A LÉLEKIDOMÁR I-II.

Tartalom

A regény történetét modernizálták, a jelenkorba helyezték át. Lys Blanc gróf adoptálta törvénytelen gyermekét, Lyonelt. A táncosnő fiából főúri neveltetése ellenére kiütközik anyja természete. Züllött életmódot folytat, és szerelmével üldözi féltestvérét, Lys Blanc gróf törvényes leányát, Medeát. A grófnő imádja könnyelmű mostohafiát, minden pénzét és ékszerét neki adja, lánya iránti bűnös szerelmét is elnézi. Lys Blanc gróf szörnyű haragra gerjed, mikor erre rájön, és kitagadja végrendeletéből az asszonyt és Lyonelt. Helyettük unokaöccsét De L'Aisne Alfréd márkit jelöli ki általános örököséül. A gróf halála éjszakáján Lyonel a híres kalandorral, Montebellóval szövetkezve ellopja a családi ékszereket és a végrendeletet tartalmazó acélládikát. A szenzációs bűntényről értesítik a rendőrséget, Lándory vizsgálóbiztos letartóztatja Montebellót és Lyonelt. Az ifjú gróf azonban megszökik, s csak Montebelló kerül rács mögé, aki nem árulja el, hogy hová rejtették az acélládikót. A nyomok bécsbe vezetnek Traumhold bankárhoz. Lándory zár alá veszi a bankházat, de a végrendeletet nem találja meg. A bankár nem tudja túlélni a becsületén esett foltot, öngyilkos lesz. Hűséges szolgája, Kalthián Péter vállalja a gyilkosság vádját, hogy megmentse a bankár lánya, Godiva számára lekötött egymilliós biztosítási összeget, melyet öngyilkosság esetén nem folyósítanának. A börtönben lázadás tör ki, és a rabok Montebello és Kalthián Péter vezetésével kitörnek a fegyházból. A csendőrök Pétert újra elfogják, Montebellót pedig halálos lövés éri. Lándory, aki sejti, hogy Péter nem ölte meg gazdáját, hanem csak úrnője iránti önfeláldozásból vállalta magára a szörnyű vádat, bebizonyítja ártatlanságát, és kiszabadítja a börtönből. Péter a börtönben megtudta Montebellótól az acélláda rejtekhelyét, és nyomravezeti Lándoryt. Közben Lyonel a rendőrség elől bujkálva Raoul Ripaille név alatt egy rettegett anarchista banda vezérévé lesz. Az anarchisták a város alatti csatornahálózatban bújkálnak, onnan tartják rettegésben a lakosságot. Lándory tervei szerint a csatornát elárasztják a Duna vizével, s a banditákat. Raoul Ripaillet (Lyonel grófot) szeretője, Lidy Carcasse juttatja rendőrkézre. A Lys Blanc család felbontja a megkerült végrendeletet, s kiderül, hogy a gróf halálos ágyán megbánva fia kitagadását, visszahelyezi őt jogos örökébe azzal a feltétellel, ha semmi becstelenséget nem követett el, s nem gyötri többé szerelmével Medeát.  A grófnő kényszeríti lányát, hogy lépjen közbe Lándorynál Lyonel érdekében.  Lándory nem tudja megtagadni a gyönyörű Medea kérését, s közbenjár az igazságügyminiszternél, hogy Lyonellel szemben kíméletet gyakoroljanak. Így a fiatal gróf ismét visszatérhet a társadalomba. Lándory és Medea között szerelem szövődik, s mivel Lyonel sem tud lemondani a lányról, a két férfi megharcol egymással. A küzdelemben Lyonel marad alul. Lándory magával viszi szerelmesét ebből az átkos múltú családból.

