Deésy Alfréd | rendező |
Pakots József | forgatókönyvíró |
Vándory Gusztáv | Holwarth |
Igalits Sandy | gyári munkáslány, később Holwarthné |
Margittay Gyula | tröszt-elnök |
Lucy Wett | a tröszt-elnök lánya |
Kornay Richárd | Wolf báró |
Ujváry Miklós | Carp, gyári munkás |
Pakots József |
Vass Károly | operatőr |
Geiger Richárd | producer |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | gyártó cég |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | forgalmazó cég |
1919. március 31. (Corso) | bemutató |
1920. május 21. (Bécs) | bemutató |
34/1920, - 16 éven felülieknek | cenzúrahatározat |
Némafilm, 4 felvonásos, a 34/1920 számú OMB határozat szerint 1590 méter, a bécsi forgalmazási kópia hossza: 1100 méter.
kópia |
MNFA, 2 perces virazsírozott töredék a Vándory összeállításban |
plakát |
OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Sátory Lipót) ♦ BTM (1 db, grafikus Sátory Lipót) |
A történet hőse, Holwarth egyszerű munkásból küzdötte fel magát a tröszt vasgyárának igazgatójává, ezért együttérez a munkásokkal és erélyesen síkra száll a sztrájkoló munkások követelése mellett. Bevádolják, hogy ő a sztrájkolók felbujtója, s emiatt elbocsátják. A trösztelnök leánya – aki titokban szerelmes az igazgatóba – szomorú Holwarth távozásakor. Az elbocsátott igazgatóra szemet vet egy szép gyári munkáslány, elcsavarja a fejét, s hozzámegy feleségül. Holwarth minden energiáját korszakalkotó találmánya befejezésére fordítja. Felesége, akiből időközben nagyvilági hölgy lett, lóversenyen, női klubokban, könnyelmű férfiak és nők társaságában keres szórakozást, s amikor pazarlásával tönk szélére juttatja urát, megszökik. Holwarthból találmánya révén híres ember lesz. Arcképét a lapok is hozzák, s a tröszt elnökének leánya, miután megtudja, hogy szerelmét hűtlenül elhagyta felesége, rábírja atyját, hogy látogassa meg a híres feltalálót. Az apa teljesíti leánya kívánságát, visszahívja a fiatalembert a gyárba. A két szív egymásra talál, s Holwarth már mint boldog vőlegény foglalja el újból régi állását.
Short English content: The hero of the story, Holwarth who was the simple worker before he climbed up and became the iron factory manager of the trust, sympathizes with the workers, and supports their claims. He is accused that he had instigated the strike, and therefore he is dismissed. The trust President's daughter – who is secretly in love with the director – is very sad when Holwarth must leave the factory. A beautiful worker girl seduces the dismissed factory director, and he marries her. Holwarth devotes all his energies to complete his invention. His wife, who became a fashionable lady, ruins economically her husband, then she escapes. Holwarth through his invention will be a famous man. The trust president's daughter persuades his father to visit the famous inventor, and call him back to the factory. The two hearts find each other, and Holwarth re-occupies his old job as a happy groom.
A film külső felvételei Dalmáciában készültek 1918 tavaszán másik kilenc Star film külső felvételeivel együtt. Deésy Alfréd így emlékezik vissza erre: „Az Ombla folyó partján választottam ki egy grófi kastély gyönyörű, pálmás, szökőkutas parkját – ott kezdtem A szív tévedése című filmmel egy ragyogó páramentes reggelen! A pompás idő és a körülöttem elterülő motívum nagy gyönyörűséggel serkentett a munkára. Csak egy felvevő Pathé gépünk volt – kétfajta objektívvel. A kép élességét szemre kellett beállítani. A gép három lábon állt – valamivel erősebben, mint a mostani fényképezőgépek. A lábakhoz egy csavarral rögzítettük a kamerát, és így azt – a biztonság kedvéért – mindig én hordoztam. Felvesszük az első jelenést, én megyek új motívumot nézni – addig az operatőr kicsavarja a géphez erősített csavart – visszajövök, és lázas idegességgel állványostól a vállamra kapom a gépet, ami egy zuhanással a földre esik - két részben. Fejbekólintottként állok – az üres állvánnyal… Meghűlt bennem a vér, de az operatőrben is…
Mi lesz most velünk, Istenem! Gépet nem lehet kapni – csak Párizsból rendelni… háború volt! És ha rendelnénk is, míg elhozná valaki – mert posta nem járt -, hetekbe kerülne. Dalmáciát is kezdték már az olaszok piszkálni. Fájt a foguk rá!
Az operatőrünk elsőrendű műszerész volt – és másnap reggelre elkészítette a gépet, úgyhogy folytattuk a felvételt.” In: Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon. (Visszaemlékezések.) Bp. 1992. 127. p