A KIVÁNDORLÓ

Tartalom

A jómódú földbirtokos könnyelmű életet élő fia, Pálfalvy Miklós váltóhamisításba keveredik. A hamis papír leendő apósa, Mihályi bankár kezébe kerül, aki ezzel zsarolja a fiatalembert. Miklós szakít Mihályiékkal és elhatározza, hogy külfödre utazik maradék pénzével. Elutazása előtt meglátogatja a szép virágáruslányt Jessyt, akihez már egy ideje vonzódik. Az együtt töltött szép nap után Miklóst letartóztatják, börtönbe kerül. Elkeseredésében öngyilkosságot kísérel meg, de később, amikor a lelkész tanácsára dolgozni kezd a börtön kovácsműhelyében, a nehéz munka jóleső fáradsága és a kovács józan filozófiája meggyógyítja a lelkét. Szabadulás után szakít társadalmi osztályával, kovácsként dolgozik és feleségül veszi Jessyt, aki hűségesen várt rá.

Short English content: Pálfalvy Miklós, an irresponsible young man, son of a well-to-do landowner, gets involved in a case of bill forgery. The forged bills of exchange are seized by Mihályi, a banker and the young man’s future father-in-law, who uses it to blackmail Miklós. The young man breaks ties with the Mihályi family and decides to go abroad, taking with him what is left of his money. Before he leaves, he goes to see Jessy, a nice-looking florist girl, someone he has been attracted to for some time now. They spend a happy day together. On his way home, Miklós is arrested and is imprisoned. Despaired, he attempts suicide, but, following the advice of the prison priest, he starts working in the smith’s workshop of the prison, doing hard physical work, which does good to both his physical condition and his soul, along with the practical philosophy of the smith with whom he is working. After his release from prison, he breaks ties with his own social class, continuing to work as a smith. He then marries Jessy, his faithful lover.

Érdekességek

• Herczeg Ferenc regényét 1943-ban újra megfilmesítették, A láp virága címen. A filmet Hamza D. Ákos rendezte, Pálfalvy Miklós szerepét Jávor Pál, Jessy szerepét Fényes Alice alakította.

Galéria

Vélemények

„A Vígszínháznak a múlt szezonban legerősebb kasszadarabja volt, de ahogyan Sas Ede és Louis Neher ezt a nagyszerű színművet filmre átdolgozták, azt hisszük, hogy a mozgóképszínházak még a Vígszínháznál is nagyobb sikereket fognak elérni. Amire a színpad nem képes, a természet ragyogó szépségeit, a film pazar módon pótolja, cselekménye igy még megkapóbb és. közvetlenebb. A briliáns rendezés a legnehezebb problémákat bravúros ügyességgel oldotta meg. Minden jelenet a legrafináltabb módon váltja ki a szemlélő elragadtatását, anélkül, hogy a filmen a mesterkéltségnek legcsekélyebb nyomai is volnának. Louis Neher, ez a zseniális rendező, tudása legjavát vitte A kivándorlóba, melyhez a keretet az Uher-filmgyár pazar, grandiózus díszletei stílszerűen szolgáltatják." (Mozihét, 1918/34)

„Minden jelenet a néző elragadtatását váltja ki, egyik jelenet éppúgy, mint a másik, izgalomban tartja a figyelőt, amelynek érdeklődését mindvégig leköti. À képek kiállítása pazar, díszletei stílszerűek és ragyogók. A híres Uher filmtechnika elragadóvá tette a filmet és ebben nagy érdeme van Virágh Árpádnak, a gyár híres operatőrjének." (Színházi Élet, 1918/35)

„Nagy érdeklődésre számító magyar filmmel, Herczeg Ferencnek, a kitűnő írónak, a Vígszínház műsorából jól ismert színművéből, A kivándorló-ból készült filmmel nyílik meg ma az Omnia. A darabot az Uher-gyár részére Louis Neher társaságában, Sas Ede, a neves író dolgozta át.” (Pesti Hírlap, 1918. augusztus 29.)

„A kivándorlókban, a csodaszép virágárus leány történetében, ebben a biztos vonásokkal megalkotott társadalmi rajzban Herczeg Ferenc művészete, finom lélekelemzése, jellemalkotó tehetsége teljes erejében ragyog: a filmre való átdolgozás mitsem rontott elevenségén és drámai erején, sőt helyenkint fokozta plaszticitását. A főszereplők. Lábass Juci. Bakó László. Garamszeghi Sándor és  alassa Jenő kifejező, pompás játékkal biztosították a film diadalútját.” (Budapesti Hírlap, 1918. augusztus 30.)