Érdekességek

• Dénes Oszkár a film egy jelenetének forgatásáról: "...sok filmen játszottam már eddig, de a trükköket sohasem hamisítottam meg. Mindent úgy játszottam meg, ahogy azt a publikum látta később a moziban... A Lélekidomárban mint fegyenc egy szikláról tíz méter magasságból a szakadékba zuhantam. Kicsit összezúztam magam. Annyi baj legyen. (Színházi Élet, 1926/22)

Galéria

Vélemények

„Most, hogy a Corvin megfilmesítette a «Lélekidomár»-t, nemcsak annak az örömnek kell  kifejezést adnunk, hogy a magyar filmpiac egy halhatatlan, ízig-vérig magyar darabbal szaporodott. Hangoztatnunk kell egy másik tényt is, amit sokan már bizonyára észrevettek és amit ez a film most diadalmasan bizonyított be; hogy Jókai fantáziáját csak mozi tudja utolérni. Hiába próbálkoznak színdarabokkal, Jókai csapongó ötleteinek, szertelenül széles és színdús cselekményének egy megvalósítója lehet — a film. És itt van a Jókai filmek értéke és, óriási sikerének egyetlen titka.” (Színházi Élet, 1920/40) 

(Új Jókai-film.) A magyar filmművészet új mesterművet alkotott. Elkészült Jókai A lélek- idomár című gyönyörű regényének a filmje. Mialatt a Corvin-filmgyár ezen a művén dolgozott. a művészvilágban és a közönség körében sokat beszéltek a készülő darabról. Rajnai Gábor kiváltságos tehetsége és a jeles művészgárda lelkes együttműködése, nemkülönben a filmgyár rendkívüli áldozatkészsége, a mellyel a film kiállítását igyekezett minél ragyogóbbá lenni, az új magyar mesterművet megelőző várakozást teljes mértékben ki fogja elégíteni. A film két részben jelenik meg és szombaton mutatja be az Uránia. (Budapesti Hírlap, 1920. szeptember 24.) 

„A Lélekidomár premierje. (Bemutatja ma, szombaton, az Uránia.) Jókai ragyogó fantáziáját, semmi sem adhatja vissza oly közvetlenül, mint a film. És ilyen előadásban megértik azt a. világ minden táján, mindenféle nyelven beszélő emberek. Jókai, filmen … ez a legjobb propagandaeszköz, amely megmutatja közeli és távoli népeknek, közönyöseknek és ellenségeknek egyaránt, hogy ez az eltiport szegény magyar nép milyen gazdag — kultúrában. Az új Jókai-film a Corvin-filmgyárnak igazán becsületére válik. Szép, nagyszerű és érdekes. Rendezése művészi fokon áll, a. művészei pedig igazi művészek. Két részben kerül bemutatásra a film; ma az I. rész öt felvonását mutatja be az Uránia. A kiváló művészgárdában, amely a filmet a gép előtt eljátszotta, Rajnai Gábor, Törzs Jenő, Mattyasovszky Ilona, Körmendi Sári, Fenyvesei Emil, Makkay Margit, Z. Molnár László, Réthey Lajos, Dénes Oszkár, Szöreghy Gyula szerepelnek, Garas Márton rendezésében. Az Uránia e premierje iránt igen nagy az érdeklődés és temérdek az elővétel a várva-várt új Jókai- film premierjére.” (Világ, 1920, szeptember 25.) 

„A Lélekidomár II. részét valóságos tüntetésnek beillő fogadtatásban részesítette az Uránia szombati premier-közönsége. Jókai szellemének nagy hatása nyilatkozik meg a filmátdolgozás nagy sikerében is. A lélekidomár iránt főváros szerte olv nagy az érdeklődés, hogy az Uránia, pénztárait szinte ostrom alá vette a közönség.” (Világ, 1920. október 3.)

(Uránia.) A Lélekidomár második részét tüntető tetszéssel fogadta szombaton az Uránia premierközönsége. Jókai szellemének nagy hatása nyilatkozik meg a film-átdolgozás nagy sikerében is. A Lélekidomár iránt főváros szerte olyan nagy az érdeklődés, hogy az Uránia’ pénztárait valósággal ostromolta a közönség. (Budapesti Hírlap, 1920. október 3.)