ÁGYÚ ÉS HARANG

Pikkoló király (címváltozat), Gun and Bell (angol)

1915   háborús filmszatíra

Alkotók

Pintér Imre rendező
Pintér Imre forgatókönyv

Szereplők

Zoli bohóc „il piccolo Emmanuel”, a törpe király
B. Balázs Margit Heléna [Elena] királynő
Kürthy József Magyar Mihály
Parlaghy Kornélia Magyar Mihályné, Kata
Pintér Laci János, a fiuk kiskorában
­Szőke Sándor János, a fiuk
Nyárai Antal Gabriel D’ Annunzio
Toronyi Gyula Österreich Szepi, osztrák gazda
Győri Matild Gertrud, a felesége
Lejtényi Kornél Hans, a fiuk kiskorában
Szőke Lajos Hans, a fiuk
Pintér Irénke Lizi, a leányuk
Herczeg Jenő Öreg olasz
K. Demjén Mari a lánya
Erdős Béla Pietro, a fia
Pintér Imre Pietro, a fia
Czája János Németország
Heves Béla Oroszország
Árvai Jenő Franciaország
Balogh Béla Angolország
Margittay Gyula angol úr
Rosos Gizella francia nő
Hegedűs Ferenc öreg udvaronc
Bónis Lajos Sonino miniszter
Halász Géza Gioletti miniszter
Szathmáry Lajos Salandra miniszter
Szentes János béres
Delly Lajosné Josephin
Ivánfy Nusi Margaretta kokott
Kelemen Lenke Marietta kokott
Ivánffy Jenő inas Pietronál
Kürti Teréz vénkisasszony
Andorffy Péter Sebatiano, komornyik

Technikai stáb

Zsitkovszky Béla operatőr
Lingel Károly bútorgyáros díszletek (királyi termek, D’Annunzio szobái)
Néprajzi Múzeum díszletek (magyar és osztrák szobák)

Produkciós stáb

Neumann József gyártó

Gyártási és bemutatási adatok

Korona Filmvállalat gyártó cég
1915. november bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, eredeti hossza: 1500 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1915/44, 46, 52
  • Mozihét, 1915/40, 46; 1916/1
  • Színházi Élet, 1915/13
  • Pesti Hírlap, 1915. november 20.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 44, 350. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)

Tartalom

Maró gúnnyal mutatja be a háborúban álló országok teljes keresztmetszetét, az érdekből vagy kényszerűségből bekapcsolódók hozzáállását, szerepét, a királytól, a miniszterektől az egyszerű kisemberekig. A történet 30 évnyi időszakot ölel fel, az első és második felvonás között 20 év, a második és harmadik felvonás között 10 év telik el. Kritikai hangvétele ellenére optimista, a film végén ugyanis felsejlik egy szebb, boldogabb jövendő, mikor majd az ágyúból újra harangot öntenek.

Galéria

Vélemények

„Az „Ágyú és harang" aktuális színmű, amelynek szerzője Pintér Imre, a régi Népszínház népszerű baritonistája, aki mult évben „A népfelkelő" cimü nagy drámájával bizonyította be, hogy igen sok érzéke és nagy talentuma van a filmdrámairáshoz. Ma már kiforrott, sokat tanult és sokat haladt moziiró Pintér. Öt dicséri a frappáns királyi termek, lakosztályok, stílszerű magyar és osztrák szobák beállítása, s a nagy nehézségekkel járó darab rendezése is; mint színészt fölöslegesnek tartjuk ismertetni őt a magyar közönség előtt….A sikerből az oroszlánrész Zitkovszki Béláé, akinek ez a felvétele már maga a legteljesebb művészet. Gyönyörű, tiszta felvételek, rutinirozott ügyes beállitás, művészi kidolgozás dicsérik ismét ambiciózus munkáját. A darab berendezésének fényes kiállítása a Lingel Károly és Fia műbutorgyár Ízlését hirdeti.” (Mozihét, 1915/40)