A MEGFAGYOTT GYERMEK

Tartalom

Csendes völgy ölében, kicsiny falu szélén éldegél a szegény özvegy Kovácsné. Egyetlen vigasza kisfia, Lacika. Szomszédjukban él Barabás, az özvegy favágó kislányával Terikével. A két gyermek szerető barátságban él egymással. Együtt játszanak, Lacika segít Terikének a háztartásban, mert édesanyja halála óta a csöpp leányka a gazdasszony apja házában. Beáll a tél. Barabás nem talál munkát a faluban, és a pár órányira lévő fővárosba költözik lányával. Özvegy Kovács Jánosnéra szomorú napok következnek. A szívtelen Demeter gazda elárverezteti minden vagyonát, s még tehenüket, Riskát is elveszi tőlük. A földönfutóvá lett asszony ezek után szintén a fővárosba költözik. A két kis család a fővárosi bérkaszárnyában újra összetalálkozik.  A két gyerek együtt kóborol a városban, vonzza őket a Városliget színes forgataga, de mindent csak kívülről nézhetnek meg, mert nincs pénzük. A bérház gyerekseregének legnagyobb ünnepe, mikor megjelenik az udvaron Vince bácsi, a vak verklis. Ilyenkor boldogan táncolnak a zeneszóra, míg a házmesterné szét nem kergeti őket.  Barabás találkozik régi földijével,  akinek biztatására kivándorol Amerikába szerencsét próbálni. Terikét Kovácsnéra bízza. A beteges Kovácsné egész nap a mosás felett görnyed, hogy megkeresse a mindennapi élelemre valót. Állapota egyre romlik, s mikor már a végét érzi közeledni, Terikét a házmesternél hagyja, ő pedig Lacikával visszatér a faluba, mert ott szeretne meghalni, hogy férje oldalán helyezzék örök nyugalomra. Anyja halála után Lacika visszatér Terikéhez a fővárosba. A házmesterné a kisfiút már nem fogadja be, ezért a két gyermek az utcára kerül. Az öreg verklis veszi őket pártfogásba. Hármasban járják a várost, Laci vezeti az vak kíntornást, Terike pedig táncol a verkliszóra. Közben Barabás Amerikában álláshoz jut, s megkéri barátját, hogy vigye ki hozzá kislányát. Lacika és Terike szomorúan búcsúznak egymástól. A kisfiú nemsokára teljesen egyedül marad, mert Vince bácsit elgázolja egy autó.  Az árva kisfiú tanácstalanul bolyong a városban, előbb arra gondol, hogy felkeresi Terikét. Megkérdezi a házmesternét: - Messze van az az Amerika? El lehet oda menni gyalog? De mikor erre csak gúnyos kacagás a felelet, elhatározza, hogy elmegy édesanyja sírjához. Útnak is indul télvíz idején. Éjfélre ér a temetőbe. Anyja sírjára ül, és ott zokog az árva kisfiú. Hull a hó és a téli szél süvölt körülötte. A fáradt gyermek lankadtan dől a sírhalomra és álomba merül. Álmában egyszerre fényes angyal terem mellette, s felvezeti a mennyországba. A ragyogó fényességben mindenkire rátalál, akit szeretett, ott van édesanyja, az öreg Vince bácsi, ki közben visszanyerte szeme világát. Az éhes Lacikát az angyalok megetetik, s a kívánságait lesik. A kisfiú szeretné meglátogatni kis barátnőjét, Terikét. Szárnyas hintalovon lovagol Amerikába, Terikéék házába, csillagot visz ajándékba a kislánynak. Aztán ismét visszatér az égbe, s édesanyja betakarja hófehér palástjával… A síron fekvő, megfagyott kisfiút pedig a hó lepi be sűrű leplével.

Short English content: Mrs. Kovács, the ailing young widow, lives in poverty at the edge of the village in a dilapidated little cottage with her little boy, Lacika. They are good friends with their neighbours, the widower Barabás Ferenc and his daughter, Terike. Poverty chases them to Budapest, where the outcasts of the village find each other among the walls of a slum in the outskirts. On a fine day, Barabás leaves Terike in the care of Mrs. Kovács and emigrates to America. The illness of Mrs. Kovács gets worse and she dies. The two orphans join Uncle Vince, the blind hurdy-gurdy man. Terike travels to America, Uncle Vince dies, and the poor orphan, Lacika, is thrown about in the world entirely alone. He gets back to his village, finds the grave of his mother in the churchyard, lies down on it and freezes to death. He goes to Heaven.

Érdekességek

• Eötvös költeményének megfilmesítését eredetileg Klein Sándor Hunnai filmválallalata  tervezte 1919-ben.
• A film premierjén a vetítés előtt Szécsi Ferkó szavalta Eötvös József versét.

Vélemények

„A megfagyott gyermek. Hetekig tartó huzavona után a cenzúra végre engedélyezte A Megfagyott gyermekcímű filmet, amelyen teljes pompájukban tükröződnek vissza báró EötvösJózsef halhatatlan remekművének költői szépségei. A kultuszminisztérium közbelépésének köszönhető, hogy ez a rendkívüli hatású, művészi tökéletességű film, amely valóságos kulturérték,
a nyilvánosság elé kerülhet. Nincs túlzás abban, ha azt mondjuk, hogy ennél szebb, megrázóbb hatású mozifilmet még nem látott a közönség. Eötvös József szelleméhez méltó az a művészi becsű munka, amelyet Sas Ede végzett A megfagyott gyermekfilmre való átdolgozásával. A főszerepben Szécsi Ferkó, ez a csodálatos tehetségű gyermekművész gyönyörködtet. A remek filmet előadásra kizárólagossági joggal a Korzó mozi szerezte meg, amely a fővárosi mozgóképszínházakat megelőzve, pénteken, szombaton és vasárnap mutatja be A megfagyott gyermeket.” (Szegedi Napló, 1921. augusztus 5.)

„(A megfagyott gyermekés Szécsi Ferkó.) Tradíciójához híven ismét szenzációs művészi eseménnyel fejezi be sikerekben gazdag szezonját Budapest legnépszerűbb szórakozóhelye a Kertmozi.Hatalmas áldozatok árán sikerült az idei magyar filmgyártás legnagyobb alkotásának, A megfagyottgyermek-nek előadási jogát megszerezte, a mely film SasEde, a kiváló poéta alkotása. Báró Eötvösörökbecsű költeményét látjuk megelevenedni a Kertmozivásznán, a legkiválóbb gyermekművésszel. SzécsiFerkóval a főszerepben. Ugyancsak SzécsiFerkó szavalja el a költeményt is A megfagyott gyermekelőadásain. A filmről csupán annyit, hogy szem nem maradhat szárazon az árva gyermekek szomorú film-meséjénél.” (Budapesti Hírlap, 1921. augusztus 28.)

„Régen nem volt olyan őszinte és általános sikere filmnek, mint A megfagyott gyermeknek. Nagyszámú közönség gyönyörködik minden este a bájos kép megható, szívhez szóló jeleneteiben és lelkes ovációban részesíti SzécsiFerkót, a népszerű gyermekművészt, aki tisztán csengő orgánummal és jeles színészi készséggel szavalja a Kertmoziban EötvösJózsef megzenésített költeményét, A megfagyott gyermekelőadásain. Szombaton Augusztakir. hercegasszony nézte végig az előadást és legteljesebb elismerését fejezte ki a rendkívüli művészi teljesítményért. (Budapesti Hírlap, 1921. szeptember 4.)