári munkás a felvételek után összegyűjtötte és azokból barátainak is adogatott. Igy jutott Mittlai Gyula rokkant katonáihoz is néhány darab belőlük. Mittlai egy ilyen ezerrubelest hétszáz koronáért eladott Breuer Géza kereskedőnek, aki csak későn vette észre, hogy rossz pénzt vásárolt. Mittlai Gyulát csalás miatt letartóztatták.” (Pesti Hírlap, 1918. július 10.)

Galéria

Vélemények

Az 1918. július 16-án megtartott szakmai bemutatón az „Első film a Wohlbrück Olga ,,Barbárok" című nagy könyvsikert aratott regényéből készült film volt, amely átültetve sem vesztett érdekességéből, sőt ellenkezőleg, még inkább fokozta azt. Rákosi Szidi és Almássy Sári a női főszerepekben, Fenyvesi Emil és Virányi Sándor pedig a férfifőszerepekben brillíroztak.” (Pesti Napló, 1919. július 19.)

„A regénynek minden szépsége hű változatban tükröződik vissza a filmen. Garas Márton kitűnően szcenírozta és rendezte a filmet és Rákosi Szidi, Almásy Sári, Fenyvessv Emil, Virányi Sándor és Sieder Adolf tudásuk legjavát nyújtják a főbb szerepekben.” (Pesti Napló, 1918. december 8.)

„A közönség jól ismeri Wohlbrück Olga regényét, a Barbárokat, mely a  magyar könyvpiacon is többezer példányban kelt el. Ezt az érdekes és frappáns hatású naturalisztikus regényt filmre vette fel a már szép sikerekre visszatekintő Hungária filmgyár Garas Márton rendezésében és Rákosi Szidivel, Almásy Sárival, Fenyvessy Emillel, Virányi Sándorral, Sieder Adolffal a főszerepekben. Úgy a rendezés, mint minden művész játéka, valamint a kiállítás, egyaránt elsőrangú és a legszebb dicséretre méltó. Még a cári Oroszországban játszódik a regény és ennek a ferde uralomnak minden visszatetszését, kegyetlenségét megkapó realizmussal látjuk viszont a mozivásznon.” (Világ, 1918. december 10.)